HONLAPUNKTagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K. |
ALKOTÁSOKCikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj |
EGYÉBLinkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal |
Statisztika
Online vendég: 46 Tagok összesen: 1921 Írás összesen: 51293 |
|
Regisztráció![]() ![]() |
![]() Utolsó hozzászóló: ![]()
|
Szerző: marioatreidesFeltöltés dátuma: 2016-02-04
Szellemkastély, I. felvonás 1-2. színSzellemkastély Személyek Hajnal, idegenvezető Ed Csip, Egér, Ed barátai Mari Tanár úr Évi, Tanár úr leánya Tánja, Évi barátnője Hadnagy Zászlós Szellemek: BölcsŐ Gyűlölény a Munkásó Éjnén Nézely a Mertkör a Kos [Történik a jelenkorban.] © 2004, Minden jog fenntartva. Az újraközléshez, színpadi, televíziós vagy filmes feldolgozáshoz a szerző írásbeli engedélye szükséges. dangbird [@] gmail [.] com szellemkastely [@] freemail [.] hu Első felvonás Félhomályos helyiség, mindvégig sejtelmes színes fények világítanak. (Mindannyi színen rejtelmes, s határozottan nyomasztó a légkör!) Fönt karzat, ablakokkal, alant nyílt tér, hátul dobogószerű padlattal. Bal szélen hatalmas, kétszárnyú kapu. Eső hangja. Gyűlölény és Éjnén a színen: a karzaton, háttal a nézőtérnek, a kinti világot kémlelik. Arcuk nem látható! Éjnén: Rangidős fiú, tárd kerekre szemed! (Szünet.) Kastélyunkba amott érkeznek: húsból való emberek. (Hirtelen felcsattanva:) Veszett betolakodók! (Számol.) Négy nő, négy férfi. S engedelmet nem fognak kérni. (Szünet, majd Gyűlölényre néz.) Ám ma nagyot alkotok: ismét elhozta időmet a türelem! A csatát még el sem kezdjük, máris megnyerem... Gyűlölény és Éjnén eltűnnek. [Sötétség borul a karzatra.] Döndülések hangzanak, a kapu reng: a jövevények próbálnak bejutni Ed (kintről): Várjál! Egy, kettő, hár', most! Csip (kintről): Rúgjad! Rúgd, öreg! A kapu szárnyai kitárulnak. Ed, Csip, és Tanár úr beesnek a helyiségbe. [Mindannyian csuromvizesek. Hátukon hatalmas táskák.] Csip és Ed körbefutnak, szemügyre veszik a helyet, Tanár úr középre sétál, nézelődik. Évi be. Nyomában Tánja be [Mennydörgések hangzanak.] Évi: Jó kis zuhé! Mi ez a hely, apa? Hajnal és Mari be. Nyomukban Egér be Tanár úr: Hajnal? Hol vagyunk? Mi ez a hely? Hajnal: A kirándulók álma, a turisták kedvence. Egy elhagyatott, düledező földvár. [Közben némelyek levetik elázott kabátjukat, s táskáikat mind.] Tánja: De hát nem is földből van! Tanár úr (a falakat vizsgálja): Való igaz. És miért nem gondozza senki? Hajnal: Omlófélben van. Emberi tartózkodásra alkalmatlan, azért is tartják lezárva. Ed: És miért nem írják ki valahova...? Mari: Csodás! Egy menedékház, amit fejünkre dönt a vihar! Csip: Tudsz jobbat, mama? Inkább a villám vágjon agyon, miközben szétázunk? Mari (Csip vállára sújt): Mamázzad az öreganyád, fiam! Évi: Hiszen nem is romos. Tök jó hely! Közben a kapu bezárul hangtalan, még egy sem észleli. Nézely be [Ha férfi, szorosra húzott fekete köpönyeget visel, mely alatt eltűnnek karjai, s fekete cilindert - ha nő, világos, áttetsző fátyolruhában van.] [Célszerűen mindannyiszor, mikor szellem lép a színre, ő jóval erősebb fénnyel világíttatik, mint a személyek.] Mari: Rossz itt a levegő... Ed (A karzatra mutat): Csip, Egér, felmegyünk? (Nézelődik.) Hol a lépcső? Csip (elindul jobbra kifelé): Gyere már! Ed! Gyere! Nézely hangtalan, tétován jár-kel közöttük, mint valami holdkóros Ed és Csip el Tánja (A kapura tekint): Az ajtó! Azonmód megindul kinyitni. Tanár úr a nyomában. Mindenki arra tekint Egér: De hát az előbb nyitva volt, nem? Évi (Egérre néz): Igen, mitől csukódott be? Tánja s Tanár úr próbálják kinyitni az ajtót Tanár úr (felhagyva a rángatással): A huzat volt, Évi. (Tánjának:) Hagyd csak, legalább nem ver be az eső. Majd a fiúk kinyitják. Ed és Csip a karzaton be Ed: Mit nyitunk ki? Hajnal: Hát ti meg...? Ed: Találtunk egy lépcsőt! Kitekintenek az ablakon Csip: Királyság! Egér: Mit láttok? Ed: Innen belátni az egész rétet, meg a hegyet is. (Csipnek:) Nézd, ott a szakadék! Csip: Ne má'! Ott másztunk le?! Ne csináld már! (Elfordul az ablaktól.) Tiszta hülyék vagyunk! Tanár