Virágba borultak a fák
a napocska mosolyog némán.
Ébredezik a természet
harangvirág integet.

Nyílik a százszorszép,
sárgarigó tollat tép
fészket épít magának
otthont épít fiókáknak.

Aranyeső sárgán virít
meggyvágó madárka elsüvít,
Turbékoló gerlepárok
rohangáló mókust látok.

A madarak énekelnek,
mennyei hangok fülemnek.
Az erdő csodás dala
a Föld friss illata.

Itt ülök az erkélyen
nézem az azúrkék eget.
Nap süti arcomat,
trilláznak a kismadarak.

Ah te gyönyörű természet!
Szunnyadsz picit, s újra éledsz!
Elhoztad megint a tavaszt,
zsong az élet, dalra fakaszt.