HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 4

Online vendég: 33

Tagok összesen: 1916

Írás összesen: 51278

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

ElizabethSuzanne
2021-03-02 19:59:26

Szülinaposok
Reklám

Naturánia - Mantova F?szerolaj Spray
Prózai művek / abszurd
Szerző: tigerjnrFeltöltés dátuma: 2015-09-22

Lelenc gyerek (Kettes fejezet)

"Endre! Merre tekeregsz, kedves gyermekem? Gyere, enned kell, mert estefele kelletlen
terhek nehezednek fejedre!" Ezen nesz kereste e gyereket, melyet meglelt e meleg szeretettel
felszerelt kertben, Debrecen lelenchelye megett.
"ej, kedves gyermekem! Keserves levelet eresztettek reggel kezembe, melyben lejegyezve
leltem egy retteneteset: nem nevelgethetlek, mert jelleged nem teljesen egyez, felel meg
egyes rendeletekben leszegezettekkel..."
"Emesze elejem! Ej kejj menned? Megyek vejed!"
Nem, Endre! Nem nekem, neked! Ebben egy kellemetlen, kedvesem: lesz egy ketreced, mely
el sem enged, s szenvedtet: szenet kell fejtened, kerekeken terelned fel s le, emellett keveset
ehetsz. Eledeledben nem szerepel egyszer sem dzsemes derelye..."
"Nennye, gyeje vejem! Szejetlek, te jeszel nejem!"
"Nem, nem lehet, te csecsebecse csemete! Gyere, sebesen enned kell, mert egy-egy perced se
lesz, melyben..." Emese nem fejezte be e feleletet, mert egy szemnedv jelent meg e nemes
szeretettel telt szemekben.
Endre nem sejtette, mely eset eshet meg vele, melyet veszedelmesnek, mellesleg
rettenetesnek festenek... csendben evett Emese mellett, mely keservesen, de cseppet
enyelgett: "Edd meg, kedves, teljesen! E meleg levest szereted te. Nemde? Melyesetben
megeszed, megleplek kedvenceddel, rendben?"
Endre eme szerrel sebesen belefetyelte ezen eledelt, s nevetve vesztegelt egy szelet epres
kevertre tejjel... De Emese nem nevetett, mert sejtette, eme desszert lesz elfeledhetetlen,
mert e gyermeket e percekben vezetnek el fegyverrel felszerelkezett emberek.
S csengettek. Ketten jelentek meg, s egy emberre epedtek, melynek neve Henter Endre...
Emese nem ellenkezhetett, egy nyelvest lehelt e gyermekre, s egy keretet eresztett e csepp
tenyerekbe, melyen feje elevenedett meg: "Vedd, tedd zsebre, esetleg kellhet ez neked! Ne
felejts el, s ne keseregj! Szeretlek, Endre!"
E csemete meglepve vette e jeleket, s fellesett kerek szemekkel e mennyezeten elhelyezett
vekkerre, s nevetve felelt:
" Negyed egyje jelen leszek!..." De e pecekben e merev fegyveres egylet elvezette Hentert,
mely kedvesen lesett "Nennye" fele... Emese meg egereknek nedvedzett: keserves percek
ezek... sejtette, de nem tehetett egyebet: elengedte szeme e csepp, szeretetteljes gyermeket.
Endre persze lesett Emese fele, mert cseppet kelletlennek feslett ezen eset, s tenyeret
lengetve ment, ment, ment egyenesen egy rettenetes hely fele... de persze esze nem sejtette
ezt, s megengedte Henternek: nevessen egyet Gergelyre, mellyel csellengett, verekedett, meg
rengeteg szemtelen tettben settenkedett. De Gergely nem nevetett Endre gyermekre. Ehelyett
egy szelet kenyeret tetetett zsebre vele, s megjegyezte: "edd meg kedvesem, melyesetben
eledel kell neked! Nem kell rendesnek lenned, ne felezd meg egyesekkel, mert egy kegyetlen
helyre vezetnek el..."
De eme "kegyetlen" jelleget nem ecsetelhette, mert Endre szeme nem leshette Gergelyt: egy
ketrecbe rekesztette be egy fegyveres ember, s e kerekek megszegve ezennel e keserves
csendet, elrepesztettek e lelenc gyerekkel...
Endre lelkesedve kezdett bele, s terelgette -persze e szerkezet kerekeken ment- eme
terhes, fekete, szenes-hengerekkel telt rekeszeket. Heves kedvvel tette ezt, mert sejtette, ezzel
egy-egy kedves nyelvjelre tehet szert... de nem. Vesztegelhetett erre, nem jegyzett meg
egyebet felettese: "rendben, selejtes egyed! Menetelj, mert e szenes-vedrek nem lesznek
egyszerre, meg fejedben megelevenedett jelre sem! Lesed kezemben eme fegyvert? Ezzel
verlek meg, melyesetben te nem cselekszel... ez esetben el ne szenderedj!
