HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 11

Tagok összesen: 1867

Írás összesen: 48426

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

oroszlán
2019-06-10 15:49:02

Reklám

Prózai művek / regény
Szerző: Ylen MorisotFeltöltés dátuma: 2016-02-01

Jégvirágok (8.)

- Ébredj! Anyjuk, ébredj!
- Mi van, mi van? Miért lökdösöl?
- Elaludtál, és álmodban kiabáltál.
- Jaj, apjuk, baj van, érzem! Álmot láttam. Hatalmas fehérségben a fiunk lefeküdt meghalni. Nem akartam neki megengedni, de nem figyelt rám.
- Bolond beszéd! A tévé miatt van. Eredj, adj valami vacsorát!

Klára az ablakon keresztül a kertet nézte. Az apró fekete pontot a nagy fehérségben. Ide-oda tántorgott.
Alig látott már valamit, mert egyre jobban szakadt a hó. A szél kavargatta. Virgoncul győzelmi táncot járt, néha üdvözlésül befütyült a kéményen. A förgeteg az erejét fitogtatta. Fehér por szállt föl felhőkben, perdült egyet, leült, majd újból kezdte.
A sötét pötty eltűnt a buckák közt, aztán előbukkant, és nagyobbra nőtt.
Nem volt tudatában annak, hogy milyen hosszú ideje figyel kifelé, de mikor feleszmélt, meg is döbbent.
- Úristen! Hiszen ez egy ember! Ennek elment az esze? Mit keres errefelé ilyen ítéletidőben?
Az ismeretlen csigalassúsággal vánszorgott, meg-megállt, nekilendült. Jött egyenesen a ház felé.
Klára kelletlenül sóhajtott. Hiányzik is neki egy idegen! Bundás is behúzódhatott a vackára, mert észre se vette.
Majd bejön, ha ideér. Senkit nem akart látni már évek óta, az öreget kivéve. Menekült az emberek elől. Megfagyott a lelke, és nem is akarta, hogy kiengedjen. Ez itt vajon mit akar?
Most meg mit csinál? Már percek óta nem mozdul. Az idiótája leült pihenni! Épp az ő kerítésénél. Hiszen így megfagy!
Dühös lett, de valami részvétféle is megmoccant benne az ismeretlen iránt. Kapkodva bújt a gönceibe.
Füttyentett. Bundás kelletlenül dugta ki az orrát, majd a farkát lógatva mégis követte. A vihar tombolt. A légáramlat kegyetlenül nekitámadt, úgy lökte oldalba, hogy alig állt meg a lábán. Fejét leszegte, hogy az arcát védje, de a jeges szilánkok így is a bőrének csapódtak, bebújtak a nyakába. Szeme könnybe lábadt a csípős hidegtől, orra folyni kezdett. Zsebkendő híján beletörölte a pufajka ujjába.
A férfi rongycsomóként feküdt a hóban. Szent ég, még csizmája sincs! A zokni már jégpáncél lehet a lábán. A kabátja túl vékony a zord időhöz, a haja deres csimbókokban meredezik, arca sápadt, szája szederjesen kék.
A magatehetetlen test túl nehéz volt. Nagy nehezen felültette. Hátulról átkarolta, hátrálva vonszolni kezdte. A fűző kioldódott, a férfi cipője leesett. Pihegve megállt, óvatosan visszahúzta a lábára, a bokájához kötözte. Az idegen feje élettelenül himbálózott, fekete bőrkesztyűs keze ernyedten lógott.
Az elemek támadtak, meghiúsítani igyekeztek Klára mentési kísérletét.
Félúton jártak, a hátán folyt a víz, karjai majd leszakadtak. Megbotlott egy kiálló gyökérben, fenekére huppant. Bundás nyüszített, lábatlankodott körülötte, majd fogával belekapaszkodott a kabát szövetébe, és tépni, húzni kezdte.
A nevetés erőt adott, segített. Már nem érezte egyetlen porcikáját se, mikor végre belökte az ajtót, és bezuhantak a konyha kövére, a forróságba.
A férfi fekete rongycsomóként hevert a kopott kövön. Klára a kimerültségtől mellérogyott.
Az ajtón bezúduló hótól tért magához. Nehézkesen feltápászkodott, becsukta az ajtót. Ledobta a pufajkát és a sapkát magáról, és elkezdte lehámozni az eszméletlen testről a ráfagyott ruhákat. Mikor kibogozta az átázott kabátból, a mozgatásra halk nyögés érkezett válaszul.
- Hála istennek, hogy él! - könnyebbült meg.
A cipő és a jeges zokni alatt élettelen, kékes, vöröses, lilás, feldagadt talpakat talált. Elszörnyedt. Villámgyors mozdulatokkal mindent leszedett róla, és a magatehetetlen embert a szoba másik, használaton kívüli ágyára fektette. A dunyhát hirtelen ötlettől vezetve a kemence sutba dobta melegedni.
A lepattogzott zománcú lavórba langyos vizet öntött, rongyot mártott bele, és törölgetni kezdte a szederjes testet. Majd egy bögre forró vizet mert a hideghez, és megismételte. Így folytatta, egyre jobban felmelegítve, óvatosan masszírozgatva, hogy életet leheljen dermedtségébe. Buzgón dolgozott, fogalma se volt, jót tesz-e vele. Óvatosan ért hozzá, nehogy fájdalmat okozzon a túl gyors, hirtelen meleggel. Kiszedte a hajából, a szemöldökéről a ráfagyott és olvadni kezdő jeget, fejét puha törölközőbe tekerte. Végül a vastag, meleg tolltakaróval körbebugyolálta, mint egy csecsemőt.
Aztán leült, és csak nézte. Nem tudta, mit tehetne még érte.
Emlékezett, gyerekkorában egyszer túl sokáig csúszkált a jégen, akkor kegyetlenül fájt a lába és a keze a szoba melegétől, amikor elindult a végtagjaiban a keringés.
Lehet, hogy ennek itt teljesen meghaltak? Lehet, már soha többet nem kering ott a vére. Szerencsétlen ördög! Eszméletlen. Lehet, hogy már nem is érez semmit?