úr, lentről: Sportemberek, fiam! Sportemberek! Nézely el - de szinte azon nyomban be a karzaton [Ed és Csip mobiltelefont nyomkodnak.] Csip: Nincsen térerő idefent sem! Ed: Miért lenne? Nekem már délben sem volt... Évi: Dobd is el azt a vacakot! Tánja még egyre próbál kijutni, majd megrettenve ellép az ajtótól, Évibe kapaszkodik Tánja: Szerintem tűnjünk el innen! Mari: Ki az esőbe, még mit nem! Hogy totálisan szétázzunk? A hajam, a... Tánja: Mari, az előbb még te voltál a maradás ellen! Csip (fentről): Nyugi, Tánja, tök barátságos hely! Tánja (félre): Aha, tisztára... (A karzatra, kiáltva:) Ed! Ne maradjunk itt! Ed: Mindjárt lemegyünk, aztán megbeszéljük. Ed és Csip a karzatról el Hajnal: Gyertek, nézzünk körül mi is! Tánja: Én innen nem mozdulok! Mari (elindulván, hátranevet Tánjára): Akkor egyedül maradsz, csillagom! Tanár úr (belekarol Tánjába): Gyere, Tánja, nézünk valami szerszámnak alkalmas dolgot. Hajnal és Mari el Tánja: Na ez jó ötlet! (Már nem vonakodik, elindul ő is.) Tanár úr és Tánja el Egér: Foglyul ejtett bennünket a kísértetkastély, vúúúú!! Évi (nevet): Maradj már! Együtt el Második szín Mindenfelé ódon bútorok maradványai szétdobálva; középen majdnem embermagas, jókora alapú, nehéz állóóra, mely talpán maradt; hátrább egy törött szekrény arcára borítva; a szín bal széléhez közel egy lovagi páncél fekszik darabjaira hullva, sisakja messze elgurulva. Sápadt fény. Az eső hangja megszűnt. Évi és Tánja kézen fogva be. Félénken szemlélődnek Nyomukban Egér be Évi (gondterhesen): Hülye kísértetkastély! Azt sem tudom már, az emeleten vagyunk, vagy a földszinten! Tanár úr be Egér (nevet): Az emeleten! Legutóbb felmentünk egy sort, valahonnan félemeletről, nem emlékszel? Évi (felcsattan): Képtelenség itt kiigazodni! Labirintus! Tánja: Pedig nem is nagy ez a vár. Nézely be Évi: Edék? Tanár úr: Ők lent keresgélnek. (Kimutat a színről:) Hajnalék meg valahol a lépcsőnél járhatnak. Évi: Te még tudod, hol vagyunk? Tanár úr: Nagyon egyszerű! Mikor elindultunk, utána először... Évi: Jól van, apa, elhiszem, csak találj is vissza! Egér: Nem hiszem, hogy azon az ajtón ki fogunk jutni... Évi: Jaj, Egér, fejezd be! Tudom, itt fogunk meghalni, meg minden, de ne most, légy szíves! Egér: Nem, csak esetleg egy másik kijáratot kell keresnünk... Minden személy el. Kisvártatva Ed és Csip be Csip: Nem igaz, nem hiszem el, hogy itt ragadtunk! Először a büdös eső miatt, most meg ez a rohadék ajtó! Lemegyek és szétrúgom darabokra! Ed (felhorkanva, tréfás hangon): Menj! Legyél kemény gyerek, rúgjad! Megnézem... Csip (a sisakra mutatva): Nézd már, milyen zsír cuccos! (Felemeli a sisakot, maga elé.) "Fashion One!" (Fejébe nyomja, manírral röhög.) Búúhhháááá! Ed (rákiált): Hagyjad már, maradj már! Lehet, hogy ötszáz éve elrohadt benne valakinek az agya! Te meg itt... Csip azonmód lekapja, s lehajítja, mintha kezét égetné, közben elharapva káromkodik Ed: No, Csip, inkább azon kellene gondolkodnunk... Csilingelő nevetés hangzik, távolból, visszhanggal. Vérük megfagy, lassan mernek csak mozdulni, szólni Ed: Mi volt ez a hang? Csip: Miféle hang? (De látható, hogy ő is hallotta.) Évi hangja (elmosódva, távolból): Figyelj! [Ed és Csip nyomban, egyszerre a hang irányába kapják fejüket.] Ed (felderülve): Éviék. Előttünk. Csip: Ők nem az emeleten vannak? Ed: Mert mi talán nem ott vagyunk? Csip: Nem hát! Ed: Dehogynem. Csip: Dehogy is! Vitatkoznak. Közben a Mertkör be. [Mindenkor két testben jelenik meg. Világos színű (fehér, barack, kék) köpenyeket hord, lehet mindkét teste férfi, vagy egyik fiatal férfi, a másik fiatal nő - s talán egyik testén halvány barackszín, másikon halvány enciánkék a köpönyeg.] A szín két oldaláról villámsebesen előviharzik, s Nézely fejébe nyomja a sisakot, majd eliramodik [Forgószélként táncolja körül szellemtársát, egyik testével felkapja a sisakot a földről, majd a személyek feje fölött áthajítja másik testének; az elkapja, s miközben az előbbi lefogja Nézelyt egy pillanatra, emez fejébe nyomja a sisakot, hogy az teljesen elvakítsa. Majd elengedi