Endre fegyenc meglepve vette e kegyetlen elemeket, s egyre kedvetlen jellegben fejtegetett
szenet. Mellesleg szervezete egy csepp nedvre epedt, de nem jelezte ezt, mert nem merte ezt.
Delet zengett egy fegyveres egy perce, s e "selejtes" egyletet feljebb terelte cseppet, egy
nedves terembe, melyben egy ember vesztegelt, s levest mert. Ezen leves zeller-jelleggel
rendelkezett, de fene sem leste ezt jelenleg: rengetegen epedtek eledelre. Endre csemete sem
feleselt, megette sebesen. Negyven perccel rendelkeztek, melyben nem tettek egyebet:
kellemesen leheveredtek. Rengeteget nem fetrenghettek, de eleget... Endre meg merengett.
Feszengett, mert esze helytelennek festette e jeleneteket, s egyre hevesebb sejtelem verdeste
e csepp embert: "ez egy kellemetlen, jeges hely! Egy esetben lehet kellemesebb neked: el
kell menned! Keresd meg kedves Emese "nejedet"! Ne vesztegelj egy percet se, eredj!"
szemnedv termeltetett e helyes gyermekszemekben, mert egy terv kellene, melyben
megelevenedhetne: mely cselekedettel szelelhetne el ezen emberke szeretetteljesebb terepre.
De pereghetett kedves Henter esze kereke rengeteget, mert egy jeles tervet ellet meg e lepke
negyven percben:
nem egy gebe delelt jelenleg e fekete verem mellett, mely szenet rejt. Melyesetben ezek este
meglesznek, sebesen felnyergel egyet, (erre egy kedves ember, Gergely nevelte, melynek
neve "Gergely mesztej" lett, mert Endre ennek keresztelte el, s persze ketten ezer meg ezer
cseles tettekben mesterkedtek, s nevettek rengeteget.) s elszelel vele messze. Felvesz egy
fegyvereseknek teremtett dresszet, s ez esetben egyetlenegy "felettes" sem vet kelletlen
szemeket eme jelenetre, melyben felszerel egy nyerget, meg egyebek.
De nem merenghetett: mert csengettek, s szenes vedrek lestek jeges jellegben ezen
elkeseredett emberekre. Endre sem tett egyebet: menetelt, mert feje felett egy rettenetes
fegyver fenyegetett, s egyszer-egyszer —melyesetben nem cselekedett— egy sebet ejtett e
csepp testen.
Este lett. E kegyetlen fegyveres sereg beterelte ezen megszenvedett egyletet egy helyre, mely
egy keskeny termettel rendelkezett. Bent letelepedtek, s elszenderedtek rengetegen, egyesek
meg csevelybe kezdtek. Endre kedves, se nem szenderedett, se nem csevegett, ellenben
leselkedett, meg merengett nem keveset. Mellette egy helyes menyecske termelt
szemnedveket, s rebegte: "Engedjenek el! Szenvedve szenvedek! Nekem nem e teremben
kellene lennem..."
Endre feszengve epedt feleletekre egyes elemekkel: "Nevedet szejthetem, kedves?" Ne
kesejegj! E "szebb nem" befejezte, nem szepegett, s felelettel kecsegtetett: "engem Etelnek
kereszteltek el." Endre vette ezt, szeretettel emelt kezet: "Ne reszkessz, egy pejc, s mehetsz.
Egy tervvel jendelkezem... de nem meseejem ez, gyeje vejem!
Etel egy cseppet mersztelen szemekkel lesett, de nem ellenkezett, csendben tespedt, nem
elevenkedett egy percet sem. Vesztegeltek, mert nem teljesen esteledett be, "Lenke" szeme
nem teljesen vesztette el jelenleg Endre kedvest, de e teret enyhe fekete jelleg festette be:
ezen egyetem ereje elment; "Lenke hencserre eresztett fejet, de egy szeme nem engedte el
estre sem e gyereket: fent emelkedett, s betegesen vettet szemet e kedves, kettes egyletre,
mely nem egy perce erre vesztegelt. Egyetlenegy fegyveres sem lelhetnek erre: csend.
Nesztelen est, szelek sem lengedeznek: meleg. Megelevenedhet jelenleg Endre nemes terve.
Etel s Endre kedves keze egybekelt, s remegve mentek e bereteszelt bemenet fele, melynek
jellege egybeesett egy fegyenchely-bemenettel...
Egy gebe ejtett neszt, s Endre sejtette: meglesznek ezek, nem ment el vele egy
fegyveres sem, nem rendelkezett ezekkel fene se, ez esetben nem jelentett ez egyebet: Endre
elszelelhet vele. Sebesen felnyergelte, mert mellette lelt egy nyerget. Etel meglepve leste e
jelenetet, s megjegyezte: "ej de eszes fejjel, meg jeles kezekkel szenteltek meg! Endre
kedvesnek ez kellemesen esett, persze cseppet veresedett. Ezen Etel felnevetett, de Henter
