Sírni akarok, csak zokogni szüntelen,
Míg elmúlik a fájdalom, újra kell születnem.
Más megoldás nincs, mint egy új élet,
Hol boldogsággal tölthet el engem léted.

Itt nem beszélsz, nem vagy kíváncsi rám,
Felőled már meg is halhatnék talán.
Nem érdekel hogy vagyok, mi van velem,
Pedig érted én mindent megtettem.

Szerettelek mindenen keresztül,
Szeretlek azóta is szüntelenül.
Sajnos ez már nem elég, a te döntésed más,
Már nem akarsz engem, nehogy elhibázz.

Boldog voltam veled, és az is maradnék,
De te nem akarod, kényelmesebb a menedék.
Hát bújj el mélyen a biztonságba!
Szerelmemet, törődésemet hagyd másra!