HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 19

Tagok összesen: 1815

Írás összesen: 44922

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kőműves Ida
2017-08-13 15:56:28

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / regény
Szerző: F JánosFeltöltés dátuma: 2016-04-16

Az öltöny 11. fejezet

11. fejezet

- Mit hoztál? - kérdezte Kinga, már nagyon sokadszor, a megszokott ablaknál ácsorogva.
- Össze kellene számolni, - nézett mosolyogva Kingára Péter. - hogy hányszor tetted fel ezt a kérdést, az utóbbi, több mint három év alatt. Kérdésedre válaszolva, a szokásosat. Januárban vágtunk disznót, még bőven van belőle. - tért vissza a kérdéshez Péter.
- Akkor cserélünk, ki tudja hányadszor?
- Tessék. - nyújtotta szendvicsét Péter. - Úgyis mindig ez a vége.
- Gyorsan elrepültek a gimnáziumi évek, nem gondolod? - harapott a szendvicsbe Kinga.
- Igen, két hét múlva, ismét farsangi bál lesz.
- Nekünk ez az utolsó, az idei, és egyben a szalagavatónk is.
- Szerinted idén eljön?
- Ki? - kérdezte Kinga, mintha nem tudná, kire gondol.
- Éva. - válaszolta Péter.
- Még nem felejtetted el? Egyszer találkoztál csak vele, amikor még elsősök voltunk.
- Tudom, hogy csak egyszer, de nem tudom elfelejteni, és lehet, hogy tavaly is itt volt, csak mi nem.
- Másodikban nem volt a bálon az biztos, akkor mi itt voltunk, és ne haragudj, hogy tavaly beteg voltam. Különben is mondtam, hogy eljöhetsz egyedül is.
- Tudod jól, hogy nélküled nem szívesen jöttem volna el, de ez már nem számít.
Péter nem akarta, hogy Kingának lelkiismeret furdalása legyen amiatt, hogy a betegsége ágynak döntötte, és ő miatta esetleg lemaradt a találkozóról. - Amúgy sem biztos, hogy Éva tavaly elment a bálba. - állapította meg Péter.
- Nem furdal a lelkiismeret, - nyugtatta Pétert. - tudod, hogy amúgy sem örülök neki, hogy egy szellembe vagy szerelmes.
- Nem szellem, - tiltakozott Péter. - fogtam a derekát, éreztem a haja illatát, bele lehelt a nyakamba. Ezt nem tudom elfelejteni.
- Remélem, egyszer majd felnősz. - mosolygott Kinga. - Gyere menjünk, becsöngettek.

