HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 27

Tagok összesen: 1837

Írás összesen: 46781

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

dpanka
2018-08-07 16:08:05

Szülinaposok
Reklám

Cikkek / jegyzet
Szerző: T. Pandur JuditFeltöltés dátuma: 2015-12-21

Angliai úti beszámoló harmadik nap délelőtt

A harmadik nap reggelén megismerkedtünk a szálloda "káprázatos" reggelijével. A szobához kontinentális reggeli járt, ami minden nap pirított kenyérből /vagy ha nem pirítottad meg, akkor száraz kenyérből/, vajból, lekvárból, teából és müzliből állt. Én ettem egy vajas száraz kenyeret, egy kis teával, és akkor mentem le utoljára reggelizni az öt nap alatt, amit ott töltöttünk.
A férjem 2,5 fontért befizetett "angol reggelit" magának, de én reggelire nem tudok paradicsomos babot, vagy sült szalonnát, vagy sült kolbászt enni, de tojásporból készült rántottát sem kérek. Ezekből állt az "angol reggeli", de számomra kidobott pénzt lett volna kifizetni. Ami nekem hiányzott, hogy sem egy kis sajt, vagy főtt tojás, vagy felvágott, vagy zöldség nem volt, még pénzért sem. Így az legelső napot kivéve, nem reggeliztem többé.
Reggeli után buszra szálltunk, és két órát araszolgattunk befelé London belvárosába. Ez sajnos nagyon sok időt elrabolt, mert a reggeli hét órától volt elérhető - és útitársaink érthetetlen módon ragaszkodtak a számomra ehetetlen reggelihez - így nyolckor indultunk a meghirdetett programokra. A távolság miatt tíz óra volt, mire London történelmi negyedébe értünk, addigra mindenkinek WC-re kellett mennie, ami hosszadalmas sorban állást jelentett /főleg a női mosdó előtt/, ez újabb időt vett el a városnézésből. Még ezután ment el az idegenvezető belépőjegyeket venni a Towerbe, addig mi a Tower oldalánál lévő téren várakoztunk.
Szerencsére jó idő volt, így fényképezéssel töltöttük az időt. A Tower a Temze partján van, így a mellette levő térről jól látszottak a túlsó parton lévő modern felhőkarcolók, de az innenső oldalon, a metróállomás mögött is volt belőlünk néhány. Maga a Tower meglepetést okozott nekem, mert eddig szentül meg voltam győződve róla, hogy ez csak egy nagyobbacska torony, nem tudtam, hogy egy épületegyüttest takar a Tower /torony/ elnevezés, aminek a külseje inkább egy erődre emlékeztet, hiszen sokáig ez is volt a funkciója. I. Jakab angol királyig minden angol király itt lakott, ez volt a királyi palota. S bár ma már nem laknak itt a királyok, hivatalosan még ma is királyi rezidencia, így állandó őrsége van, ugyanaz, ami a Buckingham palotát is őrzi. Később a Tower: börtön, fegyverraktár, levéltár, és csillagvizsgáló is volt. Jelenleg turista látványosság, a látogatható épületekben a királyi fegyvergyűjtemény, és a koronaékszerek vannak kiállítva.
A Tower mellett várakozva, láttuk az egyik lőrésből "kiömlő" pipacs tengert, ami a várárokban folytatódott. A kerámiából készült pipacsok az I. világháborúban elesett angol katonáknak állítanak emléket. Pontosan 888.246 darab van belőlük, mert ennyi brit katona halt meg az I. világháborúban. Azért a pipacsot választotta a művész a megemlékezés szimbólumának, mert a sokáig elhúzódó háborúban teljesen lepusztultak, kopár területekké változtak a csataterek, ahol csak az igénytelen pipacs maradt meg a növények közül. Nem csak a háború után, hanem már alatta is kinőtt a kopár földön, körbevette az elesettek friss sírjait, és a katonák szerint az elesett bajtársaik véréből sarjadtak ezek a vörös virágok. A rengeteg kerámia pipacsot 150 önkéntes tűzte a helyére, és így együtt valóban olyanok, mintha a háborúban kiontott rengeteg vért jelenítenék meg.
