HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 21

Tagok összesen: 1867

Írás összesen: 48416

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

oroszlán
2019-06-10 15:49:02

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / regény
Szerző: Ylen MorisotFeltöltés dátuma: 2016-02-11

Jégvirágok (16.)

- Kérem, maradjon!
Olyan megindító reménykedés csendült ki a hangjából, hogy Klára gondolkodás nélkül visszafordult és leült. Onnan figyelte, amint a férfi ügyetlenül bár, de jó étvággyal fogyaszt el mindent.
Vitte volna ki a tálcát, de János lefogta a kezét.
- Ne! Ne menjen még ki!
Klára visszaült, és kíváncsian várta, mit fog hallani. De egy darabig csak szótlanul bámulták egymást.
János agyában tolongtak a gondolatok, annyi mindent akart elmondani, hogy végül egyetlen épkézláb mondat se jött a nyelvére. Olyan sutának és szerencsétlennek érezte magát, mint utoljára kamasz korában. Végül kinyögte:
- Szép. Nagyon szép ma.
- Kérem, ne udvaroljon! Ugyanolyan vagyok, mint tegnap.
- Nem. Egészen más lett. Sosem tudom eléggé megköszönni, amit értem tett. Már nem élnék.
Klára zavarba jött, és bár nem tudott róla, de el is pirult. Most kivételesen jól esett a köszönő szó.
- Nincs mit megköszönni. Ezt kellett tennem.
Titokban a szörnyek hűlt helyét fürkészte a tálas üresen maradt részein. Jól tette, megszabadult tőlük. Egy kéz fogta meg az ujjait, és húzta magához.
- Klára, maga megbocsájtott nekem. Igaz?
Meglepődött, hogy tudja. Ennyire látszik rajta? Sokára jött ki a száján az őszinte szó, a mélyen dédelgetett friss titkot nehezen árulta el:
- Igen.
- Köszönöm!
A férfiarcon gyermeki öröm ragyogott fel. Szája szélesre húzódott, és felszabadultan nevetni kezdett.
Klára akaratlanul is vele mosolygott. Először félve, bátortalanul, rég elszokott már ettől, de aztán egyre bátrabban. Végül tiszta szívből, hangosan, boldogan kacagott.
Könnyük csordult, és csak hahotáztak sokáig, míg már maguk se tudták, minek örülnek annyira.
Az ablakon a jégvirágok olvadni kezdtek.
- Nem akarok még meggyógyulni - mondta végül János, és lustán végignyújtózott az ágyon.
- Nem akarok innen elmenni.
- Maradjon, ameddig akar - adta meg beleegyezően az engedélyt.
Amekkora nyűgnek érezte az érkezését, most a gyors távozásának gondolata legalább akkora rémületet keltett benne. Bőven tudnak majd miről beszélgetni.
Nézték egymást, tekintetükben ígéret csillogott. Rövidesen újév, és ők ketten új életet kezdenek.
Délután megérkeztek a hókotrók. Érdeklődtek, itt van-e az ember, aki segítséget kért? Megtalálták az autóját, kiszabadították. Odaviszik, ha akarja.
Nem, köszöni, de csak szóljanak az autókölcsönzőnek, majd ők elszállítják. Megadta a telefonszámot. Ja, és ha megtennék, hogy felhívják a szállodát is? Tartsák még a szobát, szüksége lesz rá.
Bólogattak, szívesen, ha itt akar maradni még. Vagy inkább mentőt hívjanak? Nem ok nélkül fekhet ott az ágyban. Biztosan lefagyott a lába.
Mindketten olyan hevesen tiltakoztak, hárították el a segítséget, hogy a hómunkások összekacsintottak, és sietve továbbálltak.
- Azért egy hét múlva ismét benézünk - ígérték.
Szilveszter éjjelén két rózsás mintájú bögre koccant össze, pezsgő híján illatos forralt házi borral.

*

- Uram, köszönöm!
- Neked adtam az ellenséged. Mit tettél vele?
- Megbocsátottam neki.

