HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 4

Online vendég: 17

Tagok összesen: 1837

Írás összesen: 46820

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

dpanka
2018-08-07 16:08:05

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / novella
Szerző: hundidoFeltöltés dátuma: 2015-12-28

A könyvbe zárt kincs

Márton apó tőlünk nem messze, az Ibolya utcában lakott. Gyakran töltöttem nála az időmet. Szerettem a könyvek illatát, az enyv szagát. Érdekes szerszámokkal ismerkedhettem meg, de ami a legfontosabb volt, apóka mindig mesélt nekem.
Időnként kaptam tőle könyveket, amik telis-teli voltak szebbnél szebb képekkel. Mindig azt mondta, a könyvek kincseket rejtenek.
Rohantam is velük haza, de hiába lapoztam elölről hátra, hátulról előre, egy fia kincsre sem bukkantam. Pedig jól ki is ráztam, de nem pottyant ki belőle még egy szemecske arany sem.
Az jutott eszembe, lehet, hogy talán nem vagyok elég jó gyerek. Lehet, hogy a kincset, csak a jók találhatják meg? Én bíz, nem mindig voltam az. Édesanyám gyakran mondta: "Légy jó, fogadj szót, akkor sokra viheted!"
Hát ez nekem nem mindig sikerült.
Morgó bácsi, aki a földszinten lakott, gyakran kiáltott rám:
- Halkabban, te gyerek! Ne itt rosszalkodj az én ablakom alatt!
Vagy ezt mondta:
- Te kópé! Ne itt rugdald azt a labdát! Menj máshova játszani!
Ilyenkor visszatértem Márton apóhoz, ő megsimogatta kócos buksimat.
- Majd eljön az idő, amikor rájössz, hogy hol lapulnak a könyvekben ezek a kincsek. Ahhoz azonban meg kell tanulnod olvasni.
Á, szóval ez a titka az egésznek! Nekiálltam szorgalmasan tanulni a betűket.
Valahogy nem akartak értelmes szavakká összeállni. Sírtam, hogy miért gonoszkodnak velem, amikor én már annyira szeretnék olvasni.
- Ej, fiacskám! Lassan, lassan! Hidd el, a szorgalmadnak előbb-utóbb meglesz a gyümölcse! A betűkatonákkal tudni kell bánni. Nézd csak! Hangoztasd az elsőt, majd tedd hozzá a következőt!
Egy kis vonatot készített, amire betűk voltak írva. Ezeket tologattam, s láss csudát! Egyszercsak szó kerekedett a betűkből.
Emlékszem az első hosszabb szóra: p-pos-tás. Akkor buggyant ki a szememből egy könnycsepp, mert hosszú, nehézkes fáradozásomnak tényleg meglett a gyümölcse.
Márton apó mosolyogva ezt mondta:
- Menj haza! Keresd elő azokat a könyveket, amiket legelőször kaptál tőlem! Most majd rátalálsz a kincsre, amiről beszéltem. Mert tudd meg, a kincseket a betűk rejtik! Velük bejárhatod a mesék birodalmát, eljuthatsz olyan helyekre, amikről még sosem hallottál.
Nem mondom, kicsit csalódott voltam, mert én aranyláncra, gyűrűre gondoltam, nem holmi történetekre!
Aztán otthon nekiláttam egy bordó kötésű könyvnek. Gyönyörű képek voltak benne. Szöveg csak kevés, de elsőre ezzel is akadtak gondjaim, majd szép lassan újra elolvastam, és akkor már értettem is.
" Mese, mese mátka, pillangós madárka..."
Néhány napig nem is mentem Márton apóhoz. Azzal foglalkoztam, hogy legyőzzem a betűkatonákat. Többször nekiveselkedtem egy-egy könyvnek.
Később megértettem apó szavait. Valóban csodákat, kincseket rejtenek ezek a mesekönyvek. Megismerkedhettem Jancsival és Juliskával, az Ólomkatonával és sorolhatnám.
Egyik reggel felöltöztem, hónom alá csaptam az egyik könyvecskét. Elindultam apóhoz, hogy megmutassam, milyen diadalt arattam a betűkatonák felett. Kedvenc mesémet akartam neki felolvasni: A rút kiskacsát. Valahol magamra ismertem ebben a történetben.
Amikor a házhoz értem, az ajtó zárva volt. Kopogtam, furcsállottam, mert Márton apó ilyenkor már mindig kinyitotta a műhelye ajtaját. Aztán dörömbölni kezdtem. Semmi. Ekkor egy kalácsképű asszonyság kukkantott ki a másik ház ablakán:
- Ejnye, te gyerek! Ne verd azt az ajtót! Márton nincs itthon! Beteg lett, elvitte a mentő. Azt hallottam, nagyon rossz állapotban van.
Nem akartam elhinni. Zokogva futottam a közelben lévő kórházhoz. Nagy nehezen nyögtem ki, kit is keresek. A könnyektől alig láttam. A portás kedves volt, megszánt, majd addig kutatott, míg rábukkant egy Márton nevű emberre, aki könyvkötőként volt bejegyezve abba a nagy könyvbe, amibe beírják azokat, akiket felvesznek a kórházba. Mert persze azt sem tudtam, milyen Márton.
Az emeleten meg is találtam a szobát, ahol az apó feküdt. Amikor megpillantottam hófehér arcát, csukott szemét, újra sírásban törtem ki.
Apó ekkor alig hallhatóan megszólalt:
- No, ne itasd itt az egereket!
De bizony én még egy darabig itattam. Amikor megnyugodtam, elmondtam neki, hogy megtanultam olvasni. Ennek bizonyságául elkezdtem neki felolvasni a mesét. Halovány arcán mosoly jelent meg.
- Na, látod, igazam volt! A könyvek kincseket rejtenek. Olyan értékeket, amit csak akkor kaphatsz meg, ha tudsz olvasni - suttogta halkan.
Megsimogattam ráncos kezét, és minden nap bementem hozzá. Volt, amikor ki sem nyitotta a szemét, nem szólt semmit, de én rendületlenül meséltem neki. Azt gondoltam, ettől jobban lesz, meggyógyul.
Egyik reggel, amikor beléptem, üres volt az ágya. Rohantam a folyosón, aztán végre találtam egy ápolónőt.
- Hol van Márton apó?- zokogtam.
- Márton apó elköltözött messze, a Mennyországba - simogatta meg az arcomat.
- Az nem lehet! Én minden nap meséltem neki! Azt akartam, hogy meggyógyuljon!
- Márton apó a szívébe zárta a meséidet, boldogan ment el, örült, hogy megtaláltad a kincset a könyvekben. Az olvasás örömét kaptad tőle ajándékul. Nekem elárulta, hogy nagyon büszke rád!
Nem tudtam erre mit mondani. A könnyeimmel birkóztam, nem a betűkatonákkal.
A mai napig őrzöm a tőle kapott könyveket, és igyekszem én is átadni a lapokba zárt kincseket.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szerkesztő
Regisztrált:
2006-03-12
Összes értékelés:
1123
Időpont: 2016-05-23 05:29:43