Végre előkerült az idegenvezető a megváltott jegyekkel, és a térről lesétáltunk a Temze parton található sétányra, ahol megnézhettük /messziről/ a Tower hidat, sem felnyílni nem láttuk, sem felmenni nem volt mód rá. Valamint a sétánynál nyílt az a kapu, ahonnan a Temze felől /dagálykor/ csónakon be lehetett vinni a foglyokat a Towerbe. Némi bámészkodás után betódultunk a Towerbe, és sorban álltunk a Fehér toronynál, ahol a királyi fegyvergyűjteményt lehetett megnézni. A sorban állás közben a Tower hollóit láttuk a ketrecükben, akiknek a szárnyát megkurtították, hogy ne tudjanak elrepülni, mert a legenda szerint, ha a hollók elhagyják a Towert, elpusztul a Tower, vége lesz a monarchiának, és szétesik a Brit nemzetközösség. Na, ezt senki nem vállalja fel Angliában, így mindig gondoskodnak róla, hogy legyenek hollók a Towerben. A Tower belül nagyon rendezett, tiszta, a gyep makulátlan, az egyenruhás őrök impozánsan festenek a nekünk már jelmezeknek tűnő, korabeli ruháikban.
A Fehér torony a legrégebbi épülete a Towernek, és valószínűleg innen kapta maga az erőd is a nevét, királyok lakhelye volt ez a torony sokáig. Azért belegondolni is bámulatos, hogy 1078-ban épült, és még ma is ott állunk előtte sorban, ugyan valami hozzábarkácsolt falépcsőkön keresztül lehet a turistáknak bejutni a királyi fegyvergyűjteményt bemutató kiállításra. A kiállításon egy csomó királyi páncélt láttunk a régi időkből, gondosan ráírva, hogy melyik király viselte őket, valamint viasz lovakon lévő lópáncélokat, kopjákat, különböző formájú sisakokat /nekem egy sárkányfej formájú tetszett a legjobban, és egy kb. fél méter magas korabeli hajózási kézikönyv/. Valamint láttuk azt a nem túl praktikus bárdot, amivel lefejezték hajdan a király által fővesztésre ítélteket. A bárd egy hosszúnyelű nagyobbacska baltára emlékeztetett, és többször is le kellett csapnia vele a hóhérnak, mire sikerült a művelet. Elég brutális eljárás volt, amiről sok legendás, és vérfagyasztó történet maradt fenn.
Ezután újabb sorban állás következett a koronázási ékszereket őrző Jewel House nevű épületnél, mert az angol királyoknak nem egy koronájuk volt, ami királyról királyra szállt, hanem mindenki csináltatott magának egy kedvére valót. Ha meg egy új országban koronázták meg az angol királyt, akkor az alkalomhoz illő újabb korona készült. Az épület egyetlen kapuján bejutva, a kiállításhoz vezető folyosó fekete paravánokkal volt szegélyezve, amikre folyamatosan vetítették II. Erzsébet királynővé koronázásáról készült filmet, és a kiállított ékszerek történetéről a képeket.
Példátlan biztonsági intézkedésekkel őrzik az ékszereket. Ablak nincs ezen a szárnyon, egy bejárat van, s az egyirányú útvonal másik végén a kijárat. Közben méterenként egyenruhás és civil ruhás őrök állnak. A kiállítási terem ajtaja bámulatra méltó! Megmértem a vastagságát /rögtönzött mértékegység a karom volt/. Az ajtó a kinyújtott ujjaim hegyétől majdnem a könyökömig ért. Ez a vastagsága. Benne öklömnyi átmérőjű acél pántok, gondolom, ezek csúsznak egymásba. Nézném még, de nincs idő, nagy a tömeg, tolnak előre, és az őrök is éberen figyelnek! Továbblépünk hát, be a terembe. Itt sincs ablak, csak a fekete fal, és középen három nagy "üvegkalitka". Ezekben vannak kiállítva az ékszerek. A fekete terem fokozza az üveg fehérségét, bennük pedig ott csillog a fél világ története. A tárlókban drágakövekkel dúsan díszített koronák, jogarok, uralkodói kardok, karkötők, láncok, szentelt olaj és szenteltvíztartók voltak.
Itt van a világ tíz legnagyobb gyémántja közül három, kettőnek jegyeztem meg a nevét, az egyik a Koh-I-Noor, a másik az Afrika csillaga. Itt van a mostani birodalmi korona is a Fekete herceg rubinnal ékesítve. Ezt a koronát szokta viselni Erzsébet királynő a parlamenti nyitóülésen. A koronaékszerek közül a legértékesebb Viktória királynő koronája, mely 1838-ban készült. A korona csúcsán a világ második legnagyobb afrikai gyémántja látható. A legnagyobb afrikai gyémánt, a Star of Africa a máltai keresztben végződő jogaron tündököl. A híres Koh-i Noor gyémánt az anyakirálynő koronáját ékesíti, mely a babona szerint a férfiakra bajt hoz, ha a fejükre teszik, azt csakis nők viselhetik...