1996 karácsonya és szilvesztere közt, átírva most

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2016-02-17 20:04:39

válasz Istefan (2016-02-16 19:58:30) üzenetére
Kedves István!
Igazán megtiszteltél, hogy elolvastad, és véleményezted!
A "paranormális mozzanatok"sokkal valóságosabbak, mint gondolni lehet.
Ez az olvadás még csak ahhoz elég, hogy Klára véget vethetett az önromboló gyűlöletének, megnyugodott, és így már meg tudja hallgatni Jánost, illetve lehetőséget tud adni neki a jóvátételre. Ez még csak a felhők mögül kibújó fénycsík, egy biztató sugár.
Köszönöm a figyelmedet és a soraidat!
Szeretettel:
Ylen
Alkotó
Istefan
Regisztrált:
2011-01-30
Összes értékelés:
1655
Időpont: 2016-02-16 19:58:30

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ylen!
Végigolvasva a történetet, elgondolkodtam egy kis ideig azon, hogy nem túl hamar olvadtak-e le azok a jégvirágok. De végül is mindenki maga kell eldöntse, mikor engedi be a napsugarakat, ezért nem mérlegeltem tovább.
Egyébként jól vezetted a történet fonalát, és azokért a beszúrt paranormális mozzanatokért külön dicséret.
Szóval tetszett!
Szeretettel: István
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2016-02-14 17:40:28

Kedves Matild!
Mikor belekezdtem, még magam sem tudtam hogy ez lesz a vége. De nem lehetett más.
A film nekem is pergett, el tudom képzelni, hogy egyszer majd valaki kedvet kap hozzá. :)
Én köszönöm neked, hogy olvastad!
Szeretettel:
Ylen
Olvasó
Regisztrált:
2013-11-21
Összes értékelés:
454
Időpont: 2016-02-14 13:55:30

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ylen!
Örülök, hogy nem okoztál csalódást nekem, és minden jóra fordult, ezt a megbocsátást vártam.:) Nagyon tetszett mindvégig, és egy kis képzelőerővel egy kis film pörgött le előttem.:) Köszönöm Neked! :)
Szeretettel: Matild
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2016-02-13 15:26:21

válasz oroszlán (2016-02-13 12:03:55) üzenetére
Kedves Ica!
Örültem, hogy idézted a sorokat. Hihetetlen, de mindig megkapjuk, amit kérünk. Csak az a kérdés mindig, mit kezdünk vele.
Szívből köszönöm, hogy elolvastad! Megörvendeztettél a soraiddal!
Szeretettel:
Ylen
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2016-02-13 15:22:58

válasz T. Pandur Judit (2016-02-12 22:51:23) üzenetére
Kedves Judit!
A limonádé-műfajtól próbálok távol maradni, még ha az érzelmekről szeretek is írni. Még lehet, hogy egyszer folytatódik a történet, a lehetőség adott.
Hálás vagyok, hogy végigolvastad, és megírtad a véleményed. Köszönöm neked!
Szeretettel:
Ylen
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
7522
Időpont: 2016-02-13 12:03:55

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ylen!

Szép, megható, tanulságos történetet írtál! Szeretettel olvastam végig: Ica


"- Uram, köszönöm!
- Neked adtam az ellenséged. Mit tettél vele?
- Megbocsátottam neki."
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4890
Időpont: 2016-02-12 22:51:23

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ylen!

Szeretem a happy end-et. :) Az életben is, és az irodalomban is. Jó, hogy megjöttek a hókotrók, legalább lezárták a történetet, és ablakot nyitottak a továbbiakra. Frappáns befejezést adott, nem csúszott bele a történet a szirupos végkifejletbe.
Jót írtál, jót olvastam, köszönöm!

