HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 17

Tagok összesen: 1850

Írás összesen: 47320

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

mandolinos
2018-12-12 02:16:17

Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: Németh IstvánFeltöltés dátuma: 2016-04-01

Utcazenész

Luciano szerette az utcákat, azokat az utcákat ahol élt, ahol mindennapjait töltötte. Ott született, ott csavargott naphosszat, ott csattant el az első csók, ott alapították meg a bandájukat. Akkoriban azon a környéken ők voltak egyedül, hamar sikeresek lettek.

Imádta a "játékszerét". Soha sem tudott úgy gondolni rá, mint egy tárgyra, eszközre, amitől többnek, erősebbnek látszik a többieknél. Mindig a saját lényének, belső világának egy megtestesülését látta benne. Ez volt számára a természetes, bár tudta, az ő világukban kevesen gondolkodnak hasonlóan, és ez időnként idegesítette.

Heves természetű volt. A féktelen temperamentuma miatt hamar ő lett a banda vezetője. Bármelyik utcán jelentek meg a környéken, végtelen tisztelet fogadta őket.

Imádott játszani a "játékszerén". Amikor megszólalt a kezében, a szenvedély vad hangja csapott a magasba, töltötte be az egész teret. Ő maga adta meg a ritmust, hol gyorsan, hol lassan, ahogy a pillanat kívánta. Látta ennek a vad szenvedélynek a hatását az emberekre, és nem csak látta, hanem kívánta, akarta is azt, hogy az emberek némuljanak el alatta.

Egyre sűrűbben, szinte már naponta lettek "fellépéseik". Ez a sikereiknek volt elsősorban köszönhető, de egyre több hasonló banda jelent meg a környékükön. A "párbajok" mindennapossá váltak, sokszor egész estét betöltöttek, belenyúltak az éjszakába. Általában ők kerültek ki győztesen, mígnem egyszer nekik is "zenéltek".

×

Az amerikai szesztilalom idején állandó bandaháborúk folytak az utcákon. A kisebbeket kiirtották, egy ilyennek volt a tagja Luciano. A temetésén csak egy pap volt, addigra minden ismerőse meghalt. A kereszten ennyi állt csupán: Luciano Piazzi, élt 26 évet.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Regisztrált:
2015-01-25
Összes értékelés:
193
Időpont: 2016-05-05 17:57:21

válasz Finta Kata (2016-05-03 18:02:47) üzenetére
Kedves Kata!

Örülök, hogy az írásomat szépnek, természetesnek ítéled! Bizony, a magyar nyelv nagyon nagy teret enged, sokfajta lehetőséget nyújt.

Itt is, mint láttad, szomorú a történet. Mármint a fő része. Amikor a gengszterfőnök, a bandavezér kezében megszólal a "játékszere", akkor emberek némulnak el, és ezt még élvezi is. A legvége pedig csak a történet logikus befejezése, kis magyarázattal, amire az ember a homlokára csap: Én egészen másra gondoltam!

Üdv: István
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12027
Időpont: 2016-05-03 18:02:47

Kedves István!
Tetszik az írásod, még akkor is, hogy a vége ilyen szomorú. Azért választottam ezt a művedet, mivel láttam, hogy még senkinek sem tűnt fel. Én inkább ezeket keresem, és most is örömmel olvastam, mert tisztán, szépen, természetes formában írod le a gondolataidat. Írjál sokat, olvasd az itt föltett mások írásait is, mert ha ezt teszed, többen megismernek.
Szeretetteljes üdvözlettel: Kata
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12027
Időpont: 2016-05-03 18:02:47

Kedves István!
Tetszik az írásod, még akkor is, hogy a vége ilyen szomorú. Azért választottam ezt a művedet, mivel láttam, hogy még senkinek sem tűnt fel. Én inkább ezeket keresem, és most is örömmel olvastam, mert tisztán, szépen, természetes formában írod le a gondolataidat. Írjál sokat, olvasd az itt föltett mások írásait is, mert ha ezt teszed, többen megismernek.
Szeretetteljes üdvözlettel: Kata

Legutóbb történt

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Ti poéta lelkek! címmel a várólistára

alberth bejegyzést írt a(z) Laura, a színésznő című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Hóba huppan... című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Csak játék című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Csak játék című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Csöppnyi tisztaság című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Szó ereje című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Ünnep című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Ünnep című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Remény című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Bár bízni tudnál! című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Talált vers című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Csak játék című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Csak játék című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Csak játék című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)