Nagyon érdekes, bár kissé bosszantó, az ésszerűsége ellenére, ahogy a látogatást szervezik. Hogy gyorsabban haladjanak a turisták a tárolók két oldalán mozgójárda viszi a látogatókat, ide kell fellépni. Lassan visz előre, így lehet elhaladni az ékszerek előtt. Ugyan tényleg lassan halad, de nagyon kevés az idő, amíg láthatóak a koronák. Mire elmerülhetnénk a koronák részleteibe, mire ránézhetnék a jogarra, vagy a tiarákra, már tovább is ment velünk a járda.
Fényképezni és videózni nem lehetett, így elég hamar túlestünk ezen a programon.
Még megnéztük, kívülről, a királynők házát, ami két régi, kétszintes, faberakásos épület a Tower egyik sarkában. Itt laktak I. Jakab idejéig a királynék, itt raboskodott VIII. Henrik második felesége Boleyn Anna a kivégzése előtt, és ide zárták be I. Erzsébet későbbi királynőt, Mária uralkodása alatt, a királynő elleni összeesküvés vádjával. Bár belül nem nézhettük meg az épületeteket, de kívülről nem úgy festettek, mint a VIII. Henrik életéről szóló filmekben az a börtöncella, ahová a Boleyn Annát játszó színésznőt "záratta be" a filmrendező.
A királynék házával szemben van az a hely, ahol a nyilvánosság kizárásával kivégezték a főrangú elítélteket. Főleg a nőket. Így az előbb említett filmek kivégzési jelenetei sem hitelesek, ahol Boleyn Annát boszorkánynak szidalmazza, és kövekkel, rothadt gyümölcsökkel dobálja a kivégzésre egybegyűlt köznép.
A kivégzések helyét két nagy kör jelzi egymás felett, az alsó kör egy sötét kő, a felső kör egy homokfúvott üveglap. Az emlékhely egy kortárs angol művész alkotása. A sötét kő szélébe egy vers van belegravírozva, az üveglap közepén egy fejlenyomatot őrző üvegpárna emelkedik ki, és a szélébe, az itt kivégzettek neve van beleírva a kivégzés dátumával. Az egész emlékhely engem egy asztalra emlékeztetett, amire fel van tálalva egy párna. Nem tudom mi volt a PR magyarázat az emlékhelyhez, de nekem elég fura volt. Akárcsak a Fehér torony királyi fegyvergyűjteményében, egy fegyverekből összerakott nagy sárkány, ami az én véleményem szerint nem illett bele a kiállítás tematikájába.
Az emlékhellyel szemben egy holló üldögélt, mert közben kiengedték a Tower hollóit a ketrecükből, nem tudom ő mit gondolt erről az emlékhelyről, vagy a Tower egyes falain csúfoskodó életnagyságú, ronda fekete műanyag állatszobrokról, amik a hajdanán a Towerben lévő állatkertre emlékeztetnék a látogatót, de senki nem fényképezi le őket /mi sem/ olyan rondák, és egyáltalán nem illenek a hely hangulatához, elcsúfítják a patinás falakat.
Itt véget ért a hivatalos Tower látogatás, egy időpontot adott az idegenvezető, amikor a Tower előtt találkozni kellett. Mint utólag kiderült, ez az idő egy mosdó látogatásra, és egy szendvics megvásárlására volt elég. Az én szendvicsem egy halas szendvics volt, a férjem nem nézte meg rendesen, hogy mit vesz. A vágyott csirke helyett rákos szendvicset vett. Amikor erre rájött, visszament egy másik szendvicsért, én megettem az ő rákos szendvicsét is, bár nem terveztem, hogy valaha ilyet is fogok enni, de úgy látszik ez a nap is eljött az életemben. A kaja nekünk aranyárban volt Londonban, így nem hagytam veszni. Az égvilágon semmi íze nem volt a rákos szendvicsnek, mintha csak a kenyeret ettem volna magában. Amíg a férjem visszament egy másik szendvicsért, én egy hirtelen jött záporban jól megáztam, ez volt az első, de korántsem az utolsó elázás aznap.
A második elázás a Tower előtti találkozóhelyen kapott el bennünket, ahol jó sokat vártunk, mert két útitárs hiányzott a csoportból. Végül egy csomó várakozás után otthagytuk őket, és felszálltunk a Temzén egy sétahajóra.