A zenekar már hangolt a színpadon, mikor Péter és Kinga kézen fogva beléptek a szépen feldíszített bálterembe. Sherlock Holmes, és James Bond jelmezük kiegészítve az előző napon még az iskolában feltűzött szalaggal, mind a kettőjük szíve fölött, jelezte a többiek felé, hogy ők már végzősök. Körbe sétáltak, keresték az ismerősöket, felmérték az étel és italkínálatot. Péter többször körbefordul, hátha meglátja Évát. Nem látta sehol. A színpad előtt gyülekeztek, várták az igazgatónő, bálnyitó beszédét.
- Már megint a szokásos unalmas jelmezben vagytok? - kérdezte nem kevés gúnnyal hangjában Klári, a legpiperkőceb osztálytársuk. - Az én anyukám minden évben új jelmezt varr nekem.
- Látjuk, - válaszolt azonnal Kinga, úgy, hogy egyértelmű legyen, nem tartozik Klári a kedvenc osztálytársai közé. - de, valahogy mindig ilyen lepukkadt hercegnősre sikerül.
Klári sértődötten hagyja ott őket, Kinga nem ki örömére.
A zenekar befejezte a hangolást, már csak a jelre vártak, hogy kezdődhet a buli. A középső mikrofon elé megérkezett Márta néni, és belekezd szokásos bálnyitó beszédébe.
- Hoznál nekem valami inni valót? - kérdezte Kinga. - Kiszáradt a szám ettől a libától.
Péter a nélkül, hogy megjegyzést tett volna, elindult az italos pult felé. Sokan álltak sorba, ezért a beszédet ott hallgatta végig. Mire megkapta a két pohár limonádét, már álarcban kellett lenni mindenkinek. Kacsázva a tömegben igyekezett vissza Kingához, mikor feltűnt neki, egy szőke, vállig érő hullámos hajú lány. Hátulról látta csak ezért, megszaporázta a lépteit, hogy elé kerüljön. Mellé érve, meg is szólította.
- Éva, ismét találkozunk? - kérdezte, de ekkor már előtte állt és, azonnal rájött, hogy ezt elhamarkodta.
Nem Éva volt. Arca kerek, orra kicsit benyomódott, fogai előre álltak, annyira, hogy a becsukott szájából is kilógtak.
- Honnan tudtad, hogy Évának hívnak? - kérdezte Pétert, és a lehető legkedvesebb mosolyát villantotta rá.
- Ne haragudj, - szabadkozott Péter. - hátulról összetévesztettelek valakivel.
Választ nem várva, hagyta ott új ismerősét, és tülekedett tovább abba az irányba ahol Kingát hagyta, de most nem látta sehol.
- Remélem, nekem hoztad? - hallotta meg a kérdést, a felejthetetlen lágyan búgó alt hangon.
Olyan hirtelen fordult hátra, hogy mind a két kezére rálöttyent az üdítő. A gyönyörűségtől elakadt a szava mintha most látná először ezt a tüneményt. Kezében remegni kezdtek a poharak.
- Az egyiktől megszabadíthatlak? - kérdezi Éva. - Még mielőtt mindet kilötyögteted.
- Persze. - válaszolja Péter, mikor ismét visszatér a hangja. - Igaz nem neked hoztam, hanem Kingának, de őt már nem látom sehol.
- Nem tudtam, hogy már van partnered, - veszi el az egyik poharat Éva. - akkor nem is zavarlak, keresd meg Kingát.
- Nem akarom, - félve attól, hogy itt hagyja a lány, válaszolt idegesen Péter. - én téged vártalak, de nem voltam benne biztos, hogy eljössz, pedig erről álmodtam, több mint két évig.
- Most itt vagyok. - nyugtatta meg Pétert. - Táncolsz velem?
- Igen, csak szabaduljunk meg ezektől az üres poharaktól.
Éva kiitta az utolsó korty limonádét, és Péter kezébe nyomta az üres poharat. Megvárta amíg, már üres kézzel visszatér, belekarolt, és húzta a táncoló tömeg közepe felé. Épp egy lassú számot játszott a zenekar, szorosan átölelték egymást, és egyszerre mozogtak a ritmusra. Péter átszellemült tekintettel szorította magához a rég áhított testet.
- Mi a teljes neved Éva? - kérdezte, egész közel hajolva a lány füléhez. - Hol laksz, miért ilyen ritkán találkozunk, melyik iskolába jársz? - sorolta idegesen kérdéseit.
- Most táncoljunk, - válaszolt Éva - majd egyszer mindent elmesélek.
Bízva abban, hogy betartja ígéretét Éva, tovább nem faggatta, átadta magát a tánc örömének. Repültek a percek, az órák, eszébe sem jutott figyelni, mikor következik a bejelentés, hogy levehetik az álarcokat.
- Hoznál egy pohár innivalót, - kérdezte Éva. - megszomjaztam a sok tánctól.
Péter, mint megmentő indult az italos asztal felé, hogy minél előbb felfrissítse partnerét. Nem voltak sokan, egy perc alatt visszaért, oda ahol hagyta Évát. Forgolódott, a kezében a két pohárral, de nem látta sehol. Áttörve a táncoló sokaságon, igyekezett a terem kijáratához. Az ajtón kilépve, elnézett a folyosón jobbra és balra is. Évát nem látta sehol. Lehajtott fejjel átsétált az ajtóval szemben lévő padhoz, és leült. Mélyen az egyik pohárba nézett, és ivott belőle egy keveset.
- Végre meghoztad a limonádét? - hallotta meg Kinga kérdését. - Tőled az ember szomjan halhat.
- Ne haragudj, - szabadkozott Péter. - nem neked hoztam, de közben eltűnt.
- Ki tűnt el? - nézett értetlenül Péterre Kinga.
- Éva. - válaszolt Péter bánatosan. - Eddig táncoltunk, aztán kért, hogy hozzak neki innivalót, de mire visszaértem, már nem volt sehol.
- Itt volt Éva?
- Igen, és megint nem sikerült semmit megtudnom róla. Azt mondta, majd egyszer mindent elmond, de most megint hol keressem.
- Mondtam már. hogy az ilyen eltűnős lányokkal nem érdemes foglalkozni. - vigasztalta Kinga Pétert.
- Már is hiányzik. - nézett bánatos szemekkel maga elé. - Több bál már nem lesz, akkor hol találkozom vele még egyszer?
- Lehet, hogy sehol. - nyugtatta Kinga - Majd elfelejted. Szerintem, nem is akarhatott, komoly kapcsolatot, ha mindig meglép előled.
- Lehet. - válaszolta Péter, és próbált megnyugodni. Felemelte tekintetét, és Kingára nézett. - Veled megint nem táncoltam.
- Nem. - szögezte le Kinga. - Valamikor, majd arra is sor kerül. - fogta meg Péter kezét.
- Még tart a buli, most táncolhatunk, ha szeretnéd. - ajánlotta fel Péter lovagiasan.
- Már nincs kedvem. - mondta Kinga lemondóan. - Menjünk inkább haza.
- Úgy szégyellem magam. Kétszer hoztalak bálba, és egyszer sem táncoltam veled. - szorította meg Kinga kezét.
- Valahogy majd túlteszem rajta magam. Akkor haza kísérsz? - állt fel Kinga.
- Haza, - emelkedett fel Péter. - de ígérd meg, hogy ma nem megyünk nyomozni.
- Megígérem.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4417
Időpont: 2017-08-13 17:02:49

