HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 4

Online vendég: 20

Tagok összesen: 1894

Írás összesen: 49434

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Fekete Miki
2020-01-03 12:36:33

Reklám

Versek / emlékezés
Szerző: Haász IrénFeltöltés dátuma: 2016-04-29

Nem kell apropó

Nem kell apropó, alkalom
elmélázni a kispadon,
alvó emlékekkel telik
a kert, tűnődnék reggelig,
egy emberöltőt visszaszáll
a gondolat. Utolsó nyár...
Repül kis időcsónakom
anyámhoz, régi, szép napon,
mikor még bíztunk mindketten
a homo sapiensekben.
Margit szigeti fák alatt
a gyors idő tunyán haladt,
sőt megrekedni látszhatott.
A kerthelyiségben táncdalok
és csörgedező sanzonok
hulltak a parkba, mint homok
tétova ujj közt elpereg.
Meg-megálltak az emberek
a sötétbe hullt platánsor
alatt, s a szálló faláról
verődött vissza a meleg.
Láttam, a kisebb szendereg,
pilled a nagyobbik lányka,
elteltek élmény és málna
ízével, vízszagot sodort
a poros nyár, hétvége volt,
és egybefolyt szín és dallam
elfakulva, lassan. lassan,
s mint szél sodorta áradat
tolultak bennem a szavak,
kapcsos könyvből vett őszikék
ízével telt az esti lég.
Egy ritka békés hangulat
a megnyugvásnak tárt utat,
hogy szép az élet, igazán.

Félévre rá ment el anyám.

2016

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Regisztrált:
2010-09-12
Összes értékelés:
3366
Időpont: 2016-05-22 14:17:54

válasz Klára (2016-05-19 19:07:02) üzenetére
Köszönöm, Klári. Része az életnek, de megbarátkozni vele lehetetlen, csak ha már nyűggé válik a lét...
Szenior tag
Regisztrált:
2010-09-12
Összes értékelés:
3366
Időpont: 2016-05-22 14:16:24

válasz Rita (2016-05-17 18:23:45) üzenetére
Kedves Rita, örülök, hogy olvastad, és írtál is hozzá. Köszönöm szépen. Megpróbáltam visszaadni azt a leírhatatlan nyáresti lebegést, folyó és virágillatot, nyugalmat, ami a békességet jelentette ... amire aztán váratlanul egyszer csak beborul az ég...:(
Szenior tag
Regisztrált:
2010-09-12
Összes értékelés:
3366
Időpont: 2016-05-22 14:13:54

válasz prince (2016-05-17 16:35:37) üzenetére
Nagyon köszönöm kedvességedet, Zoli!
Sok elismerést kaptam a versért, én is nagyon szeretem.
Szenior tag
Regisztrált:
2010-09-12
Összes értékelés:
3366
Időpont: 2016-05-22 14:12:12

válasz T. Pandur Judit (2016-05-17 16:12:53) üzenetére
Juditkám, nem azért ment el. Én csak az akkori lelkiállapotot rögzítettem, ami hozzájárult a nap szépségéhez. A bizakodást, a nyugalmat. Annál nagyobb kontraszt az utolsó sor.
Szenior tag
Klára
Regisztrált:
2012-08-19
Összes értékelés:
2560
Időpont: 2016-05-19 19:07:02

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Irén!

Élmény olvasni ezt a versedet, szinte megelevenednek előttem a képek, sodor magával, a vége pedig megráz, felráz, de mégsem szomorít el, a halál is az élet része...

Üdv: Klári
Alkotó
Regisztrált:
2016-04-26
Összes értékelés:
111
Időpont: 2016-05-17 18:23:45

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Irén !

Nagyon szépen vezeted a gondolatokat, szinte benne voltam, és átéltem ...jöttek a gondolataid, amelyek érzésekké váltak...szépen fölvezetted, és jött az utolsó sor....Ez nagyot ütött a szívemen. Sajnálom ...

Szeretettel olvastam megindító versed.
Köszönöm, hogy olvashattam.

Rita
Alkotó
Regisztrált:
2010-12-27
Összes értékelés:
1156
Időpont: 2016-05-17 16:35:37

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Irén!

Fantasztikus sorok, fantasztikus vers. (Bocsánat a lelkesedésemért!)
Szomorú lezárásod szinte rám kiált, hogy diszkrét főhajtással olvassam e sorokat. Részvétem, bármikor is következett be ez a nagyon szomorú eset.

De hiányérzetem lenne, ha nem írhatnám le, hogy ilyen csodálatos verssel ritkán találkozom!

Szeretettel

Zoli
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
5208
Időpont: 2016-05-17 16:12:53

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Irén!

Régi nyarakon ott sétáltam veled a Margit-szigeten. Milyen ismerős képek, hangulatok, szinte visszavittél kis csónakoddal engem is az időben.

Ezt a két sort nem érem a versedben:
"mikor még bíztunk mindketten
a homo sapiensekben."

Mivel ezt a két sort beletetted a versbe, olyan érzésem volt, mintha anyukád azért ment volna el, mert valamilyen formában az ember/ek/ okozta/k/ a halálát.

Judit
Szenior tag
Regisztrált:
2010-09-12
Összes értékelés:
3366
Időpont: 2016-05-08 19:08:34

válasz Bödön (2016-04-30 08:18:11) üzenetére
Nagyon köszönöm, Laci!
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8598
Időpont: 2016-04-30 08:18:11

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Irén! Peregnek a verssorok, futnak az emlékek, Mint a homokórában, pereg a homok a tarka múlt úgy pereg versedben. Andalítóan édes, gyönyörű. DE jön az utolsó sor - a fájdalmas kontraszt. Meghatóan szép vers! Üdvözlettel: én

Legutóbb történt

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Együtt című alkotáshoz

alberth bejegyzést írt a(z) Vers három szótagra: Otthon című alkotáshoz

Marcsy bejegyzést írt a(z) Az nem lehet című alkotáshoz

inyezsevokidli alkotást töltött fel Más-kép(p) címmel a várólistára

Kőműves Ida alkotást töltött fel Vaksors II fejezet (12/10) címmel

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Na, szóval. Kicsi mese csak. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Pajzsom vagy, ó Istenem! című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Az nem lehet című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Te, aki írod versed! című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) csírájában elfojtva című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Na, szóval. Kicsi mese csak. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Múlt-zsengék ciklus című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel A tűz ereje címmel a várólistára

hundido bejegyzést írt a(z) Érzelmi kavalkád című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Nagyi mesél 3/3. Minden jó, ha a vége jó című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2020 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)