válasz Rita (2016-05-22 19:44:47) üzenetére
Kedves Rita!
Örülök, hogy elnyerte ez az írás a tetszésedet. Köszönöm, hogy nálam jártál. üdv hundido
Alkotó
Regisztrált:
2016-04-26
Összes értékelés:
112
Időpont: 2016-05-22 19:44:47

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves hundido!

Nagyon kedves és tanulságos a történeted!Igazán megható! Hol tartana a világ a könyvbe zárt kincsek nélkül?

Köszönöm, hogy olvashattam!
Nagyon nagyon tetszik.

Szeretettel:Rita
Szerkesztő
Regisztrált:
2006-03-12
Összes értékelés:
1123
Időpont: 2016-02-24 18:21:36

válasz T. Pandur Judit (2016-02-24 15:32:19) üzenetére
Kedves Judit!
Köszönöm, hogy elolvastad és örülök, hogy elnyerte a tetszésedet! :) üdv hundido
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4696
Időpont: 2016-02-24 15:32:19

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Katalin!

Tanulságos, kedves mese az olvasás megszerettetéséről. Bizony, nem könnyű megtanulni olvasni, nekem is sokára lett az el ó -ból ló. :)
Azóta már rengeteg kincset találtam a könyvekben, amik nem csak tanítottak engem, hanem alakítottak is. Egészen más ember lennék, ha nem tudnék olvasni, és a könyvek kincsei nem lennének a birtokomban.

Judit
Szerkesztő
Regisztrált:
2006-03-12
Összes értékelés:
1123
Időpont: 2016-01-25 19:01:31

válasz sankaszka (2016-01-25 18:36:29) üzenetére
Kedves sankaszka!
Köszönöm, hogy elolvastad és örülök, hogy elnyerte a tetszésedet! :) üdv hundido
Alkotó
sankaszka
Regisztrált:
2007-06-16
Összes értékelés:
342
Időpont: 2016-01-25 18:36:29

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szívből gratulálok,nagyon tetszett ez az alkotásod;Kívánok kellemes FARSANGI HANGULATOT&JÓ ALKOTÓI KEDVET&Sok szép új alkotást&jó életerőt,az eljövendőkben is;Tisztelettel&szeretettel;SANKASZKA
Szerkesztő
Regisztrált:
2006-03-12
Összes értékelés:
1123
Időpont: 2016-01-10 13:48:43

válasz Finta Kata (2016-01-10 12:52:14) üzenetére
Kedves Kata!
Örülök, ha elnyerte ez a kis írás a tetszésedet. Vannak bölcs öregek, akiktől tanulhatunk. üdv hundido
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11927
Időpont: 2016-01-10 12:52:14

Kedves Katalin!
Kedves novellát írtál és egy kedves emberről, aki felhívta figyelmed az olvasásra. Sok idős ember zavarnak a kisgyerekek kérdései, de vannak olyanok is, akik átadják tudásukat a kicsiknek. Igazságra tanított, ami az életedet megszépítette.
Szépen összeállított történetedet szeretettel olvastam: Kata
Szerkesztő
Regisztrált:
2006-03-12
Összes értékelés:
1123
Időpont: 2016-01-07 05:29:04

