HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 18

Tagok összesen: 1880

Írás összesen: 49036

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-10-22 13:12:05

Szülinaposok
Reklám

Cikkek / esszé
Szerző: MüszéliaFeltöltés dátuma: 2015-10-15

Tündérgyűrűk

Olvasom az újságban...

És elhiszed?

Az ártatlanság vélelme, tudod.

Persze, van ott sok igazság, például a dátum és az ár. Halljuk, mibe kötöttél bele?

Rejtélyes dolgokat találtak Namíbiában. Olyanok, mint egy fordított gabonakör, csak itt fűből alakulnak ki a szabályos körök. Egyáltalán nem kicsik, akár 15 m is lehet az átmérőjük. Azt rögtön ki lehet zárni, hogy az ott élő népek telepítették volna ezeket a fűköröket.

Szóval, nemcsak fű van abban a nagy sivatagban, de még lakják is.

Nem tudok olyan sivatagról, ahol semmi más ne lenne, mint homok. Namíbiában számos törzs él, így busmanok, damarák, namakvák, hererók, gobabik, okahandzsák, namák, bantu bevándorlók...

Ennyire vonzó a hajógyártás?

A sivatag hajója nem jellemző Namíbiára, vesztettél. Főleg a himbák élnek együtt a fűkörökkel, akik azt mondják, hogy ezeket az istenek vagy a szellemek hozzák létre, esetleg maga Mukuru, a közös ősük, akinek a lába nyomán fű terem. Azt nem tudni, hogy Mukuru miért jár mindig körbe-körbe, de lehet, hogy a földalatti sárkányra vadászik, akinek tüzes vagy mérgező lehelete elpusztítja a füvet a kör közepén. Valami nagy tisztelet nem veszi körül a fűköröket, mert a himbák egyszerűen ott legeltetik az állataikat. Még ideiglenes kerítéseket is építenek, hogy a ragadozók ne jussanak be a corral belsejébe.

Milyen ragadozók élnek a namib sivatagban?

Vadkutya, fekete orrszarvú, sakál, hangyászmedve, gepárd. Nem szabad elfelejteni, hogy jó nagy sivatagról van szó, majdnem 2,000 km hosszú, Angolától Dél-Afrikáig, és elég gyéren lakott, sokszor több napi járóföldre van a következő falu.

Ideális lehet a himbák számára, de mégis, ki gyártja ezeket a fűköröket?

A homoki termesz. Ha igaz. Elrágják a fű gyökereit, bár arra nincs magyarázat, hogy miért szabályos körökben.

Gondoltam, hogy most következik az antiklimax. De a te himbáid csak ne legyenek olyan büszkék a termeszeikre. Nálunk Európában emberemlékezet óta léteznek hasonló csodakörök, azt hiszem, tündérgyűrű a pontos szakkifejezés. Nem tudom, hogy van-e összefüggés, de ugyanott fordulnak elő, ahol a nagy megalitok, a Stonehenge és társai. Egészen pontosan a Brit Szigeteken, bár Franciaországban, Belfort mellett mérték a legnagyobbat, ennek az átmérője 600 m, és állítólag 700 éves. Sajnos az a gond, hogy minél nagyobbak, annál nehezebb rájuk felfigyelni, hacsak nem egy helikopterről vizsgálódunk, és mindig fennáll a lehetőség, hogy az emberi tevékenység megrongálja, felismerhetetlenné teszi a tündérek szívós munkáját.

Mindig mondom, hogy Európában már tündérkedni sem érdemes. Utoljára a viktoriánus Angliában vették őket komolyan, gondolok itt olyan szenzációkra, mint a cottingleyi tündérek fényképei. Remélem, nem vesztették el teljesen a kedvüket, és ma is ugyanúgy gyarapítják a folklórt, mint fénykorukban.

Köszönik, megvannak, jól érzik magukat, egyáltalán nem zavarja őket, hogy manapság minden tündérsztorit városi legendának neveznek. Azt mondom, fogadjuk, legalább átmenetileg, hogy a tündérek, törpék, manók, koboldok és egyéb természetszellemek hozzátartoznak a mindennapi valósághoz, mert kicsit bonyolult lenne minden egyes mondatba beleszőni az olyan szófordulatokat, mint vélt, állítólagos, mesés vagy bizonyíthatatlan. Tündérgyűrűk léteznek, ebben nincs vita.