Folyt. Köv.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4687
Időpont: 2016-10-13 00:19:57

Kedves Zsófi!

Idő múltával nekem is élmény újra elolvasni amit leírtam, nekem is olyan, mintha ebben a pillanatban történt volna. :)
Ezért is írom ezeket a beszámolókat.

Judit
Alkotó
Regisztrált:
2012-09-01
Összes értékelés:
957
Időpont: 2016-10-12 13:17:37

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Judit !
Úgy gondolom, bepótolható a távollétem miatti időveszteség. Alig birom abbahagyni az olvasását beszámolódnak, Mindent apró részletességgel ismertetsz, élvezetesen írsz, mintha minden ebben a pillanatban történt volna,
Gratulálok őszinte, közvetlen írásodhoz, Zsófi
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4687
Időpont: 2016-02-14 22:31:34

válasz Ylen Morisot (2016-02-14 18:43:53) üzenetére
Kedves Ylen!

Manapság nem kell hozzá nagy jegyzetelés, hogy emlékezzem az utazásra, az ezer számra készített fényképek /amik még azt is megmutatják, hogy pontosan mikor készültek/minden emléket megörökítenek, kézen fognak és vezetnek a beszámolóm megírásában. ;)
A kerámia pipacsok tényleg fantasztikusan néztek ki a Tower árkában, a pipacs-installáció augusztus ötödikétől - száz éve ezen a napon lépett be Nagy-Britannia a háborúba - november tizenegyedikéig, a Fegyverszünet Napjáig volt megtekinthető. Szerencsénk volt, hogy éppen akkor jártunk Londonban.
Egyébként a a pipacsokat 25 fontos áron meg lehetett vásárolni az installáció lebontása után.

Judit
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1819
Időpont: 2016-02-14 18:43:53

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Judit!
Ügy írod le, hogy ott vagyok veletek. Hihetetlen memóriád van! (Ezt így én csak akkor tudtam volna, ha folyton jegyzetelek.)
A kerámia pipacsokat képen láttam, nagyon tetszik az ötlet, ezért irigy vagyok, hogy láthattad "élőben".
Szeretettel:
Ylen
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4687
Időpont: 2016-01-28 23:12:02

válasz Selanne (2016-01-26 12:26:13) üzenetére
Kedves Marietta!

Örülök, hogy néha ideérsz hozzám, és velem tartasz Angliába. :)
Én is szoktam reggelizni, de a száraz kenyér és tea /a pirított kenyeret utálom/ nem vonzott.