sebesen jelezte, csendben legyen e "szebb nem", fel ne keljenek egyesek, mert ezen eset nem
lenne kellemes... De e menyecske csevelyszerve nem csendesedett: "Elnevezlek Hercegnek,
rendben?" Endre erre nem felelt nyelvelemmel, de fejjel jelezte, beleegyezett.
Ezennel "Herceg" befejezte e cselekedetet, melyre kedves "Gergely mesztej" nevelte, s
jelzett Etelnek: "Gyeje, fel lett szejelve e jeles gebe!" S mentek. Sebesen. Merre
elrepesztettek, levelek rezegtek, szelek elevenedtek, Fecskeegyletek repdestek, s egyes gerleszerelmesek
zeneelemeket zengtek. De egyre ment, mert Endre nem vette ezen eseteket,
ment egyenesen, nem sejtette merre, de ment; nem merengve ezzel: elvesztem e terepen, nem
rendelkezem egyetlenegy jellel sem, mely elvezetne engem esetleg Debrecenbe...
Egy percre megmeredt szeme: egy embert lesett, melynek keze lengett, s sejtette eme
gyerekekkel: "Vegyetek fel engem! Mert elkeseredve, egy hete nem lelem helyemet eme
fenyvesben. Egy fegyverekkel felszerelt egylet tett le engemet e terepre egy szelet kenyeret
tenyerembe eresztve: "Eredj! Keress -veled egyetemben- selejtes embereket! Nesze, egy
fegyver, de egyetlenegy egyednek se kegyelmezz! Mely esetben ezt megszeged, neked lesz
ellenfeled e fegyver, rendben?" Ezen esetben engedtek el... beleegyeztem, nem tehettem
egyebet..." Endre egy cseppet megremegett, mert nem sejthette, eme ember (melynek neve
Benedek) esetleg kedves-e, esetleg fegyvert szegez eme reszketeg, szende gyermekfejekre...
de nem tette ezt... helyette Benedek egy-egy szem egrest felezett meg e gyerekekkel: "reggel
szedtem, edd meg! Nyelvem kellemesnek jelezte ezt... ej, de szeles jelleg! Gyertek sebesen,
mert menten elered..." Egy nyeregben helyezkedett el Etel, Endre meg Benedek. Benedek
vezette eme gebe-jelleget, mely egy cseppet terhesnek festette ezen egyletet... Benedek
sejtette, merre megy, mert egyszer sejtelmet szerzett, merre lelhet esetleg egy telket, melyen
fekhelyre tehet le fejet, s reteszelhet be szemet...
S remek percek ezek: messze, egy termekkel s hencserekkel felszerelt telephely derengett...
Endre megveregette e nedves gebe-feneket, melynek ereje egyre kevesebb lett: "sebesen, te!"
S nem kellett egy perc, e gebe berepesztett e kedves telekre, mely meleg teremmel s
megvetett kerevettel kecsegtetett. E bemenetre egy kedves levelecske lett felfestve:
"Lelketekkel, szeretetben menjetek be..." Benedek vette ezen elemeket, s szeme e csepp
gyermek-egyletre lesett: "de kedvesek! Ezek, velem egyetemben, rengeteget
szenvedhettek..." S egy sebes cselekedettel becsengetett. Egy szeretetteljes menyecske
termett menten eme sejtelmes bemenet mellett: "Jeles estet! Gyertek beljebb, mert
rettenetesen szeles jelleg ez, mely... Benedek Endre s Etel kedvest keze mellett terelte: "ne
menjetek semerre, gyertek velem, mellettem..."
Egy cseppecske helyre vezette el Benedeket e szebb nem: "Te helyed lesz ez, s e gyermekkettes
meg velem fent ellesz, rendben?" Benedek cseppet reszketett, de mersztelen jellegben
beleegyezett. E kedves menyecske Hentert meg Etelt felemelte, elhelyezte egy jeles,
kellemes, meleg teremben, melyben rengeteg kedves csecsebecse, medve, kerekes ketyere,
mesetekercsek s egyebek hevertek. "Legyetek csendben, egy-egy percre elmegyek!"
De sem Endre, sem Etel nem rendelkezett kedvvel, nem vettek fel egyetlenegy kedves
szerkezetet sem; elszenderedtek. Mely percre e menyecske (neve Eszter) e csepp
gyerekeknek eledelt teremtett, Endre s Etel egy hencseren kedvesen tespedtek... Eszter nem
telt be eme jelenettel; leste, leste, s egy szemnedvvel jelezte: lelke kellemetlen eseteket,
sebeket rejt: nem lehetett, nem lehet gyermeke, mert egyet elvetett egyszer egy felettes
kellem... Egyre ment, sebesen lement Benedekhez, mellyel nem keveset csevegett ezen este.
Elrebegte Benedeknek e keservet, mellyel negyven esztendeje szenved... de e csevelyt
befejezte sebesen, mert szeme enyvesen leste Benedeket... elszenderedett e kedves telek...

