HONLAPUNKTagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K. |
ALKOTÁSOKCikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj |
EGYÉBLinkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal |
Statisztika
Online vendég: 26 Tagok összesen: 1916 Írás összesen: 51262 |
|
Regisztráció![]() ![]() |
![]() Utolsó hozzászóló: ![]()
|
Szerző: Zöld ZsázsaFeltöltés dátuma: 2007-01-17
Egy fiatal, naiv lelkületű költőleány szól a vén KosztolányihozNincs meg a kincs, sírtál, de mi az, fogalmad sincs, te csak írtál egy verset, szép lett, igen, szép lett. Elolvastam, mert el kellett, de nem bántam, szívesen olvastam, bár nem tudom, ha nem kötelező, vajon valaha a kezembe kerül-e egyáltalán. Aztán egy hosszú, csendes éjszakán át ültem az üres papiros fölött, és közelített, csábított az álom, de nem lehetett, nem engedhetett a gyönge test, az akarat legyőzte, én írtam, én megírtam, bár sírtam másnap már én is, mert fáradt voltam. Aztán éjjel írni kellett megint, helyes volt tehát, hogy nem csak éjszakán, hanem éjszakákon át, pedig az előbb áthúztam. Miért? Már akkor is tudtam... S hívott, csábított az álom, de felmerült bennem egy furcsa gondolat, (és éber lettem egyetlen perc alatt) én már álmodtam valahol ezeket a szavakat! Fellapoztam régi-régi verseim, s elbújva rajzok és kusza soraim között egy gépelt papirost találtam. Felismerés, döbbenet! Már én is megírtam, hogy nincs meg a kincs, de fogalmam sincs, mi az, mi lehet, csak egy hangulat, egy érzés, egy futó röpke gondolat... És lázálomban, betegen a padlón, a hideg, kemény deszkákon keresem, egyre keresem én is a kincset. Pedig még csak tizenöt éves voltam? De látod, már akkor tudtam, sejtettem, hogy keresni kell. Mi mind vakon tapogatódzunk csak, leláncolt ember, ha fölhozzák a fényre, s a barlang árnyait véli még mindig valósnak, a kutatást, az értelmetlennek tetsző keresést; hiszi, hogy úgy volt rendjén, s ami most van - hazugság? Álom, rémálom? De nem való. Vagy nem csak. Felhoznak a fényre. Egyszer mindenkit. De csak akkor szokja meg szemünk a ragyogást, ha két kotorászó, kutató kéz összeakad. Az ujjak valamit fognak. Ami puha és meleg, mozog, keres, s ugyanúgy megdöbben, kicsit meg is ijed, mikor talál egy ugyanolyan kezet. Kéz, ujjak, tapogatódznak, nem látnak, de már ismerik egymást, minden apró ráncot és az íveket, finom domborulatokat és az ereket, behálózzák a kezeket. Körmök formája, ujjak hossza, - billentyűk, élő zongora! Dallamot kicsalnak egymásból, ha végre nagy sokára egyetlen gyors mozdulattal összekulcsolódnak a kezek. Zeneszó! Trombita! Kürt és harsona! Diadalmas dobok, feszül a büszke bőr, pereg. De csak egy pillanat, vagy perc talán, mit úgy vár a pár... (boldog harmónia lesz-e? Lesz-e?) A zene csitul, csillapul - szemek ragyognak csillagul! Szerelemül beszélnek a szájak, ha végre egymásra találnak... Ezt kerestük. Ez hát a kincs, a boldogság, a jutalom, hogy kitartottam - soha fel nem adom - ezt daloltam, ezt dalolom... És élek, és virulok, most élek igazán, most virulok vadon: hogy szeretek, szeretek nagyon. (2007. január 9., 11.) Még nem szavaztak erre az alkotásra
|
gleam bejegyzést írt a(z) Örök szerelem című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) Tavaszi tünetek - A nagy kisfiú - 01. című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) utunk kószáló álmodozás című alkotáshoz Susanne alkotást töltött fel Örök szerelem címmel ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Utolsó napokra című alkotáshoz ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Tavaszi viharok című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) Töredék című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) Tavaszi viharok című alkotáshoz ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) A hízelgő Huba és a gőgös Gazsi páva című alkotáshoz ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Fogatlan Ferkó című alkotáshoz ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Ébredés címmel a várólistára szilkati bejegyzést írt a(z) dicsőítő ének című alkotáshoz túlparti bejegyzést írt a(z) Mezőaranytáncolt ébredés című alkotáshoz Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) dicsőítő ének című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Jégbontó havában napozás című alkotáshoz gleam alkotást töltött fel Töredék címmel a várólistára hundido bejegyzést írt a(z) Csussz, a kígyó című alkotáshoz hundido bejegyzést írt a(z) Csussz, a kígyó című alkotáshoz Madár alkotást töltött fel Haldokló diktátor végszava címmel a várólistára T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A rozsdafarkú című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Gyökerek című alkotáshoz eferesz bejegyzést írt a(z) Isten véletek című alkotáshoz eferesz bejegyzést írt a(z) Jégbontó havában napozás című alkotáshoz eferesz bejegyzést írt a(z) A végzet forrása című alkotáshoz eferesz bejegyzést írt a(z) Tavaszi viharok című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) utunk kószáló álmodozás című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Kirándulás 3. című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Naponta ijesztget című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) utunk kószáló álmodozás című alkotáshoz gleam bejegyzést írt a(z) utunk kószáló álmodozás című alkotáshoz A Napvilág.Net hírei:Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai![]() 2014. 10. 20. - Irodalom |
||||||
Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió) ![]() ![]() ![]() |