Annak ellenére, hogy a Brit Szigeteken vagy Franciaországban nincs rendes sivatag.

Sőt, meggyőződésem, hogy a tündérek nem kedvelik a pusztaságot. Erdőkben, forrásokban, patakok mentén, esetleg barlangokban élnek, és nagyon sokfélék lehetnek, a virágkelyhekben táncoló szépségektől egészen a rosszindulatú, szerencsére többnyire láthatatlan szörnyekig. Számos nevük van a Brit Szigeteken, attól függően, hogy a tündérhölgy tavaszi virágokat varázsol a rétre, vagy elrabolja a falusi asszonyok újszülött gyerekeit - arról nem is beszélve, hogy tündéri férfiak is vannak, és a legtöbbször őket látjuk a rajzokon, amint vidáman táncolnak a tündérgyűrűk közepén. Mert ez a leggyakoribb elképzelés: a tündérek vagy a manók kitáncolják maguknak a gyűrűiket. A gyűrűk közép-angol neve elfringewort, vagyis tündérgyűrűvirág, mert természetesen a százszorszépek is a tündérek vagy a manók teremtményei. Skandináviában elfdansok vannak, és a svéd Olaus Magnus valami olyasmit mesél A gótok történetében, vagy a Historia de Gentibus Septentrionalis-ban, hogy a tánclépések nyoma beleég a földbe.

Arra a tudós szerzőre gondolsz, aki a 16. század elején, I. (Vasa) Gusztáv király idejében "virágzott," és a pápa kinevezte érseknek - mondjuk, sokra nem ment vele, az evangélikus lakosság között.

Igen, és tőle származnak a legfontosabb információink a legszörnyűbb tengeri szörnyetegekről. Néha nem a tündérek táncolják ki a gyűrűt, hanem Puck, vagy Puck javítja ki a tánc során okozott sérüléseket, és most nem szeretnék belemenni abba, hogy voltaképpen ki Puck, vagy ki nem, de alapvetően a Sátán személyesen. Shakespeare akkor kapta el, amikor éppen tréfás kedvében volt, viszont nagyon komoly bajokat is tud okozni a lábasjószág körül. A tündérgyűrűk neve németül Hexenringe, ami nem nagy különbség, mert a boszorkányok is szívesen táncolnak az uruk, a Sátán körül, például az április 30-ról május 1-re virradó éjszakán, ami hagyományosan Walpurgis éjszakája. Németül beszélő boszorkányok számára a Harz hegységben van a dzsembori, a Brocken hegyen, a sokkal lustább magyar boszorkányok beérik a Gellértheggyel is. És hogy miért táncolnak a tündérek meg a boszorkányok? Jó kedvük van... Egy időben az volt a hivatalos magyarázat, hogy Isten, és még inkább az egyház ellenségei csak azért sem tekintik siralomvölgynek a földet, megátalkodott bűnösök, akik ahelyett, hogy megbánnák a bűneiket, és hamut szórnának a fejükre, vagy legalább megtöltenék aranypénzekkel a templomi perselyeket, vígan mulatoznak: esznek-isznak, és merő gonoszságból még táncolnak is. Ezzel a nézettel csak az a baj, hogy a tündérnépek már azelőtt is táncoltak, hogy Európában elterjedt volna a kereszténység.

Szerintem csak azt hangsúlyozzák, hogy mások, mint a búval bélelt halandók, akiknek keményen meg kell küzdeniük a megélhetésért. A tündérek ellenben olyan gondtalanul élnek, mint az ég madarai, vagy a mezők liliomai, mindent megkapnak anélkül, hogy fáradozniuk kellene érte. Indiában a védikus istenek táncolnak és zenélnek örökké a mennyei bolygóikon, és könnyen megtehetik, mert az ellátásukról a halandóknak kellett gondoskodniuk.

Tücsök és hangya.

Ahogy mondod. Persze itt, a közismert mesével ellentétben, mindig a tücskök járnak jobban.

