HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 21

Tagok összesen: 1867

Írás összesen: 48416

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

oroszlán
2019-06-10 15:49:02

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / regény
Szerző: Ylen MorisotFeltöltés dátuma: 2016-02-02

Jégvirágok (9.)

De az ember megmoccant, és nyöszörögni kezdett. Fájdalmasan. Egyre hangosabban, míg már jajgatott a rátörő kíntól. Égett. A pokol tüze emésztette fagyos testét.
Az imént még álmodott. Kutyaugatást hallott, és valami meleg nyalta végig az arcát. Szuszogott is. Aztán a világ megmozdult, imbolygott. Egy falusi búcsúban felültek a körhintára. Forgott a világ. Szánkón csúsztak lefelé a domboldalon, és nem tudtak megállni. Mindjárt felborulnak! Vonaton utazott. Sebesen a síneken, majd nagyot döccenve megálltak. Tovább indultak. Csilingelt egy nő kacaja. Megint az utazás.
Frissen sült kalács illata, kemence melege. Elviselhetetlen a forróság!
Tengeren utazott, csobogott a víz.
Miért fáj a lába és a keze? Egyre nőtt, hatalmasodott a fájdalomhullám, míg végül beborította. Nem tudott elszaladni előle. Mama, segíts! Elviselhetetlen! Feszít, szétrobbannak a csontjaim, viszket a bőröm! Mama, ne engedd, hogy fájjon!
Fázott.
Kisbaba volt, sírt, nyöszörgött a rácsos kiságyában. Az anyja odajött, megsimogatta az arcát. Néhány pillanatra megnyugvást hozott.
Hallotta a saját fogainak csikorgását. A kegyetlenül éles szúrás még elviselhetetlenebb lett, már mindenütt apró tőrök ezrei kínozták. Bőre lemállani készült az izmairól. Hallotta a saját nyüszítését. A kutyájáét, mikor halálos sebet kapott egy vadász eltévedt lövése miatt.
Mindjárt felébred, és vége lesz a rossz álomnak. Neki mennie kell! Nem fagyhat meg itt kint a hóban!

Kezdődik - állapította meg Klára a nyöszörgő hangra felfigyelve. Szánta a szenvedőt, aki hamarosan ordítani fog a fájdalomtól.
Gyengéden hozzáért. Az ismeretlen megrándult. Az arcába már kezdett visszatérni az élet, de a szemeit még nem nyitotta ki. Percről percre egyre hangosabban jajgatott, vicsorgott, csikorgatta a fogait. A fejét ide-oda mozgatta, dobálta magát, egyik vörös és felpüffedt tenyerét kidugta a takaró alól, ujjai a levegőt markolászták.
Klára visszadugta a melegbe, a dunyha tetejére egy plédet terített.
Az ember lassan elcsendesedett. Fogai vacogtak, rázta a hideg. Még mindig másutt járt, küzdött.
Az asszony nézte. Majd ha felmelegszik és magához tér, ha szembesül a fagydaganataival, és sebeivel, ha túl lesz azon a sokkon, hogy időbe telik, míg ide bárki is eljut, majd akkor kideríti, kicsoda.
Bár mindegy. Valaki, aki volt annyira ostoba, hogy télidőben erre vette az útját. Biztosan eltévedt. Belecsúszhatott az árokba ott kint a műúton. Egy darabig kibírja vele, míg el nem megy.
A szörnyek csúfondárosan bámultak megcsonkított arcukból. Gonosz tekintetükkel az alvót fürkészték.
Klára nem örült a hívatlan vendégnek.