áldozatát s egy pillanat alatt eltűnik.] Ed: Figyelj, Csip, hogyha egyszer az előbb... Csip: Az előbb, az előbb fölöttünk mászkáltak! Ed: Éviék, az előbb? Nem mászkálhattak! Felmentünk a lépcsőn, utána mentünk át jobbra, és jöttünk végig! Nézely próbál megszabadulni a sisaktól, egyelőre sikertelenül Csip: De azóta már lementünk abba a húgyszagú helyiségbe, ahol frászt kaptál a csillár zörgésétől! Ed: No igen, mert OTT mászkáltak fölöttünk - és utána mentünk fel a lépcsőn! Csip: A pókhálóson? Előtte! Nézely el [Karjait maga elé nyújtva kitámolyog a színről.] Ed: Utána, jóval utána, Csip! Hiszen még kérdezted is, hogy... Hol a sisak?! Innentől nem figyel a másikra, csak a sisak helyére mered Csip: Micsoda? Látszik, hogy rosszul emlékszel: mert a sisakot csak itt találtuk! Ed: Hol - a - SISAK!? Csip (vállát rándítja, közönyösnek látszanék, de azért félig Ed háta mögé húzódik): Eldobtam a halálba. Felemelik tekintetüket a padlóról, a sisak helyéről. Szünet, egymás arcába bámulnak Ed: Na keressük meg a többieket! És tűnjünk el innen gyorsan! Kirohannak 2004. január-február Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5
|
szilkati bejegyzést írt a(z) A vesszőfotel című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 2. című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 1. című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja (5) című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja (5) című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Az aranyhajú dadus néni című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja (4.) című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Anyák napja a Bummbele családban című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja (3.) című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 78. című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 78. című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja (2.) című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja 1. című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 78. című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 78. című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 78. című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 78. című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 78. című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 78. című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) Papírképek című alkotáshoz hundido bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 2. című alkotáshoz ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Az aranyhajú dadus néni címmel a várólistára Kankalin bejegyzést írt a(z) ATTILA és én című alkotáshoz szilkati bejegyzést írt a(z) Talán egy fának... című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) A vesszőfotel című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) békét kötöttek bennem az ellentétek című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) ATTILA és én című alkotáshoz Kankalin bejegyzést írt a(z) Megérkezett április című alkotáshoz Kankalin bejegyzést írt a(z) békét kötöttek bennem az ellentétek című alkotáshoz szilkati bejegyzést írt a(z) Tükröm volt... című alkotáshoz szilkati bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 2. című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Papírképek című alkotáshoz szilkati bejegyzést írt a(z) A vesszőfotel című alkotáshoz Kankalin bejegyzést írt a(z) Tükröm volt... című alkotáshoz szilkati bejegyzést írt a(z) Találkozások című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) békét kötöttek bennem az ellentétek című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 2. című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 2. című alkotáshoz ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Anyák napja a Bummbele családban címmel a várólistára A Napvilág.Net hírei:Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai![]() 2014. 10. 20. - Irodalom |
||
Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió) ![]() ![]() ![]() |