Kedves Marica!
Köszönöm, hogy elolvastad, és örülök, ha tetszett. üdv hundido
Szerkesztő
Regisztrált:
2006-03-12
Összes értékelés:
1123
Időpont: 2015-12-31 05:57:10

válasz Kankalin (2015-12-30 15:11:45) üzenetére
Kedves Kankalin!
Köszönöm azt a sok segítséget,amit Tőled kapok. Mi lenne velem Nélküled? :)
Megerősítesz abban, hogy akad jó azok között, amit írok. üdv hundido
Szerkesztő
Kankalin
Regisztrált:
2009-10-05
Összes értékelés:
6217
Időpont: 2015-12-30 15:11:45

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia hundido! :)

Nem tudom elmondani, hogy mit jelent számomra pozitív életszemléleted.
Nagyon köszönöm, hogy folyamatosan részese lehetek írásaidnak a szürke hétköznapokon. :)
Történeted megtalált, mint minden, amit láttatsz, vagy láttatni próbálsz az emberek felé.
Tantóénis ez a javából! :)
Hogy ismerhetlek írásaid által, az kincs. Legalább annyira, mint amit a novelládban elrejtettél.
Köszönöm az élményt, felém irányuló feltétlen bizalmad is. :)
Szeretettel: Kankalin


Szerkesztő
Regisztrált:
2006-03-12
Összes értékelés:
1123
Időpont: 2015-12-29 09:34:17

válasz Bödön (2015-12-29 09:06:52) üzenetére
Szia!
Örülök, hogy elolvastad és eszedbe jutott egy gyermekkori élményed. :) üdv hundido
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7937
Időpont: 2015-12-29 09:06:52

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Katalin! Az első könyv az ember életében mindig nagy jelentőséggel bír, az én első könyvélményem a Tarzan volt öt éves koromban, igaz, ezt még nem önállóan, hanem a nagymamám olvasta fel nekem, de később a nagyszüleim házának verandáján már 8-10 éves koromban, komoly, felnőtteknek való regényeket olvastam, főleg Jókait, és Victor Hugót. Remekül megírt történeted nagyon megható és tanulságos! Üdvözlettel: én
Szerkesztő
Regisztrált:
2006-03-12
Összes értékelés:
1123
Időpont: 2015-12-29 06:24:35

válasz Ylen Morisot (2015-12-28 21:25:27) üzenetére
Kedves Ylen!
Valóban ez nagy feladat, de azon dolgozom, hogy átadjam a gyerekeknek a "kincset" az olvasás örömét. szeretettel: hundido
Szerkesztő
Regisztrált:
2006-03-12
Összes értékelés:
1123
Időpont: 2015-12-29 06:22:44

válasz eferesz (2015-12-28 19:16:30) üzenetére
Szia Szabolcs!
Köszönöm, hogy nálam jártál és tetszett az írásom. üdv hundido
Szerkesztő
Regisztrált:
2006-03-12
Összes értékelés:
1123
Időpont: 2015-12-29 06:21:46

válasz sailor (2015-12-28 18:16:47) üzenetére
Kedves sailor!
Köszönöm, hogy nálam jártál. Üdv hundido
Szerkesztő
Regisztrált:
2006-03-12
Összes értékelés:
1123
Időpont: 2015-12-29 06:20:36

válasz Kőműves Ida (2015-12-28 12:06:02) üzenetére
Kedves Ida!
Köszönöm, hogy elolvastad. Ez egy kitalált történet.Rám annyi vonatkozik, hogy nehezen tanultam meg olvasni. üdv hundido
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1829
Időpont: 2015-12-28 21:25:27

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Katalin!
Feladatot kaptál, és ennek meg kell felelni! Nem véletlenül került Márton apó az életedbe.
Nagyon szép történet!
Örömmel olvastam:
Ylen
Szerkesztő
Regisztrált:
2013-09-06
Összes értékelés:
2518
Időpont: 2015-12-28 19:16:30

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves hundido!
Gyönyörű történet, valóságos kincs, köszönöm szépen!
Szeretettel: Szabolcs
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
3818
Időpont: 2015-12-28 18:16:47

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves hundio!

Egyezek mindenben Idával!

´Bizony,a kincsekért nagyon meg kell dolgoznunk´

Gratulálok:sailor
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5459
Időpont: 2015-12-28 12:06:02

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Szépséges történet és milyen megható... és tanulságos.
Bizony, a kincsekért nagyon meg kell dolgoznunk, mert semmit sem kaphatunk meg csak úgy... Nagyon tetszik az írásod.

Ida

Legutóbb történt

hundido bejegyzést írt a(z) Hála című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Hála című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Hála című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Hála című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Harc című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Semmi üzenet című alkotáshoz

oroszlán alkotást töltött fel Hála címmel

oroszlán bejegyzést írt a(z) Harc című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Semmi üzenet című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Angyalkacaj címmel a várólistára

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Már nem vagyok című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Már nem vagyok című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Ujjmese című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)