HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 21

Tagok összesen: 1886

Írás összesen: 49214

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-12-11 14:20:44

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / sci-fi
Szerző: GrigorIllyanichFeltöltés dátuma: 2016-02-14

Magány

Az emberiség az utolsókat rúgja. Talán már nincs a bolygón olyan város, mely még épen állna. Az ellenséges országok
végleg elfogyasztották a hadi felszereléseiket. Különféle rakéták, bombák tarkították az eget.
Azon a napon, amikor minden csendes lett. A kisebb települések hamuvá váltak, míg a megavárosok maradványai arról
árulkodnak, valaha létezett civilizáció. Meredekebbnél meredekebb szögekben roskadtak a felhőkarcolók.
Egy zubbonyos férfi sétál Chesapeake bay retriever kutyájával a romos utcákon. Gázmaszkot visel és csuklyát.
A vállán az egykori ejtőernyős hadosztálynak címkéje foszlik. Automata fegyverét két kezében fogva
battyog barátjával. Mindketten lomhán mozognak a kimerültségtől és az éhségtől. Hamarosan alkonyodik és
búvóhelyet kell találniuk. Miközben a törmelékek között haladnak, a férfi gyorsan, de rutinosan vizsgálta a hulladékot,
maradványokat. Bármilyen élelem vagy használható tárgy szükséges lehet a túléléshez.
A közelben megpillantja az egyik felhőkarcoló maradványait. Éjszakára fedél kell és az pont megfelel.
Régen látta már a várost eredeti mivoltában, de úgy emlékszik, talán a konzulátus épülete lehetett az.
Menet közben belebotlott egy holttestbe, félig eltemetve a törmelék alatt. A kutya is odasietett, hogy körül szaglássza.
Gazdája a törmeléket pakolta le róla, ezért úgy látta jónak, hogy ő is hasonlóan cselekszik.
Az egykori katona elkezdte a már elérhető zsebeket átkutatni, de semmi hasznosat nem talált. Hirtelen zajra lesz
figyelmes nem messze egy romház irányából. A kutya hegyezi fülét és morogni kezd. A férfi azonnal kibiztosítja
fegyverét és letérdel a majd esetleges tüzeléshez. Amint elfoglalta pozícióját, már elő is bukkantak az alakok, akik a
zajt csapták. Vézna, csupasz emberek voltak azok. Vihognak és késeikkel a vasoszlopokat csikorgatják. A katona
számára világossá vált, hogy félelemkeltés a céljuk.
A bőrük sárgás árnyalatú, talán a vegyi anyagok torzították el őket.
Gyorsan levetette magáról málhazsákját, hiszen csak akadályozná.
Nem is késlekedett, egy rövid sorozatot zúdított a legközelebbi mutánsra. Mielőtt még földet ért volna, a társai már
támadásba lendültek. Szörnyű ricsajuk félelmetesen csikorgott a csendes alkonyban. A férfi úgy érezte, mintha a
nyakán húznák végig a kést. Adrenalinnal telítve felállt a térdelő pozíciójából és ismét tüzelni kezdett.
Miután még egyet leterített, a puskát megtámasztó kezével eleresztette a fegyvert és a Rufus nevet ordítva a
szörnyetegek felé intett. A kutya azonnal ugrott gazdája parancsára és rávetette magát az egyikükre.
Már csak maréknyian maradtak, ezért felbátorodva elindult feléjük a katona is, miközben stabilan próbált lőni.
Örömmel hallgatta, ahogy barátja az ellenfelük torkából tépi a zsigereket.
Mígnem aztán nyűszítést hall. Egy pillanatra abbahagyja a lövést és a kutya felé néz. Rufus nyakába egy kés fúrodott.
A látvány kizökkentette koncentrációjából, aminek eredményeképp nem vette észre, hogy rávetette magát az egyik dög.
Elestek, amikor összekaszkodtak, a puskája nem messze tőle landolt a porban. Az egykori civilizált ember most sárga
szemekkel, rotható fogsorral vicsorít rá. Undorító nyála a maszk lencséjére csöpög.
Gyorsan előhúzza katonai tőrét és a mutáns nyakába döfi, mire az hangtalanul a földre rogy. Az utolsó támadónak is
nekiront dühében, melyet tucatnyi szúrással intéz el. Miután végzett vele, megtörli rongyában a pengét, majd
visszahelyezi tokjába. A kutya halk nyüszítése hallatán felrázódik a pillanatnyi harci mámorból és odahajol fölé.
Nem húzza ki a kést a nyakából, nem akar még több fájdalmat okozni neki. Simogatja és csitítgatja. Egymás szemébe
néznek hosszan. Mindig is erős kutya volt, nem fog egyhamar elvérezni.
Feláll és a puskáért indul, közben visszatekint, mint gondos gazdája. Visszasétál hozzá és felkészül a végső kegyelem
megadására. Kattanás jelzi, hogy egyes lövésre váltott, majd céloz. Nem szól egy szót sem, csak a szemébe néz.
Lövés dördül, majd újra halálos csend.
Gyűlölte ezt a csendet. Immár még szorongatóbb és kínt okozóbb a sötétség. Egyedül minden rosszabb.
Mielőtt teljesen besötétedne, útnak indul a konzulátus irányába.
A felső emeletek már régen lehullottak, de a hatodik emeleten talált egy jó helyet, ahol fedél is van fölötte.
Jól védhető hely. Néhány íroasztalt vizsgál át, hogy némi papírral borítsa be az egyetlen bejárati ajtó küszöbét.
Ha éjszaka rátalálnak, akkor hallani fogja. Tüzet rakott, majd az imént átdúrt dokumentumokat vizsgálgatta, hogy
szórakoztassa magát valamivel elalvás előtt. Az egyik különösen érdekesnek bizonyult. Egy évvel ezelőtti dátummal
címezve. A tartalma szerint az atomháború mégsem fog bekövetkezni és konferenciát hívtak össze ennek
megtárgyalására. Félretette a papírt és elővett két konzervet, meg egy rongyot a zsákjából. A rongyot leterítette tőle
jobbra, ahogy mindig is szokta és elé rakott egy konzervet, amin az állt, kutyaeledel.
Felbontotta mindkettőt, majd ismét magához vette a papírt. Mégegyszer átolvasta. Maszkját feltolta homlokára és az
üres pokrócra nézett. Érezte a helyzet iróniáját. Kínjában felnevetett, majd elkezdett vacsorázni.
Micsoda képmutató világ...