Nem is tudom. Fárasztó lehet a celebek élete. Lényeg, hogy a nehézkes földi ember ritkán táncol, vagy ha mégis, hát úgy, mint a láncra fűzött medve, míg a lenge tündérek egész éjjel ropják, és nem örülnek annak, ha közben megfigyelik őket. A védekezés legegyszerűbb módja nyilván az, hogy láthatatlanok, de az inkognitó nem lehet tökéletes, mert például a hetedik gyerek gyereke, vagy a vasárnapi gyerek simán megláthatja őket. Általában ez még nem veszélyes, sőt a táncoló tündéreket nem is zavarják a szájtáti népek. Sokszor hívogatják őket, hogy lépjenek be a körbe, és táncoljanak velük. Vannak walesi történetek közös mulatságokról, de mi már tudjuk, hogy a kör nagyon veszélyes vagy különleges; nem ajánlott csak úgy belépni, ha még annyira hívogatnak is. A folklór legnagyobb részét azok a történetek teszik ki, amelyekben valaki mégis belépett, és megjárta, mint Pataki Attila, az Edda frontembere. Holland hagyomány, hogy a tündérgyűrű ott keletkezik, ahol az ördög egyszer vajat köpült, és az óvatlan élete végéig dolgozhat helyette. Tirolban azt mondták, aki belépett egyilyen körbe, hét évig nem jöhetett ki, és az egész idő alatt mérges gombákat kellett ennie; sok helyen azt állították, hogy a vakmerő elveszti a fél szemét.

Van erről egy kis skót rigmus, és ezt egyszerűen le kellett fordítanom:

Gyűrű füvét, ha felszántod,
Jó szerencse elkerül,
Utolér a baj, a szükség,
Ha megrongálod belül.
Hosszú nap és hosszú éjjel
Üldöz, amíg besokallsz,
Elszedik a munkád bérét,
Küszködhetsz, míg belehalsz.
Kerüld el a tündérgyűrűt,
Jutalmad lesz adamant,
Vagy, ha inkább megtisztítod,
Könnyű lesz neked a hant.

Súlyos következményekről számol be sok legenda. Az illetéktelenül behatoló fiatalon hal meg, a gyilkos vagy a rabló biztosan nem ússza meg az akasztófát. Lehet, hogy a tündérek halálra táncoltatják, foglyul ejtik, vagy ami még sokkal rosszabb, feleségül kell vennie az egyik tündért. Más történetekben elengedik ugyan, de ilyenkor gonosz meglepetés éri: azt hitte, hogy csak néhány órát vagy napot töltött el a széplányok társaságában, míg itt a földön több száz év szaladt tova; idegenként, számkivetettként kell élnie, vagy porrá válik abban a pillanatban, amint leszállt a lováról. Persze a tündérgyűrű annyira vonzó, hogy kevesen tudnak ellenállni. Néha elég egy jó barát, aki visszaránt a körből, máskor vassal kell megérinteni az áldozatot, és csak négyen tudtak kihúzni egy walesi parasztot, amikor bement egy ilyen gyűrűbe, a lánya után.

A nagy veszélyek ellenére rengeteg információnk van a tündérgyűrűkről, ezt hogyan csinálták?

Először is, mint mondtam, voltak, akik maguktól is kiszabadultak, vagy elengedték őket, de vannak egyéb lehetőségek is. A legbiztosabb az, ha kilencszer körbefutjuk a gyűrűt, lehetőleg teliholdas éjszakán, az óramutató járásának megfelelően; az ellentétes irány nem ajánlott. A tizedik nekifutás és veszélyes lehet, de ha kilencszer körbeszaladtad, nyugodtan végignézheted a tündérek szórakozását, és nem árthatnak neked. Még a zenét is hallod, nemcsak látod, hogy mozognak a húrok és a vonók. A tündérzene nem pattogós ritmus, éppen ellenkezőleg, elandalít, elaltat minden gyanút. Hasznos az is, ha fordítva veszed föl a kalapodat, vagy kifordítod a kabátodat, mert akkor a tündérek azt hiszik az érkezőről, hogy éppen elfelé megy - a folklórban az ördög is rendszerint nagyon ostobán viselkedik, akármelyik egyszerű ember becsaphatja. Például megépít egy várost vagy hidat, és egy koszos macska lesz a fizetség, vagy hasonlók. Elég az is, ha egy ravasz ember utánozza a kakast, az ördög azt hiszi, hogy már hajnal van, és gyorsan elmenekül. A tündérek sem bölcsebbek, néha eszükbe sem jut, hogy használják a természetfeletti képességeiket.