Kedves János!

Látom megváltoztattad a 11.fejezetet, ahogyan alant írtad.

Judit
Alkotó
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1619
Időpont: 2016-05-03 20:01:06

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves János!
Lehet, hogy Kinga játszik Éva-szerepet?
Izgalmas! Olvasom tovább!
Szeretettel:
Ylen
Alkotó
F János
Regisztrált:
2013-07-18
Összes értékelés:
245
Időpont: 2016-04-18 13:02:30

válasz T. Pandur Judit (2016-04-16 23:04:18) üzenetére
Kedves Judit
Sajnos igazat kell adnom neked. Újra olvastam az egészet, és nekem is az jöt ki belőle, hogy Éva gyorsan öregszik, ezért le is vettem ezt a fejezetet. Későbbiek folyamán, ha kiegyenlítettem az idő eltolódást, majd vissza teszem, persze akkor már nem a 11. fejezet lesz.

Köszönöm az észrevételt.

Üdv: FJ.
Alkotó
F János
Regisztrált:
2013-07-18
Összes értékelés:
245
Időpont: 2016-04-17 05:35:40

Kedves Judit
Először is köszönöm, hogy még mindig nem vesztetted el a kedvedet, ennek a történetnek az olvasására.
Az idősíkokról annyit tudok mondani, hogy ha emlékszel, Péter története is 13 éves kora körül kezdődik.
Ettől függetlenül, nem írtam sehol. hogy azonos életkorban vannak. Éva története, elnagyoltabb, majd kiderül, hogy miért. Amúgy pedig bekerült egy újabb szereplő, akinek a továbbiakban, lesz még fontos szerepe, de nem árulok el részleteket.

Bízva benne, hogy folytatod az olvasást: üdv: FJ.
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4417
Időpont: 2016-04-16 23:04:18

Kedves János!

Én Péter és Kinga történetének a folytatását vártam, de látom, hogy visszatért ez a másik szál a regényedben, ami felbukkant - ha jól emlékszem - a 2. és a 6. fejezetben.
A 2. fejezetben Éva 13 éves volt, a 6. fejezetben Éva másodikos gimnazista volt, most meg pár fejezettel később a doktori disszertációját írja?
Valahogy a két szál idősíkjaival zavarban vagyok a regényedben.
Péter és Kinga történetében mintha nem lennének ilyen nagy ugrások... Ott a középiskolai felvételivel indult a történet, és most kb. farsang után vagyunk /ahol Péter talán ezzel az Évával táncolt?/ kb. tavasszal keveredhettek a drog nyomozásba Kinga révén.
Vagy most közben ennyi idő eltelt a regényedben? Pétert és Kingát is kb. hat év múlva látjuk viszont a történetben?

Judit

Legutóbb történt

Varjú Zoltán alkotást töltött fel ...és benned újra élek... címmel a várólistára

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Az öltöny 3. fejezet című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Az öltöny 3. fejezet című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Az öltöny 2. fejezet. című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) A lóápoló 10. fejezet című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Baltazár című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A lóápoló 10. fejezet című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A lóápoló 9. fejezet című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Ragadjon el címmel a várólistára

black eagle bejegyzést írt a(z) Ma-holnap című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Ma-holnap című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Tulajdonjog című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Tulajdonjog című alkotáshoz

Bálint István alkotást töltött fel Szemeim levetkőztetnek címmel a várólistára

Tóni alkotást töltött fel A betűk megnövésére várva címmel

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)