HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 21

Tagok összesen: 1828

Írás összesen: 45559

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Mákvirág
2017-12-13 13:35:54

Reklám

Prózai művek / regény
Szerző: F JánosFeltöltés dátuma: 2016-02-29

Az öltöny 4. fejezet

4. fejezet

Gyorsan reggel lett, pedig úgy érezte alig aludt éjszaka. Állandóan a lány járt a fejében. Ilyen határozott, mondhatni rámenős lánnyal még soha nem találkozott. Kicsit bosszantotta, hogy mellette nem ő lesz a kezdeményező, mert mire neki valami eszébe jut a következő lépéssel kapcsolatban, Kinga már meg is tette azt a lépést. Így kénytelen lesz csak kullogni utána. Már fel volt öltözve mikor anyukája beszólt az ajtaján.
- Péter.
- Igen. - szólt ki Péter. - Már felkeltem.
- Eltekernél a pékhez? Úgy gondoltam, - nyitott be az ajtón - vehetnél friss kiflit a reggelihez.
- Jó már indulok is, mert én is éhes vagyok.
Baseball sapkát tett a fejére, és már indult is a verandára, ahol a kerékpárját tartotta. A kapuig csak tolta, nem ült fel rá, mert úgy nem volt egyszerű a kapu leküzdeni, főleg, ha fújt a szél. Még be sem csukódott a kapu mögötte, amikor egy ismerős hang ütötte meg a fülét.
- Elkísérhetlek? - kérdezte Kinga a lehető legtermészetesebb hangon.
- Te... - nézett csodálkozva Péter. - Te, hogy kerülsz ide? Honnan tudtad, hogy hol lakom?
- Már elfelejtetted? Nyomozónak készülök. Még tegnap követtem a buszt, megnéztem, melyik a ti kaputok. Reggel nagyon korán keltem, hogy legalább hat órára ide érjek, gondoltam, korábban csak nem kelsz fel, így nem foglak szem elől téveszteni, és ezzel kicsit gyakorlom a megfigyelést.
Péter észlelte, hogy most egy nagyobb levegővétel következik, itt az ideje, hogy ő is megszólaljon.
- Miért nem kérdezted meg tegnap, hogy hol lakom?
- Mert abban semmi izgalmas, nincs...
- Azt is elmondtam volna, - vágott a szavába, mert félt attól, hogy ismét hosszan kell várakozni, hogy szóhoz jusson, - hogy hét óra előtt soha nem kelek fel, tehát addig nem érdemes ide jönnöd.
- Szeretek meglepetést okozni.
Most először megállta folytatás előtt, hátha Péter szeretne válaszolni. Péter ki is használta az alkalmat.
- Sikerült. Amúgy, szia, ha már így összefutottunk. Véletlen. - tette hozzá enyhén gúnyosan.
- Bocsánat. Szia. El is felejtettem köszönni. - áttette lábát a túloldali pedálra, mint aki indulni készül, - Hova megyünk? Persze, csak, ha mehetek veled. Én ráérek. - Nyugtatta meg Pétert, mintha ideges lett volna.
- A pékhez indultam, friss kifliért - szállt fel ő is a kerékpárra - ha tényleg ráérsz, elkísérhetsz.
- Ki a gyorsabb? - taposott a pedálra Kinga, és mire Péter feleszmélt, már ötven méterrel előtte járt.
- Na, már megint kulloghatok utána. - gondolta Péter, de széles mosollyal a száján, ő is beletaposott a pedálba.
Hamarosan már egymás mellett tekertek, és élvezték, hogy lengeti a szél a hajukat. A forgalmat nem zavarták, pedig a fő utcán tekertek, de ilyenkor, se autó se busz nem járt erre. Hamar a pék elé értek. Péter betolta biciklijét a tárolóba.
- Majd én vigyázok rá, - ajánlkozott Kinga - nehogy ellopják, látom nincs láncod, hogy leláncold.
- Minek, még soha nem lopták el.
- De ezzel felhívod a tolvajok figyelmét, hogy itt egy egyszerűen eltulajdonítható tárgy.
- Neked tényleg mindig ezen jár az eszed?
- Nem mindig. - nézet ismét bosszúsan Kinga. - Csak ezek alapvető dolgok.
Péter kicsit elgondolkodott azon, amit Kinga mondott, és be kellett vallania magának, hogy van abban valami igazság, amire figyelmezteti.
- Igazad van. - hajolt meg Kinga akarata előtt. - Majd veszek rá zárat. Különben is, ha ezzel járok suliba, akkor biztos, hogy szükségem lesz rá.
- Majd én veszek neked, ismerek egy jó biztonságtechnikai boltot, de menj, már vásárolni, mert megszárad a kifli, és akkor mit szólnak a szüleid.
Péter érezte, hogy már megint igaza van, ezért semmit sem szólt, csak belépett az üzletbe. Hamar végzett, nem sokan voltak. A reklámszatyrot a kormányra akasztotta, és már fel is pattant a nyeregbe, gyorsan a pedálra taposott, és széles mosollyal szólt vissza Kingának.
- Na, ki ér előbb haza?
Végre sikerült megelőzni Kingát, ez némi elégtételt jelentett számára. Igaz nem tartott hosszú ideig, mert hamar utolérte. A kapuhoz már együtt kanyarodtak oda. Péter már le is szállt a kerékpárról, és Kingára nézett.
- Bejössz reggelizni? - kérdezte - Biztos megéheztél ettől a tekeréstől. Kettővel több kiflit vettem, gondolom elég lesz?
Kinga szinte meg sem állt a kapuban, már indult haza.
- Köszönöm, nem. - szólt vissza tekerés közben - Nem vagyok, még felkészülve a szülőkkel való találkozásra, talán majd legközelebb. - mint legutóbb, búcsút intett, és még visszakiabált. - Még találkozunk.
Péter integetett neki, és csak magának mondta. - Remélem.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
F János
Regisztrált:
2013-07-18
Összes értékelés:
375
Időpont: 2017-08-23 07:48:12