1996 karácsonya és szilvesztere közt, átírva most

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2016-06-24 21:36:13

válasz F János (2016-06-23 12:54:33) üzenetére
Örülök, hogy így látod!
Üdv:
Ylen
Alkotó
F János
Regisztrált:
2013-07-18
Összes értékelés:
607
Időpont: 2016-06-23 12:54:33

Kedves Ylen
Olvasom tovább. A történet továbbra is jó.

Üdv: FJ.
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2016-02-09 18:09:22

válasz oroszlán (2016-02-08 23:17:49) üzenetére
Remélem végig találsz benne érdekeset!
Ylen
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
7523
Időpont: 2016-02-08 23:17:49

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Folytatom én is az olvasást kedves Ylen.
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2016-02-04 18:41:03

válasz efmatild (2016-02-04 13:03:16) üzenetére
Kedves Matild!
Remélem nem csalatkozol, és marad a kíváncsiságod.
Szeretettel:
Ylen
Olvasó
Regisztrált:
2013-11-21
Összes értékelés:
454
Időpont: 2016-02-04 13:03:16

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ylen!
Várható volt a találkozás, és kíváncsian várom, hogyan folytatódik tovább.
Szeretettel: Matild
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2016-02-02 17:08:54

válasz Selanne (2016-02-02 10:13:39) üzenetére
Kedves Selanne!
Köszönöm!
Ha megfagyott volna, vége lenne a mesének. De akkor mi lenne Klára bosszúállásával? Még csak tudomása se lenne róla, ki volt. A nagy rendező az életben se így gondolja. Az olvasó is tiltakozna.
Nagyon örülök a véleményednek!
Szeretettel:
Ylen
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2016-02-02 17:03:47

