HONLAPUNKTagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K. |
ALKOTÁSOKCikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj |
EGYÉBLinkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal |
Statisztika
Online vendég: 8 Tagok összesen: 1915 Írás összesen: 51232 |
|
Regisztráció![]() ![]() |
![]() Utolsó hozzászóló: ![]()
|
Szerző: T. Pandur JuditFeltöltés dátuma: 2016-03-07
Murmur jelenti 11. Menjünk csapni!Nálunk Luca unokám kiságya a vendégszobában, egy könyvespolc előtt van, és amikor reggel felébred, gyakran kivesz egyet a könyvek közül /amik nem gyerek könyvek/, és felolvas belőlük. Még az ősszel, egyik reggel, félszemmel figyeltem a könyvszerzést, majd láttam, hogy leült a kiságyban, kinyitotta a könyvet, és "olvasni" kezdte: "A tündérek táncolnak, a tündérek táncolnak, a tündérek mindig csak táncolnak" mondta a picikém, majd elégedetten becsukta a könyvet. Úgy látszott, hogy kiolvasta. Az ősszel még a mesélés is úgy alakult, hogy Luca elkezdte mondani, hogy "Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy..../valaki/" Aztán megállt a mesélésben. Ha rákérdeztünk, hogy "és mit csinált az a valaki", Luca rövidre fogta a mesét: "semmit" - válaszolta. Akkor még a daloknál is egy-egy szót mondott a dalból, amikor arra kért bennünket, hogy énekeljünk el neki egy dalt. "Hoppszassza" - mondta ő, én meg törtem a fejem, hogy melyik dalban van a kért hoppszassza. Luca látta, hogy nem ugrik be az ének, így kedvesen segített: "a halacskás" - világosított fel engem. Szereti nézegetni a hetilapokban a képeket, szoktunk benne keresni állatokat, meg gyerekeket, akik valami érdekes dolgot csinálnak. Azokat többször is meg kell nézni. Az egyik alkalommal, ahogy kerestük a neki tetsző érdekességeket, egy mamusz reklámnál rámutatott a lila színű mamuszra, és kijelentette: "Niki mamusza". Valóban a kisebbik faim felesége egy lila mamuszban szokott lenni nálunk. Soha nem volt szó a mamuszról, nem beszéltünk róla, nem mutogattuk Lucának, de ő megfigyelte. Olyan dolgokra emlékszik, hogy nem is gondolnánk, hogy ő azt tudja. A színek egyébként is érdeklik. Sétáltunk november végén az utcánkban, és az utcánk végén, a padnál - ahol sokszor játszottunk már - ott állt egy nagy sárga kamion. Pontosabban, csak a fülkés alváz állt ott, teher nem volt rajta. Lucát nagyon érdekelte, sokszor körül kellett járni. Főleg azt csodálta, hogy milyen nagy! "Rá lehet ülni?" - kérdezte, az alvázra mutatva. "Nem ülünk rá picikém, nézd milyen piszkos, olajos, összekenjük a szép sárga dzsekidet." - válaszoltam. Luca rám nézett, és kijelentette "Pedig kamion kabátom van." Ugyanis a fülkéje a kamionnak pont olyan sárgára volt festve, mint amilyen színű az ő kabátja. Amikor hazamentünk rögtön elkérte az összes játékkamiont, és elmagyarázta a papinak / a férjem beceneve, amit Luca adott neki/, hogy ezek csak játék kamionok, mert az igazi az sokkal nagyobb, és sárga, mint az ő kabátja. Mostanra már Lucával mindent meg lehet beszélni, olyan ügyesen és okosan válaszol a kérdésekre, mintha már sokkal nagyobb lenne. Egészen addig, amíg a fáradtság, vagy a szorongás úrrá nem lesz rajta, mert akkor visszatér a visítós, bömbölős kisbaba viselkedéshez. Most tél végén már együtt lehet énekelni vele, rengeteg dalt tud, és szépen végigénekli őket, sőt szereti, ha együtt énekelünk. Gondolom ez a bölcsihatása, meg a "Kerekítő" dalos foglalkozásé, ahová az édesanyjával jár. Megszületett februárban az első vers is, amit ő talált ki: "Béka ül a pocimba Szürke naciba Kék bugyiba Béka ül a pocimba" A rímek még kicsit egyoldalúak, de egy majdnem háromévestől egész ügyes! Nagyon szereti a bábokat, elkéri őket, és kiválaszt közülük egyet, vagy kettőt. "Húzd a kezedre, és beszéljen hozzám az egérke" - mondja ő, mert szívesen beszélget a bábokkal. Nagyon érdekes, hogy tudja azt, mi mozgatjuk a bábokat, és mi beszélünk helyettük, de mégis úgy gondolja, hogy a bábok élnek, amikor egymással, vagy vele beszélnek. Néha éneket is szokott kérni a báboktól, és érdeklődik, hogy "Tud angolul a kacsa?" - mivel mi a férjemmel nem beszélünk angolul, így ha angol éneket kér, azt mi nem tudjuk. Az angol énekeket a szülei, és a bölcsődében tudják csak. Ezt már megértette a picikém, de amikor a kacsáról van szó, akkor elbizonytalanodik, pedig látja, hogy a mi kezünkön van a báb. Ebből is látszik a kettős gondolkodása a bábokkal kapcsolatban. Vannak olyan bábok is /a gyerekeinktől maradtak/, amik nem tetszenek Lucácskának. Az ördögöt, a boszorkányt, a krokodilt, a fekete varjút, a sötétbarna színű, tüskés fejű sündisznót, és a