Judit
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8280
Időpont: 2016-01-26 12:26:13

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Nem jártam Angliában, de sokat olvastam róla. Ezek a személyes beszámolók, leírások viszont nekem izgalmasabbnak tűnnek, és a megélt tapsztalatok mérvadóak.

Reggelizni sajna rossz szokásom, de nem szoktam. Viszont, kórházban, nyaraláskor, /két véglet/ valahogy igénylem. Csuda tudja miért? Elvárásai vannak, az embernek pláne nyaraláskor, megfizetve mindent, hogy az ellátás színvonalas legyen. No, pech.

Érdeklődve olvasgatom tovább, bár nehezen érek ide, a klubba.

Szeretettel:Marietta
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
3818
Időpont: 2016-01-02 22:03:07

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Nem tudom meddig marad még olyan Anglia, ahogyan én láttam, azt a pillanatfelvételt adom tovább, amit én megörökítettem róla. Talán túl bensőséges... de így hiteles.

Nagyon is egyezek ezzel!

Szeretettel:sailor
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4687
Időpont: 2015-12-30 23:42:38

válasz sailor (2015-12-23 13:27:46) üzenetére
Kedves Tengerész!

Köszönöm, hogy újra visszatértél. :)
A következő részekből sem fognak hiányozni a személyes benyomások, vélemények, tapasztalatok.

Judit
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4687
Időpont: 2015-12-30 00:15:50

válasz efmatild (2015-12-28 15:03:59) üzenetére
Kedves Matild!
Nekem jobban tetszett a párizsi megoldás, ahol a felhőkarcolók egy külön negyedben épültek fel, a La Défense üzletközpontban. A 31,4 hektáros területen fekvő 72 üveg-acél épület Párizs nyugati részén található, és igazán impozáns. A "Párizsi képeslapok 2." című jegyzetemben írtam róla:
http://iroklub.napvilag.net/iras/43329
ha van kedved, olvasd el. Olyan, mintha őrt állna a sok magas épület Párizs határában. :)
A londoni megoldást én kevésbé találtam vonzónak, az elszórt felhőkarcolókkal. A múltkor láttam egy régi angol filmet, ahol még nem voltak meg a felhőkarcolók, és valóban sokat rontottak a történelmi városképen.
Nem panaszkodhatunk az angliai időjárásra, mert ugyan sokszor eláztunk kicsit, de a legvadabb esőzésekkor általában éppen a buszon ültünk /mentünk valahonnan valahová/.
Nagyon aranyos vagy, hogy megköszönted a beszámolót, remélem a többi részt is érdekesnek találod majd. :)
Pár nap múlva felteszem a következőt.

Judit
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4687
Időpont: 2015-12-29 15:58:20

válasz oroszlán (2015-12-28 11:48:38) üzenetére
Kedves Ica!

Köszönöm az érdeklődésedet, az írásaim iránt. Rengeteg félbehagyott regényem, felvázolt témám vár folytatásra, de hiába, mert nincsen időm foglalkozni velük.
Így azt teszem fel, amit a családnak, barátoknak írok beszámolókat. Ugyan nem igazán vagyok meggyőződve róla, hogy ez irodalmi alkotás lenne, de abban reménykedtem, hogy azért van olyan, akinek érdekes lehet.
Köszönöm a megerősítést!

Judit
Olvasó
Regisztrált:
2013-11-21
Összes értékelés:
419
Időpont: 2015-12-28 15:03:59

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Judit!
Nagyon sok történelmi nevezetességű helyeken jártatok! Én is megnéztem az interneten az I. világháborúban elesett katonák emlékére készült kerámia pipacsokat. Fantasztikusan szép, és szomorú. A háttérben látszanak az újonnan épült magas lakóházak, amikről írtál. Szerintem is rontják az összképet. Ezért tetszik nekem Budapest, és véleményem szerint a legszebb európai főváros. Úgy vélem, kevés kirándulónak sikerül jó időt kifogni Angliában, mert jellemző az országra a sok csapadék, sokkal hűvösebb nyarak, és enyhébb telek, mint ami nálunk van.
Kíváncsian várom a folytatást, és köszönöm szép munkádat! :)
Sok szeretettel: Matild
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
7046
Időpont: 2015-12-28 11:48:38