Ezek komoly érvek a létezésük mellett. Az abszolút tökéletességet nehéz lenne megindokolni, míg az ostobaság egyáltalán nem tartozik a lehetetlenségek közé. Sőt, ha alaposabban körülnézünk...

A jelenlevők kivételek.

Természetesen, de mondd csak, hogyan van az, hogy Európa tele van tündérgyűrűkkel, és én még egyet sem láttam sehol? A Brit Szigeteken sem, lehet, hogy velem van a gond?

A gyűrűk nagyon is szem előtt vannak, de könnyen lehet, hogy mégsem vesszük észre, ha nem hívják fel rájuk a figyelmet. Persze, ha megmutatják, nézd, itt milyen buja a fű, ebben a vonalban, és a körív ott folytatódik,,, Egyes gyűrűk az erdő szélén vannak, és a bokrokra mintha nem vonatkozna semmiféle tilalom, egyenesen a periméteren nőnek, és eltüntetik a legszebb nyomvonalat. A traktorokat vagy a legelésző csordát nem szokta érdekelni, hogy éppen hol törtetnek keresztül. Rendőrkordont minden tündérgyűrű köré? Erre csak Kisfaludit idézhetem, pontosabban báró Szélházy urat: "Ach, mely hátra vagyunk!" Ugyanakkor az is igaz, hogy egyes helyeken beterelik a tündérgyűrűbe a nyájat, abban a reményben, hogy jobban hízik, szaporább lesz a tündértűtől. Vagy pár marék tündérfüvet tépnek, és vetés után szétszórják a földjeiken - ez éppen olyan hasznos, mint a veszélyes gyűrűket nagy ívben elkerülni.

Már az Athéni Jóslatok megmondták, hogy a tündérgyűrűbe épített ház gazdagságot hoz.

Ezzel most nagyon belenyúltál! Nincs is olyan könyv, hogy Athéni Jóslatok - illetve, többen is összegyűjtötték a delphi jósda bölcsességeit - vagy nem, mert egyiket sem tartják hitelesnek. Az is lehet, hogy ami Athénben érvényes volt, az másutt nem annyira - például egy nyakas ír gazda pajtát épített egy tündérgyűrűn belül, hiába tiltakoztak a szomszédjai. Végül súlyosan megbetegedett, napokig feküdt eszméletlenül, mire egy helyi gyógyítónak vagy javas embernek sikerült megtörni az átkot. A pajtát rögtön lebontották, attól kezdve örömben és boldogságban éltek. Úgy látszik, mindenütt külön kell kitárgyalni a feltételeket a tündérekkel. Van, ahol sok kis báránnyal jutalmazzák meg a legeltetést, máskor azt sem tűrik, hogy harmatot szedjenek a tündérfűről.

Fogadom, nagyon fogok vigyázni, valahányszor azt látom, hogy a fű bujábban zöldell, mint egyebütt.

Nehéz ügy ez, már csak azért is, mert a körben fák és bokrok nőnek, akadályozzák a tájékozódást. Németországban a mogyoróbokorral, Angliában a berkenyével kell vigyázni, jó lenne tudni, hogy miért. Aztán mit szólsz ahhoz a walesi legendához, hogy volt a városon kívül egy domb, ott élt egy glow worm, és a dombot egy tündérgyűrű vette körül. Az emberek minden vasárnap odamentek, hogy megnézzék a táncoló tündéreket, sokan csatlakoztak is a szökdécseléshez, és nem lett semmi bajuk. A szokás emlékét ma már csak egy rigmus őrzi, és attól félek, ezt is le fogod fordítani - kíváncsi vagyok, hogy a glow worm-ból nálad mi lesz.

Természetesen Lampyris, szentjánosbogár - bár ha jobban meggondoljuk, a kutyát sem érdekel egy darab szentjánosbogár egy domb tetején, különösen nappal. Szerencsére tudjuk, hogy néhol a sárkányt is worm-nak nevezték, nem mintha olyan aranyos lenne, mint egy féreg. Ezért így fordítanám a walesi rigmusodat:

Táncolva vígan a tündérnéppel, nyári napon,
Fönn meg az izzó féreg parázslik a domboldalon.