farkast el kellett dugni egy nagy doboz mélyére, és rápakolni sok-sok jelmezt, mert azok nem játszhatnak ővele. "Csúnyák!" Mondja felháborodva a picikém, de azért időnként meg kell nézni őket. Azt szoktam mondani neki, hogy majd ha nagyobb lesz, akkor tetszeni fognak ezek a bábok is. Legutóbb amikor megnéztük őket, közölte, hogy a süni már kicsit tetszik neki. Kérdeztem tőle, hogy akkor őt már ne dugjuk el? Ám annyira még nem tetszett a süni, hogy játszani akarjon vele, visszaküldte a doboz mélyére. Most ilyen kettős korszaka van Lucának, van olyan, amikor nagyon okosan mindjárt tud alkalmazni egy új kifejezést, van amikor még félrehallja, vagy ő maga más értelmet ad valaminek. Egy kicsit megfázott a múltkor, és utána hurutosan köhögött jó darabig. Amit sikerült felköhögnie, azt a nyelvecskéjéről kellett letörölni, mert "nem tudom kiköpni a selymet" világosított fel a picikém. Azt a szót ismeri, hogy selyem, szokott játszani a selyemkendőimmel, de az a szó, hogy slejm nem jelent neki semmit. Mivel nem tudja kiköpni, nem is tudja megnézni. Így selyemnek mondja. Karácsonykor egy szaloncukor papírba becsomagolt a férjem egy kupakot, és összetekerte, mintha még a szaloncukor lenne benne. Lucácska kezébe adta, és lelkesítette, hogy jól becsapjuk vele a Boldizsárt /egy játék kutyus a Boldizsár/, mert majd azt hiszi, hogy szaloncukor van benne, és közben csak egy kupak van becsomagolva a papírba. Lucácska, figyelmesen bólogatott a tervet hallva, aztán lelkesen indult megkeresni a kutyust "Menjünk csapni!" - felkiáltással. A nagypapájával gyakorolja az udvariasságot, egy játékot kért a kacatos szobából, ahol nem fűtűnk, mert ott telelnek a virágok. "Kedves papi, Jóska, hozd ki nekem a kacatosból a mosógépet!" - mondta a picikém, hát ki tudna ellenállni ilyen kérésnek. Nagyon szereti kibontani a sebtapaszokat, és ráragasztani a játékokra. A kopasz elefánt fejét ragasztgatta tele sebtapasszal, amikor hosszasan autóztunk a dédikéhez. Kirámoltuk a neszesszeremet, és alaposan beragasztgatta a benne talált sebtapaszokkal. Amikor hazajöttünk, hozta a kis csecsemőbabáját, hogy fáj a lába bébinek, és kérte a sebtapaszokat. Mondtam neki, hogy nincs több, mindet ráragasztotta az elefántra. Erre elvonult, és kis idő múlva kihozta a konyhába hozzám a bébit, aminek mindkét lábát bebugyolálta régen kiszáradt popsi törlőkkel. "Adtam rá sebnadrágot" - nyugtatott meg Lucácska, hogy sebtapasz híján is jól ellátta a baba fájós lábát. Csak úgy szívja magába az új kifejezéseket, legutóbb egy mesében az "iparkodjunk" szó tetszett meg neki. Azóta, ha sietünk valahová, akkor mi is iparkodunk. A baba első lexikonját olvastuk el tízezredszerre a minap, és amikor a mesében a testvérek reggel öltözködnek, azt találtam mondani, hogy Zsófi már ügyesen, egyedül felöltözött, Peti meg csak áll ott, mint egy kis mulya. Lucának nagyon tetszett ez a szófordulat. Délelőtt, amikor a kertben etettük a cicákat, madarakat, és a szomszéd bácsi tyúkjait, lapátoltuk a vakondtúrásokat a kis talicskájába, és labdáztunk, piszkos lett nagyon a kezecskéje. A játék végén, amikor bementünk a házba, levettem a csizmáját, dzsekijét, és beküldtem a fürdőszobába kezet mosni. Gyorsan kibújtam én is a dzsekimből, és bementem utána, hogy megmossam a kezét. Luca azzal fogadott "Mit csináltál Murmi? Én meg csak állok itt, mint egy kis mulya!" Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5
|
Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (7/8) című alkotáshoz Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (7/8) című alkotáshoz Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (7/8) című alkotáshoz magam bejegyzést írt a(z) Csendekbe ír a végtelen című alkotáshoz magam bejegyzést írt a(z) Tavaszváró című alkotáshoz Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Rémület című alkotáshoz Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) az árnyéknak is színe lett című alkotáshoz efmatild bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (7/8) című alkotáshoz Pecás alkotást töltött fel Álomvárás címmel a várólistára Azrael bejegyzést írt a(z) Gergő És Pamela-Tizedik Rész című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) az árnyéknak is színe lett című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Csendekbe ír a végtelen című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Csendekbe ír a végtelen című alkotáshoz A Napvilág.Net hírei:Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai![]() 2014. 10. 20. - Irodalom |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió) ![]() ![]() ![]() |