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Judit!
Érdeklődéssel olvasom mindig az írásaidat. Ez az Angliai út azért is izgalmas számomra, mert nem jártam Angliában, sajnos. Izgalmas, tanulságos.
Szeretettel gratulálok és várom a folytatást: Ica
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4687
Időpont: 2015-12-27 15:54:13

válasz Finta Kata (2015-12-26 19:21:05) üzenetére
Kedves Kata!

Sok helyen jártam már Európában, és bizony, bizony idővel elhalványulnak az emlékek. Pár éve kezdtem el, hogy a készített fényképekhez odaírom hol készültek, és úti beszámolókat is írok hozzájuk, elsősorban a családnak, barátoknak. Így valóban feledhetetlenek lesznek az emlékek a szó szoros értelmében.
Mivel más alkotásokra mostanában nincsen időm - esetleg a kis unokámról írok rövid kis történeteket - úgy gondoltam, hogy megosztom az érdeklődőkkel ezeket a beszámolókat.
Várlak a további részeknél is, bár tudom, hogy ez nem az "igazi", a személyes kalandokkal nem ér fel.

Judit
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11920
Időpont: 2015-12-26 19:21:05

Kedves Judit!
Érdekesen tudod a látványosságokat továbbadni nekünk, akiknek olvasva is olyan, mintha mi is ott lennénk és gyönyörködhetnénk a látottakban. Persze csak akkor, ha mindaz gyönyörködni valóm s nem valami borzongás. Ezek az emlékek számodra biztosan feledhetetlenek. Bár én is eljuthattam volna oda, amíg a lábaim elbírták a járkálást.
Érdeklődéssel olvastam és várom következő részletet.
Szeretettel: Kata
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4687
Időpont: 2015-12-26 00:14:58

válasz Zagyvapart (2015-12-23 16:46:23) üzenetére
Kedves Feri!
Örülök, hogy érdekesnek találtad ezt a részt.:)
Bizony nem gondoltam, hogy valaha is eljutok a Towerbe. Kicsit ugyan tovább is nézelődtem volna, ahelyett, hogy rengeteg ideig várjuk a Tower előtt, esőben, a két hiányzó úti társat. Róluk még később lesz szó a beszámolómban.
Tanulságosnak gondolom, hogy a kitértem arra is, hogy mások régen várt utazását milyen könnyelműen tudják tönkretenni az úti társak. Valóban, a szegényes reggeli ehhez képest nem is akkora probléma...

Judit
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4687
Időpont: 2015-12-23 23:32:29

válasz Kőműves Ida (2015-12-22 22:08:39) üzenetére
Kedves Ida!

Valóban nagyon különös, és nagyon szép volt a Tower árkában a rengeteg pipacs. Paul Cummings kerámiaművész ragyogó ötlete a megemlékezésnek erről a formájáról sokkal meghatóbb, és elgondolkodtatóbb, mint egy kőbevésett emlékmű. A kerámia pipacsok közé Katalin hercegnő, Vilmos herceg és Harry herceg is elhelyezett egyet-egyet, tiszteletük jeléül.
Amíg olvastam a hozzászólásodat a pocsék angol kajáról, az jutott eszembe, hogy mennyi híres angol séf van /Gordon Ramsay, Jamie Oliver, Nigella Lawson/ akiknek nézik a főzőműsoraikat a tévében, megveszik a szakácskönyveiket. :)

Judit
Alkotó
Zagyvapart
Regisztrált:
2007-09-11
Összes értékelés:
1534
Időpont: 2015-12-23 16:46:23

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Judit!