válasz Bödön (2016-02-02 08:20:04) üzenetére
Szia Laci!
Egy ennyire megkeseredett nő nem könnyen esik szerelembe. János is jobbhoz szokott, mint akivel most találkozik. Hosszú az út még... De volt már olyan, hogy akaratuk ellenére... Ki tudja?
Üdv:
Ylen
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2016-02-02 17:00:52

válasz T. Pandur Judit (2016-02-01 22:24:36) üzenetére
Kedves Judit!
Szívből örülök a te kíváncsiságodnak is! Ha két ember lélekben egymással foglalkozik, elég gyorsan ráismernek egymásra, ez várható. A reagálásuk már nem egyértelmű, több lehetőséget rejt.
Még ma folytatom.
Szeretettel:
Ylen
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2016-02-02 16:56:52

válasz Kőműves Ida (2016-02-01 19:36:02) üzenetére
Drága Ida!
Tényleg nagyon boldog vagyok! Szerintem az olvasó szereti, ha úgy érezheti, ő már sejt valamit! Úgy tűnik, az életét Klárának köszönheti. De mi van, ha ezzel az élete került Klára kezébe? És még csak nem is sejti.
Csak legyél továbbra is kíváncsi!
Ölellek szeretettel:
Ylen
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8279
Időpont: 2016-02-02 10:13:39

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Tegnap este már olvastam, és vettem egy nagy levegőt. Végre rálelt Klára, és kellett is ez, hiszen, ha megfagy? :-)

Csak pakoljad felfelé, esténként kell olvasgatni. :-). Végre ezt is elmondhatom. Tetszik!!!

Szeretettel:Selanne
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8395
Időpont: 2016-02-02 08:20:04

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Ylen! Van valami végzetszerű, ahogy a férfi odavetődött. A párhuzamosok összefutnak, ez a logikája a regényeknek. Ha egy film-jelenetben látsz egy puskát a falon, biztos lehetsz benne, h az a puska később el fog sülni! Újabb kérdés: egymásba szeretnek-e? Na, az lenne még csak a nagy durranás!!! Kíváncsian várom! :) Üdvözlettel: én
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4890
Időpont: 2016-02-01 22:24:36

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ylen!

Így lenne ötösöm a lottón, ahogy biztos voltam benne, hogy a hóvihar Klárához fogja sodorni John-Jánost. :)
Kíváncsi vagyok hogyan alakulnak a dolgok, hiszen egyik sem tudja ki a másik...

Judit
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5763
Időpont: 2016-02-01 19:36:02

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Drága Ylen!

Sejtettem, már a hóvihar előtt, hogy valami baj éri a fiatalembert és Kláránál köt ki.
Így még jobb, így már az életével is neki tartozik. :) Nyilvánvaló, hogy életben marad, de hogy fog ez a két ember viszonyulni egymáshoz, az egyelőre még titok. Úgyhogy, továbbra is hajt a kíváncsiság. Várom a következőt. Csoda jó a történeted.

Ölelésem
Ida

Legutóbb történt

Bálint István bejegyzést írt a(z) Gyónás című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel háborús anzix címmel a várólistára

mandolinos alkotást töltött fel Szergej Sztrelec: A harmonika címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) Egy villanás című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) A pokolban című alkotáshoz

Thuan alkotást töltött fel A pokolban címmel a várólistára

ermi-enigma bejegyzést írt a(z) Írj, ...vagy rágcsáld a ceruzád végét című alkotáshoz

ermi-enigma bejegyzést írt a(z) Írj, ...vagy rágcsáld a ceruzád végét című alkotáshoz

oroszlán alkotást töltött fel Egy villanás címmel

oroszlán bejegyzést írt a(z) Sárga vers című alkotáshoz

Kőműves Ida alkotást töltött fel Muffin címmel

szilkati bejegyzést írt a(z) Három lány 14. című alkotáshoz

ermi-enigma bejegyzést írt a(z) Írj, ...vagy rágcsáld a ceruzád végét című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)