2003

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

Legutóbb történt

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Egy vers Evelynnek - vers régebbről című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Az öreg tölyg meséi 4/1. című alkotáshoz

aphrodite alkotást töltött fel Éj tündér - emlékkép címmel a várólistára

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Ujjmese című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Bikavers című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Sértődős Saci című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Mogyorókrémes turbánok című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 72. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 72. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 72. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Az öreg tölyg meséi 4/1. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Sértődős Saci című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Cseresznyevirág című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Cseresznyevirág című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) A lajtorja 72. című alkotáshoz

Bödön alkotást töltött fel A lajtorja 72. címmel

hundido alkotást töltött fel Az öreg tölyg meséi 4/1. címmel

aLéb bejegyzést írt a(z) Tavaszi viharok című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Sértődős Saci címmel a várólistára

hundido bejegyzést írt a(z) Tavaszi titok című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) A végzet forrása című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Tavaszi viharok című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Boldog új évet! című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Boldog új évet! című alkotáshoz

inyezsevokidli alkotást töltött fel Például címmel a várólistára

eferesz bejegyzést írt a(z) A végzet forrása című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Cseresznyevirág című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Egy haiku című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Egy haiku című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Ébredés című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Ébredés című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Cseresznyevirág című alkotáshoz

aLéb bejegyzést írt a(z) Tavaszi viharok című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) utunk kószáló álmodozás című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) A türelmetlen maci című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Cseresznyevirág című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Cseresznyevirág című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) Töredék című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A türelmetlen maci című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Cseresznyevirág című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)