Nagyon érdekes volt ez a rész is, film szerűen pörgött előttem a Tower, a Fehér torony,
az ékszer,és fegyvergyűjtemény, szinte hallottam a Tower hollóinak károgását. Az pedig, hogy voltak hiányosságok a szervezéssel, étkezéssel, ilyenkor eltörpül, amikor a történelem levegőjét szívhatja magába az ember.
Várom a folytatást.

feri
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
3818
Időpont: 2015-12-23 13:27:46

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Igen ´az a tengermalac´
Ritka az a Gringó aki megkóstolta!

Nagyon tetszik,nagyon hasznosak benyomásaid!
Minden szemszögböl:

TALÁN TÚL BENSÖSÉGES:::
ANNÉLKÜL NEM IS LENNE HITELES!

ahogy magad is írtad:de igy hiteles!

Gratulálok megint és megint és megint

Szép napot:sailor
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4687
Időpont: 2015-12-22 22:51:35

válasz sailor (2015-12-22 18:32:01) üzenetére
Kedves Tengerész!

El nem tudtam képzelni, hogy milyen dél-amerikai csemegéről írsz. /Soha nem jártam Dél-Amerikában, nekem az az "elérhetetlen álom" kategória/ Aztán kikerestem az interneten, hogy a tengerimalac a körmeivel tálalt csemege. Huh! Még képet is találtam a szerencsétlen sült malackáról. Na, ehhez képest a silány kontinentális reggeli a szállodánkban, vagy az íze nincs rákos szendvics labdába sem rúghat! :)
Anglia lenyűgöző múltja kézzel fogható, ami valóban elbűvölt engem, aki az ezerszer letarolt Kelet-Európából érkezett oda.
Nem tudom meddig marad még olyan Anglia, ahogyan én láttam, azt a pillanatfelvételt adom tovább, amit én megörökítettem róla. Talán túl bensőséges... de így hiteles.

Judit
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5444
Időpont: 2015-12-22 22:08:39

Kedves Judit!

Rákerestem a neten a toweri pipacsokra, tényleg olyan, mintha vér ömlene ki a vár ablakán. Igazán megrendítő látvány, s egyben gyönyörű is.... Közel egy millió halott brit katona... és még hol van a többi?... Rágondolni is rossz...
Már másoktól is hallottam, hogy Angliában éhen lehet halni, mindenki panaszkodik a kajára.
Élvezettel olvastalak most is. :)

Ida
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
3818
Időpont: 2015-12-22 18:32:01

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Judit!

Reggeli,szendvicsek és és és
sokat lehetne ezekröl beszélni...
pl.itt nem is merem megemlíteni
azt a kis állatkát például,ami csemegének számít Dél Amerikéban...
jaj,sokan vegetáriánusok lettek miatta...
tálalják körmeivel

Ami minden utazáson elégtételt adott,az a ´beleélés´annak a kúltúrának
a születésébe,különlegeségébe,mérték-adóságának.

Olyankor ´elfelejtett´, sok minden,mint nálatok is,
a viszontagságok!
Szinte érzem,ahogy folytatni fogod,mennyi kincset gyüjtöttetek
magatoknak azzal,hogy szinte tapintottátok a múltat!

Különösen tetszik,hogy megosztod-átok másokkal is élményeiteket,
minden apró kis részlettel együtt!
Jövök még!

Gratulálok:sailor

Legutóbb történt

Cipike bejegyzést írt a(z) A nyár illata című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Nálunk járt a nyár címmel a várólistára

Susanne bejegyzést írt a(z) Palacsinta dal című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Biztató című alkotáshoz

Susanne alkotást töltött fel A nyár illata címmel

Susanne bejegyzést írt a(z) Nyárutó című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Emlékek kútja című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Mű mű című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Túlérett nyár című alkotáshoz

túlparti alkotást töltött fel Menekülés, IV címmel a várólistára

eferesz bejegyzést írt a(z) Mű mű című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Palackba tettem című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Túlérett nyár című alkotáshoz

Haász Irén bejegyzést írt a(z) Emlékek kútja című alkotáshoz

manna alkotást töltött fel Szégyellem magam címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)