Zseniális! Szegény walesiek, akiknek egy izzó és parázsló féreggel kellett együtt élniük! Egyébként jó, ha tudod, hogy tündérgyűrűk lehetnek tőzegből, sásból vagy nádból is, előfordulhatnak barlangok vagy régi malmok körül. Remélem, mindjárt elmagyarázod, hogy ezek is mind a homoki termesz művei.

Egyáltalán nem. A Psammotermes namíbiai specialitás. Az európai tündérgyűrűket gombák állítják elő. Ezzel kapcsolatban különféle elméletek vannak, és ne kívánd tőlem, hogy belemenjek a részletekbe, de alapjában véve arról van szó, hogy a tündérgyűrűhöz a gombákon kívül nyulak is kellenek. A nyulak lelegelik a füvet, és amit fizetségképpen hátrahagynak, az tele van nitrogénnel. A gombának nitrogénre van szüksége ahhoz, hogy jól fejlődjön, és mindig a nitrogén után megy, az eredeti helyétől egyre távolabb. Így a periméteren levő buja fű közt gombák is vannak már amennyiben az elmélet helyes. Ha már elég nagy a kör, a nyulak ismét találnak benne jó legelőt, hátrahagyják mindazt, amiben benne van az értékes nitrogén, és kialakulhat egy újabb kör, az elsőn belül. Pontosan ezt látjuk a Namíbiában készült felvételeken: koncentrikus fűköröket, csakhogy ott nem élnek gombák, ezért gyanúsítják a kutatók a termeszeket.

Elméletnek megteszi, de itt van ez a szép, terjedelmes folklór-anyag, van benne minden, amitől egy néprajzosnak elcsöppen a nyála, de gomba egy darab se.

Pedig a gombák igen szórakoztató élőlények, Például rendkívül szeretnek körben tenyészni. Egy időben mindig volt az ablakom alatt, a fűben egy-két gombakör, persze csak kicsik, legföljebb 1 m átmérővel. És meg kell jegyeznem, hogy egyetlen egyszer sem láttam bennük tündéreket. Csak egy öreg bácsi gyűjtötte be rendszeresen a levesnek valót. Többen is rászóltak, hogy az mind bolondgomba, és jobban teszi, ha békén hagyja, de az öreg értett hozzá, vagy csak nagyon szerette a levest.

Miféle gombák voltak ezek?

Nem tudom. Az én gyerekkoromban szegfűgombának mondták, mezőn terem, főleg ott, ahol tehenek vagy birkák is járnak.

És azt mondod, hogy nincs is tündérgyűrű, csak gombák meg termeszek?

Nem mondok én semmit, csak beszélgetek. Mi lenne a világból, ha minden elhangzott szó súlyos következményeket vonna maga után? De ha a magánvéleményem érdekel, maradok a manóknál és a tündéreknél.

Akik nincsenek.

De igen. Legalább a Brit Szigeteken.

Hiszi a piszi.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
4213
Időpont: 2015-11-18 18:52:24

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
elnézést

melynek sokan nincsennek tudatában
és a hihetetlen sokoldaliságot
más témékról,témáidról is

kidobott ugyanis a rendszer és ez lett ietségem eredménye!

Elnézést!
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
4213
Időpont: 2015-11-18 18:48:11

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedve Müszélia!

Olvastam...elöször írásodat!
Nagyon sok tudásal rendelkezöegyént látok benned!

Kihatósak szemléleteid sok területre,melynek sokan
nincsennek tudatába!

Gondolom a stílust...és a hihetetlen sokoldaliuság!

Olvasod leszek!

Ui...olvasni fogok más témáaidról is

Szép estét:sailor

Legutóbb történt

Kankalin bejegyzést írt a(z) Őszlegény című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Őszlegény című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Mese Kicsi Fánkról, meg a Hangról - I. rész című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Őszlegény című alkotáshoz

Vox humana bejegyzést írt a(z) Őszlegény című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) fényfürösztött álmok című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Voks-sokk című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Mese Kicsi Fánkról, meg a Hangról - I. rész című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Mese Kicsi Fánkról, meg a Hangról - II. rész című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Néhány madár köröz című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Őszlegény című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) fényfürösztött álmok című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Őszlegény című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Édes otthon című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Mária/A gyermektelen című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)