A rémálmok kitombolták magukat, és elszeleltek. Vége lett. János lassan nyitotta ki a szemeit a kellemes melegben. Ismeretlen szoba régies, magas végű ágyában ébredt. Kicsiny, jégvirágos ablakra látott, azon keresztül földöntúli fehér fény áramlott befelé. Kézzel horgolt csipkefüggönyök lógtak két oldalán, piros szalaggal összekötve.
Kint csupasz ágak meredtek rezzenetlenül, beborítva vastagon hóval. Úgy látszik, már elállt a szél - gondolta, - de még mindig havazik.
Puha, vattacukorszerű csöndben feküdt. Kalács és sült tök illata keveredett a régi vályogházak enyhén dohos szagával.
Erőlködve felült. Meglepődött, milyen gyenge. Szédült. Feljajdult, mikor a kezére támaszkodott, aztán csodálkozva szemlélgette az eldeformálódott, bütykös ujjait és a furcsa valamit, ami a kézfeje volt valaha.
Valaki igazi, békebeli, csíkos huzatú tollas dunyhát borított rá. Alatta teljesen pucér volt. A fejéről a bolyhos törülköző épp akkor csúszott le. Odanyúlt, hogy megigazítsa a haját, de véletlenül az érzékeny, égő füléhez ért. Erejét veszítve hanyatlott le a keze.
A szoba másik oldalán is hasonló, de bevetett, szőttessel letakart ágyat látott. Felette megfeketedett olajnyomat lógott, talán az utolsó vacsoráról. Sokfiókos komód terpeszkedett az ágy végénél, tetején egy cserépben kicsiny fenyőfa, feldíszítve piros bogyókkal, apró almákkal, szalmadíszekkel. Mellette kétajtós, festett szekrény uralta a sarkot.
A másik falon a két ablak közti képről a Madonna, gyermekkel ölében, mosolygott rá titokzatosan. Erről ismét eszébe jutott az anyja. Ablakok alatt sötétre érett, faragott pad terpeszkedett, előtte vaskos, fiókos, ácsolt asztal, mintázott támlájú székek. Az ágyak deszkáját is dús faragásokkal borította a hajdani asztalosmester. A fehérre festett hajópadlót csíkos rongyszőnyegek borították.
Mint egy múzeumban - csodálkozott meglepődve. Nem hitte volna, hogy ilyen még létezik.
Az ajtó mellett termetes kemence árasztotta magából a forróságot. A közelében faragott, festett tálas. A színes mázas edények között is, a kemence tetején és a szőnyeggel takart padkán agyagszörnyek száradtak. Ellenségesen figyelték torz testükkel, deformált fejükkel, szétvert arcukkal.
János beleborzongott a látványukba.
Szeretett volna felkelni az ágyból, de a teste nem engedelmeskedett. Olyan gyenge volt, mint amikor régen tüdőgyulladásból lábadozott. A fejét felfújt léggömbnek érezte, de mégis ólomnehéznek.
Felszisszent, mikor a keze a meleg testéhez ért. Jeges hideg áradt belőle. Kitakarta a lábát, és találgatni kezdte, miért van a lábfeje bebugyolálva. Épp a fehér vásznat piszkálgatta, mikor egy hang keményen rászólt:
- Azt hagyja békén!
Magára rántotta a takarót. Az ajtóban magas nő állt, kopott nadrágban, elnyúlt, kötött pulóverben. Sötétszőke kontyán megcsillant a fény.
- Feküdjön vissza!
A hímzett, fehér párnáról figyelte, ahogy bejött, mellé lépett, és kezét a homlokára tette. Tenyerének érintését érdesnek érezte. Kemény fizikai munkát végez - állapította meg János.
- Szerencséje, hogy nem lázasodott be. Egész éjjel jajgatott, egyik ájulásból a másikba zuhant. Örülhet, ha megússza tüdőgyulladás nélkül.
- Hol vagyok?
- Egy tanyán. Ahová igyekezett.
János megpróbált emlékezni. Nehezen ment. Rémlett, hogy kint bukdácsolt a viharban, elfáradt, és ereje végéhez érve ledőlt a hóba. Elaludt. Alighanem megfagyott volna, ha valaki nem veszi észre.
- Maga hozott be?
Az asszony bólintott.
- Azt hiszem, megmentette az életemet.
Az asszony ismét bólintott, és kiment. Edényekkel csörgött, majd egy gőzölgő tányérral tért vissza. Letette az asztalra.
- Segítek felülni. Ennie kell.
János nem érzett éhséget. Előző nap se ebédelt, eszébe se jutott, talán ezért hagyta el az ereje. De nem akarta visszautasítani. Nyúlt a kanál után, de rájött, nem tudja megfogni.
Az asszony etette. Kanalanként merte a szájába az illatos tyúkhúslevest.
Jól esett az erőtlennek. Minden falattal, minden csepp lével új erő költözött belé, de el is álmosította. Mikor elfogyott, lecsúszott a párnáról, s észre se vette, már aludt.

1996 karácsonya és szilvesztere közt, átírva most

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2016-02-10 17:34:38

válasz eferesz (2016-02-09 20:23:49) üzenetére
Kedves Szabolcs!
Örülök, hogy megláttad! Ez a történet magát írta, nem szólhattam bele. Én csak valamiféle médium lehettem.
Célom az egyszerű érthetőség. De úgy, hogy egy pszichológus is hihetőnek tartsa, egy spirit-baba is, egy vudu-papnő is, és Pista bácsi a tanyáról is.
Köszönöm neked a sorokat!
Szeretettel:
Ylen
Szerkesztő
eferesz
Regisztrált:
2013-09-06
Összes értékelés:
2630
Időpont: 2016-02-09 20:23:49

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ylen!
Szeretem azt a könnyedséget ahogyan írsz, olyan mintha a történet saját magát gurítaná előre.
Úgy érzem, hogy bonyolult dolgokat fogalmazol meg egyszerű szavakkal, és ez rendjén is van, hiszen a bonyolult és az egyszerű kéz a kézben járnak. Azért írom ezt, mert tudom, hogy Te érted, hogy mire célzok.
:)
Szeretettel: Szabolcs
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2016-02-05 20:42:56

válasz Bödön (2016-02-05 08:39:16) üzenetére
Szia Laci!
Az Egy igaz embert olvastam valamikor középiskolás koromban, tetszett is nagyon. Tudat alatt lehetséges, hogy hatott rám, és befolyásolt a leírásnál.
Köszönöm a véleményed, örülök, hogy kitartasz, és folytatod!
Üdv:
Ylen
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8395
Időpont: 2016-02-05 08:39:16

