FISHING AROUND

Keeping his feet, a feeling in his gut,
Heart in his mouth, a slow bee in his bonnet,
Silently groaning under God knows what,
He wants to see if he can write a sonnet:

Nothing spectacular, just some decent verse,
Each phoneme brooded on, each syllable weighed,
The diction plain, the sentence fairly terse
(To please you, lovely reader, meter-made).

And now he feels he's in his element,
Baiting a hook and casting forth the line,
And brough clear water sees a heaven-sent

Swift flash of silver rise into air and shine.
Ah, let it go - go, dart back to the deep.
A lovely thing, but much too small to keep.
____________________________________________


HORGÁSZ-SZONETT

Zsigeri érzés... Áll, feszes a térd,
Torkában szíve, dajkál régi tervet,
És sóhajt hozzá, Isten tudja, mért;
Izgatja: írni képes-e szonettet?

Nem csengő-bongót, csak szerény sorokkal,
Hol mérlegen a hangok, szótagok,
Világos közlés, tömör mondatokkal
(Mit olvasó, ha "centiz", falni fog).

De észbe kap, hogy elemében is van:
Csalétket tűz, dobás, zsineg feszül,
Kapás! Kirántja... Valami megcsillan -

Egy hal... Ezüstös ívben felrepül,
Majd visszahull - és elnyeli a mély.
Sebaj, csak menjen! Mérete csekély...

* * * * *