válasz Finta Kata (2017-08-20 19:45:50) üzenetére
Kedves Kata!

Örülök, hogy ezt a regényt is olvasod. Remélem a további fejezetek is elnyerik tetszésedet.
A hibát természetesen javítom.

Köszönöm, hogy itt jártál, üdvözlettel: János
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11647
Időpont: 2017-08-20 19:45:50


Kedves János!
Szép tiszta magyarsággal, szinte hibátlanul írsz, ezért jó az írásaidat olvasni. Ráadásul én már olyan vagyok, hogy leginkább az igaz történeteket szeretem olvasni.
Jó ez a rész is, azonban nem messze az elejétől találtam egy kis hibát: "volt egyszerű a kapu leküzdeni," - helyesen: kaput!
Majd megint jövök, ha időm lesz olvasni:
Kata


Alkotó
Regisztrált:
2016-03-24
Összes értékelés:
1314
Időpont: 2016-06-25 12:48:53

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
válasz F János (2016-06-25 12:14:31) üzenetére
Köszönöm!
Szeretettel:
Ildikó
Alkotó
F János
Regisztrált:
2013-07-18
Összes értékelés:
375
Időpont: 2016-06-25 12:14:31

Kedves Ildikó
Köszönöm, hogy továbbra is olvasod.
Nem adom fel a keresést, egyszer csak teszel fel valami vidámat.
Írd ki a szomorúságot minél előbb, aztán jöhetnek a drámától eltérő műfajok.
Engem is értek, az élet során komoly traumák, de én pozitív beállítottságú (mellesleg ahogy olvasod az írásaimat, látod, hogy romantikus is) ember vagyok, ezért viszonylag hamar feldolgoztam.
Igyekezni kell a mának élni, és nem a múltban. A jövővel meg nem kell foglalkozni, mert az eljön, ha akarjuk, ha nem.

További jó olvasását, üdv: FJ.
Alkotó
Regisztrált:
2016-03-24
Összes értékelés:
1314
Időpont: 2016-06-25 11:20:50

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Hát, ez zseniális!
Jobban élvezem ezt a történetet, mint gyerekkoromban, a mesét!
Ettől a lánytól, sokat tanulhattam volna, már akkor!
Köszönöm, János!
Szerintem, egy vidám, lélekemelő írásomat sem találtál!
Igaz? Ne erőltesd! Én akkor is olvasni foglak!
Szeretettel:
Ildikó

Legutóbb történt

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Karácsony címmel a várólistára

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Ha majd egyszer című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...MK V/2. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Reggeli kaland című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Ha megkérdezed... című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Léptek című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Téli szél című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Ázott kutya című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Kihívás című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Nem e világból való című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Ha megkérdezed... című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Léptek című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Téli szél című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Téli szél című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)