- Na?
- Mit na?
- Semmi?
- Ööö...
- Észre sem veszed?
- De, persze! Csak elkalandoztak a gondolataim egy pillanatra...
- Milyen?
- Finom!
- Mi finom?
- Hát az a... bableves!
- Borsó. Amit tegnap főztem. Jellemző. Észre sem veszed.
- Dehogyem, megtaláltam a hűtő...
- A HAJAM!
- Ááá! Ma voltál fodrásznál! Tudtam! Az lett volna a következő, amit megemlítek, csak megelőztél.
- Na persze.

...telnek a hetek...

- Szia! Csodás lett!
- Igen?
- Igen! A színe is inkább illik a szemedhez. Az előző kicsit világosra sikerült.
- Tényleg?
- Tényleg. Ez a hossz pedig jobban áll neked. Kerekebb tőle az arcod. Máskor is ilyenre vágasd.
- Biztos?
- Naná. És most hogy nézem...
- Ne erőlködj, beteg a fodrász, jövő hétre tették az időpontom.
- Ööö... de akkor miért sötétebb?
- Mert vizes. Eltetted az esernyőm és hazafelé megáztam.
- Tudtam én, hogy van valami változás!
- Na persze.