Mittagsruh

Über Bergen, Fluß und Talen,
Stiller Lust und tiefen Qualen
Webet heimlich, schillert, Strahlen!
Sinnend ruht des Tags Gewühle
In der dunkelblauen Schwüle,
Und die ewigen Gefühle,
Was dir selber unbewußt,
Treten heimlich, groß und leise
Aus der Wirrung fester Gleise,
Aus der unbewachten Brust,
In die stillen, weiten Kreise.
_______________________________


Déli pihenő

Hegyen által, völgyön, éren
Kín s öröm sző titkon, fényben
Sugarakból kelmét szépen!
Napi nyüzsgés elpihen itt,
Hol a mélykék hőség hevít,
S felnőtt, örök érzéseid,
Miket nem ismersz te sem,
Szabott pályákról kitörve,
Kebledből - mert nincsen őre -
Titkon lépnek, nesztelen,
Csöndes, távoli körökbe.

* * * * *