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Ylen! Ez nagyon jó, nagyon érdekes! Tök hitelesek a részletek, s a részletek hitelessége a történetet is abszolút hitelessé teszi! Azon gondolkodom, mennyi ideig feküdhetett kinn János? Alaposan összefagyott. Önkénytelenül Alekszej Mereszjev hős vadászpilóta jut az eszembe az "Egy igaz ember"-ből, lelőtték, lezuhant a gépével, de csodálatos módon túlélte, eltörött mindkét lába, s két héten keresztül kúszott-mászott hóban, fagyban. Abban vannak ilyen megrázó leírások. A hallucinációkat is nagyon jól érzékeltetted! Tetszik, folytatom!!! Üdv: én
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2016-02-04 18:46:42

válasz efmatild (2016-02-04 13:13:11) üzenetére
Köszönöm, kedves Matild, hogy így látod!
Most megerősítettél!
Szeretettel:
Ylen
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2016-02-04 18:44:55

válasz Futóinda (2016-02-03 21:44:45) üzenetére
Kedves Inda!
Meglepetést okoztál, és melengetted a lelkem. Az ilyesmi történeteket főleg a nők szeretik, és ha téged így lekötött, az nekem a világ legnagyobb dicsérete! Hálásan köszönöm!
Szeretettel:
Ylen
Olvasó
Regisztrált:
2013-11-21
Összes értékelés:
454
Időpont: 2016-02-04 13:13:11

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ylen!
Nagyon hitelesen írod le a férfi legyengült állapotát, az akkori tanya berendezését, és az élettől megcsömörlött nő kemény hangját.
Szeretettel: Matild
Alkotó
Futóinda
Regisztrált:
2010-05-16
Összes értékelés:
774
Időpont: 2016-02-03 21:44:45

Kedves Ylen Morisot!

Egyfolytában olvastam végig, nem, az túl szépen hangzana, akkor egyfolytában "faltam" a történéseket idáig, igazi csemege az olvasónak. Történeted folyékonyságát, gördülékeny nyelvezetét szeretem, és köszönöm, várva történeted a további folytatását.

Szeretettel, Inda.
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2016-02-03 19:07:34

válasz Kőműves Ida (2016-02-03 16:45:57) üzenetére
Ida drága, te már sejted, hogy itt két kavics összekoppanásáról van szó, amelyek szikrákat vethet.
Ölellek:
Ylen
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2016-02-03 19:05:33

válasz Selanne (2016-02-03 09:28:24) üzenetére
Kedves Selanne!
Legyen igazad! Én leszek a legboldogabb, ha sokan olvassák.
Köszönettel:
Ylen
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2016-02-03 19:03:43

válasz T. Pandur Judit (2016-02-02 23:39:21) üzenetére
Kedves Judit!
Nagyon elkényeztetsz a dicséreteddel! Köszönöm!
Ylen
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2016-02-03 19:01:58

Köszönöm, kedves Marica! A különlegesen meglepődtem, de jólesik. :)
Ylen
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5763
Időpont: 2016-02-03 16:45:57

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Nagyszerű, Ylen drága, örömmel olvasom. Túl sok jót nem várok, ettől a két nagyon különböző embertől a továbbiakban sem, de nagyon kíváncsivá tesz mit hozol ki belőle.

Ölellek szeretettel
Ida
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8279
Időpont: 2016-02-03 09:28:24

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Örömmel olvasom, a szépen kidolgozott munkádat. Tudsz bánni a szavakkal, ezt írtam is. A sok energia amit belefektetsz megtérülni látszik. Remélem egyre többen kedvet kapnak ahhoz, hogy elkezdjék olvasni, hogy veled tartsanak.

Szeretettel:Selanne
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4890
Időpont: 2016-02-02 23:39:21

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ylen!

Élmény olvasni az alkotásodat! Ahogy már az elején is írtam: szép leírások, jó karakterek, érdekes cselekmény.
Most a kilencedik résznél még hozzátenném, hogy egyenletesen remek történetvezetés!

Judit

Legutóbb történt

mandolinos alkotást töltött fel Vlagyimir Viszockij: Fagy, ha fog... címmel a várólistára

Ngaboru bejegyzést írt a(z) Apokrif című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Emlékeimen merengve címmel a várólistára

Kankalin alkotást töltött fel Tüzes pokol címmel

ermi-enigma bejegyzést írt a(z) Írj, ...vagy rágcsáld a ceruzád végét című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Írj, ...vagy rágcsáld a ceruzád végét című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Három lány 11. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Három lány 10. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Három lány 9. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A te házad az én váram - Egy pénteki nap 03. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A te házad az én váram - Egy pénteki nap 02. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A te házad az én váram - Egy pénteki nap 01. című alkotáshoz

black eagle alkotást töltött fel A te házad az én váram - Csak így, egyszerűen 06. címmel a várólistára

ermi-enigma bejegyzést írt a(z) Írj, ...vagy rágcsáld a ceruzád végét című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)