HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 14

Tagok összesen: 1865

Írás összesen: 48386

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

oroszlán
2019-06-10 15:49:02

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / szatíra
Szerző: MüszéliaFeltöltés dátuma: 2016-04-11

Holabög

Északon hideg van és sötét (kivéve, amikor nem), mindenesetre ez a két dolog az, amit nagyon nem szeretnek. Nem is lehet kellemes vidék Niflheim, ahol mindig éjszaka van, vagy a legjobb esetben köd; a folyók is megfagynak, és amúgy befagyott állapotukban hömpölyögnek tovább, ami kétségkívül izgalmasabban hangzik, mint a gleccser. Egyébként a gleccserről sok mindent el lehet mondani, de ha már folyik, akkor ott nagyon nagy baj van, például megérkezett a globális felmelegedés. Ez a szörnyeteg rendszerint együtt jár a másik fenyegetéssel, vagyis azzal, hogy egyre jobban távolodunk a Naptól, amely pár csillió év múlva teljesen kihűl. Röviden, ha ez a kettő egyszerre támad, akkor minden marad a régiben, és kétségtelen, hogy ez a legrosszabb scenario.

Az örök hidegnek van egy párja is az északi mitológiában, mégpedig Mespelheim, az örök tűz, ami olyan szörnyű, hogy itt még szörnyek sem élnek. A kettő közti keskeny határon van az anyagi világ, pengekerítés vagy vasfüggöny helyett, de erről nem érdemes beszélni, enélkül is tele van mindenkinek a hócipője.

Niflheimben sem közönséges jegesmedvék, polárnyulak és (utca)sarki lányok élnek, hanem mindenféle rémség, többnyire óriási méretekben. Még az egészen kis óriások is meghaladják a sokéves átlagot. Túl sok jót a legendák sem tudnak mondani róluk: rútak, csámpásak, agyaruk és a kapanyél kilóg a szájukból, görbe karmaik vannak, gyakran számos fejük, némelyik se emberre, se állatra nem emlékeztet, és legföljebb kivénhedt celebek fogadják ujjongással. Egyesekre rá lehet fogni, hogy eredetileg természetszellemek voltak, mások nem foglalkoztak olyan prózai dolgokkal, mint viharok keltése, szelek fújása, vulkánok ösztönzése a minél gyakoribb tevékenységre, ők csak vannak, még inkább voltak, mert ázok és vánok vállvetve öldösték őket. Nem is érdemel hősmondás, aki legalább egy-két jeges óriást el nem tett láb alól. Ennek ellenére ázok, vánok, óriások, de még az emberek is szívesen házasodtak keresztbe és kasul, ezért a vikingek bölcsen úgy döntöttek, hogy inkább nem kutatják a családfájukat - mondjuk, erre nem is lett volna idejük két komolyabb lerészegedés között.

Viking viszonylatban ez nem azt jelenti, hogy békésen befekszem az asztal alá, vagy szenvedélyesen szorongatom a villanyoszlopot. A berserker a szó szoros értelmében megvadul, és habzó szájjal szaggatja darabokra az ellenséget, legyen az a kocsmában rendszeresített kármentő vagy angolszász paraszt. De újabban annyira drága az alkohol arrafelé, hogy a berserkerség teljesen kiment a divatból.