Sajnos elfogytam a robotos témájú novelláimból, de a héten talán eszembejut valami újdonság és megosztom veletek. Addig is a sci-fi, poszt-apokaliptikus, ám nem robotos műveimet mutatom meg.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2016-02-07
Összes értékelés:
14
Időpont: 2016-02-15 19:52:42

Köszönöm a csillagokat és a kedves szavakat :D
Szerkesztő
eferesz
Regisztrált:
2013-09-06
Összes értékelés:
2752
Időpont: 2016-02-15 17:40:28

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves GrigorIllyanich!
Ennek nem kellene bekövetkeznie, amúgy már egyszer belekóstoltunk, sajnos ismerjük az ízét.
Üdvözletem!
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8307
Időpont: 2016-02-15 15:38:08

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

A fantáziádat elismerem. Jó kis sztorikat hozol. Jöjjön hát a másik téma, a miről is? "poszt-apokaliptikus" remélem jól írtam. :-)

Tetszett ez is.

Szeretettel:Selanne

Legutóbb történt

Bödön bejegyzést írt a(z) Márton- napi lakoma című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Profil-OM című alkotáshoz

Tóni bejegyzést írt a(z) Epilógus a vers ABC sorozatra című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Emlékezve Finta Katára című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Márton- napi lakoma címmel a várólistára

mandolinos bejegyzést írt a(z) Epilógus a vers ABC sorozatra című alkotáshoz

mandolinos bejegyzést írt a(z) J. W. von Goethe: Karácsony című alkotáshoz

bűvölet alkotást töltött fel Veled címmel a várólistára

Tóni alkotást töltött fel Epilógus a vers ABC sorozatra címmel

bűvölet bejegyzést írt a(z) Itt és most című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Játs(s)zma című alkotáshoz

eferesz alkotást töltött fel Profil-OM címmel

alberth alkotást töltött fel Bombasiker címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) Téli világ című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Újrakezdés című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)