HONLAPUNKTagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K. |
ALKOTÁSOKCikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj |
EGYÉBLinkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal |
Statisztika
Online vendég: 30 Tagok összesen: 1915 Írás összesen: 51222 |
|
Regisztráció![]() ![]() |
![]() Utolsó hozzászóló: ![]()
|
Szerző: JegaFeltöltés dátuma: 2015-12-04
Advent 2015Köddel virrad, máris alkonyul. Esti csillogás, adventi várakozás. Nyüzsgő hangyaboly most a város, De a várt éjjelen csendesedik a világ. Gyorsan szalad az idő, lám elrepült ez az év is. Adventbe értünk ismét, 2015 utolsó havába. Kellemes őszi szelek fújnak, a leandereim boldogok, szabadok, még nem kell a pince dohos börtönében várni a tavaszt. A telet csak a tar fák ígérik, rajtam egy kis kabát, és madarak vidámak. Estefelé felragyognak az advent fényei, csendes eső kopog az ablakon. Hiányzik a tél, mely úgy hozzátartozott az adventi várakozáshoz, mint Jézus születéséhez a hóesés. Sokszor megfordult már bennem, vajon a következő évben is ugyanezek a gondolatok lesznek még a fejemben adventkor, de a jövő egy képlékeny valami, a majdani történések alakítják. Nem tudom, hogy lesz e nekem majd... Az adventi várakozás számomra tele van kétséggel, el is hessegetem. Készülődünk, sütögetünk, a boltokat járjuk, mint minden sötét decemberi hónapban, és várunk. Egy szebb, ígéretekkel teli jövő évre, nincsenek nagy kívánságaim, elég, ha olyan lesz, mint ez az év. Eszembe jutnak a gyermekkori adventek, a fagyos hajnali misék, a talpunk alatt csikorgó hó, a disznóperzselés lobogó tüze a sötét reggeleken, a diós és mákos kalácsok bódító illata. Felnőtt életem nehéz decemberei, szomorú karácsonyai. Fájó emlékeim képei táncolnak előttem. Hallgatom a télen hulló őszi esőt, és a fehér hóra gondolok, a befagyott tó jegén táncoló fényre. Őket látom, a képzelet szárnyán jönnek felém, kikkel egykoron együtt jártuk az élet útját, de sorra elmaradtak. Fáj a hiányuk, tudom, a születésünk pillanatával ott van mögöttünk a halál is, és mégis megrendít, ha lesújt. Gyermekkoromban nem úgy létezett az idő, mint felnőtt fejjel, mondhatom időtlenek voltuk, csak az adventi várakozás mutatta meg, hogy létezik, és ahogy öregszünk egyre gyorsabban halad. Talán az egyhangúság, vagy a lassulásunk csalja meg érzékeinket. Az advent hamar elszalad, hívőnek és nem hívőnek egyaránt. Jézus születése ünnep mindenkinek, kit keresztény felmenőkkel áldott meg a teremtő, belénk kódolta az idő. Ma többnyire a szeretetről szól, az adakozásról, az ajándékozásról, a cipős dobozokról, és az adventi koszorúkról, melynek minden gyertyáját fellobbantjuk mire ránk köszönt a csendes éj. Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5
|
black eagle bejegyzést írt a(z) Három tünet - Január 2/2 című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) az árnyéknak is színe lett című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) Három tünet - Január 2/2 című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) Díjat kapni egy üres színházteremben című alkotáshoz Dorothy alkotást töltött fel Számoló címmel a várólistára Bödön bejegyzést írt a(z) Füzetlapok című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) Füzetlapok című alkotáshoz ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Buksi kutya és a szúnyog című alkotáshoz efmatild bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (5/8) című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) megbomlik a békés együttlét című alkotáshoz Madár bejegyzést írt a(z) Nem kell túlélni az urat című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Buksi kutya és a szúnyog című alkotáshoz A Napvilág.Net hírei:Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai![]() 2014. 10. 20. - Irodalom |
||||||||||||||||||||||||
Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió) ![]() ![]() ![]() |