Ez természetesen nem vonatkozik a niflheimi óriásokra (Jötunn), akik úgyszólván bármit megengedhetnek maguknak, hiszen kisebbségben vannak. Lehet, hogy illiberális vagy unortodox, de a demokrácia értelmezésének is haladnia kell a korral. Az óriások előszeretettel esznek embert, vagy bármit, ami fekszik vagy mozog, és rendkívül vérszomjasak. Némelyik sasszárnyak csapkodásával kelt szelet, mások direkt belevizelnek a forrásokba, nehogy kiszáradjon a tenger, és általában rettentő hangosan ordítanak. Vithblindi egészben halássza ki a bálnákat a jégtáblák közül, Hrimgrimnirnek csak a pofája fagyott be, az viszont fenékig. Bergelmir a hegyek vagy a medvék között üvölt, a legtöbbször maga sem tudja megmondani, hogy hazafelé botorkál-e, vagy vissza a kocsmába. Eggthér jéghárfán játszik, és az olyan is, ahogy elképzeljük. Blothghaddi hajából vér csöpög, Suttungr mézsört vedel, Fornsjot simán csak öreg, vaksin csavargatja a jégcsapokat, hátha valamelyikből whisky csordul. Thruthgelmir az összes többinél hangosabban vonít, Gilling végtelenül buta, és ez csak őt nem zavarja, Leikn-t már régen lekaszabolták; sebaj, annál nagyobb erőbedobással lehet kísérteni. Aurboda sódert hajigál, Alvaldi olyan gazdag, hogy a szolgák mindent és mindenkit megcsinálnak helyette, a szép nevű Sökkmimir a sziklákon mászkál, az még nem derült ki, hogy minek, de talán a sziklák rosszul éreznék magukat, ha nem részesülnének ennyi figyelemben.

Neves és névtelen rémségek népesítik be az egész ködbirodalmat, és a legnagyobb köztük Holabög, a Führer, a Duce és a Kedves Vezető, aki széltében és hosszában egyaránt a legtekintélyesebb, sötét, mint az éjszaka, és senkivel sem házasodik. Egykor egy nagyon érdekes koant kapott a Zen mesteréről, így hangzik: b+ egyedül, és rájött, hogy ezt nem is olyan nehéz megvalósítani. Ordít, bömböl, gonosz, egyszerre ellenszenves és szenvtelen ami önmagában véve is szép teljesítmény. Egyszóval, ha valaki felkiált az északi országokban, Holabög Rém...

... elég valószínű, hogy oldalba bökik: Minek neked a bögre, te vadparaszt? Nem tudsz egyenesen az üvegből szlopálni, mint más rendes emberek?

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2016-04-14 19:31:56

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
válasz Müszélia (2016-04-14 16:39:51) üzenetére
Tisztában voltam vele. Még csak a címet láttam, de a "bögrére" gondoltam. Vannak ismereteim, csak hiányosak. A stílusod tetszett nagyon!
Ylen
Alkotó
Regisztrált:
2009-05-05
Összes értékelés:
915
Időpont: 2016-04-14 16:39:51

válasz Ylen Morisot (2016-04-13 18:59:40) üzenetére
köszi, de holabög a kakukktojás.
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2016-04-13 18:59:40

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Márta!
Érdekes világ, remek stílus!
Bevallom, felét se ismerem az északi mitológiának, de nagyon élveztem! Köszönöm!
Szeretettel:
Ylen

Legutóbb történt

Tóni alkotást töltött fel W. Busch: Die Rose sprach / A rózsa szólt címmel

oroszlán bejegyzést írt a(z) Őrangyalos című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Őrangyalos című alkotáshoz

Horvaja bejegyzést írt a(z) A hívás című alkotáshoz

black eagle alkotást töltött fel A te házad az én váram - Csak így, egyszerűen 05. címmel a várólistára

mandolinos alkotást töltött fel J. W. von Goethe: Rózsák, ti pompázók... címmel a várólistára

Tóni bejegyzést írt a(z) Szalay Fruzina: Vallomás / Bekenntnis című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Három lány 10. címmel a várólistára

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Szalay Fruzina: Vallomás / Bekenntnis című alkotáshoz

MaryAnne bejegyzést írt a(z) Tengerparton című alkotáshoz

MaryAnne bejegyzést írt a(z) Tengerparton című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel Szalay Fruzina: Vallomás / Bekenntnis címmel

oroszlán alkotást töltött fel Sárga vers címmel

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Elmúlás /Szonettkoszorú W. Shakespeare LXXIII szonettjére/ címmel a várólistára

alberth alkotást töltött fel Apák napi köszöntő címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)