Judit
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2016-02-12 20:54:07

válasz Kőműves Ida (2016-02-12 20:41:24) üzenetére
Drága Ida!
A szavaid a legnagyobb elismerést jelentik nekem! Ez most ennyi volt, így jött ki belőlem. Nem akartam semmit hozzátenni.
Talán egyszer jön megint egy indíttatás, és folytatom. Meglehet.
Ölellek szeretettel:
Ylen
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5763
Időpont: 2016-02-12 20:41:24

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Drága Ylen!

Ennél jobb véget el sem tudnék képzelni. Csupán egy bajom van vele... az, hogy véget ért. :)
Magam is szeretem, ha jól végződnek a dolgok (ha már az életben nem, hát az irodalomban). :) Ez tökéletes lett. A végszó meg pláne. :)
És én hittem, hogy a jövő hetet, utólag kell pótolnom. (de kár, hogy nem) :)
Megyek még az utószóra...

Ölellek
Ida
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2016-02-12 17:02:21

válasz Selanne (2016-02-12 13:11:56) üzenetére
Kedves Selanne!
A tüske, ha marad, nagyon tud szúrni, és éppen azt szúrja belülről, aki nem tud megbocsátani.
Én az életemben valakinek nem akartam megbocsátani, és éppen ez a történet döbbentett rá, hogy kénytelen vagyok, saját magam miatt. Ezt majd megírom az utószóban.
Köszönöm, hogy végigolvastad!
Szeretettel:
Ylen
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2016-02-12 16:58:40

válasz Bödön (2016-02-12 09:03:34) üzenetére
Szia Laci!
Nagyon jólesett az elemzésed, az elismerésed. Köszönöm, hogy végigolvastad!
Még lesz egy utószó.
Üdv:
Ylen
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2016-02-12 16:56:50

válasz eferesz (2016-02-12 08:54:41) üzenetére
Kedves Szabolcs!
Erre rájöttem én is, mikor ezt megírtam.
Köszönöm, hogy olvastad!
Szeretettel:
Ylen
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8279
Időpont: 2016-02-12 13:11:56

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Ezt vártam, és a jóra törekedni nemes. A megbocsátás az emberek nagy hányadánál szerencsére létezik. Ahol nem, hát ott az a tüske szúrhat, és nem lehet kellemes.

Köszönöm az élményt.

Szeretettel:Selanne
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8395
Időpont: 2016-02-12 09:03:34

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Ylen! Minden jó, ha jó a vége! Drukkoltam, hogy így legyen! Érdekfeszítően mutattad meg azt a lelki folyamatot, melynek a végén Klára, és János egymásra találtak, és a pontos, kidolgozott részletek, a tanya, a hóvihar a ház, a személyek hozzájárultak az olvasó élmény/katarzis kialakulásához! Egyet lehet érteni a végén elhangzottakkal: "megbocsátottam neki" Ilyesmire képes a megbocsátás. Tényleg varázsereje van! Üdvözlettel: én
Szerkesztő
eferesz
Regisztrált:
2013-09-06
Összes értékelés:
2630
Időpont: 2016-02-12 08:54:41

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ylen!
Az életben sok út, de csak ez az vezet célba.
:)
Szeretettel: Szabolcs

Legutóbb történt

mandolinos alkotást töltött fel Vlagyimir Viszockij: Fagy, ha fog... címmel a várólistára

Ngaboru bejegyzést írt a(z) Apokrif című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Emlékeimen merengve címmel a várólistára

Kankalin alkotást töltött fel Tüzes pokol címmel

ermi-enigma bejegyzést írt a(z) Írj, ...vagy rágcsáld a ceruzád végét című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Írj, ...vagy rágcsáld a ceruzád végét című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Három lány 11. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Három lány 10. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Három lány 9. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A te házad az én váram - Egy pénteki nap 03. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A te házad az én váram - Egy pénteki nap 02. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A te házad az én váram - Egy pénteki nap 01. című alkotáshoz

black eagle alkotást töltött fel A te házad az én váram - Csak így, egyszerűen 06. címmel a várólistára

ermi-enigma bejegyzést írt a(z) Írj, ...vagy rágcsáld a ceruzád végét című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)