HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 6

Tagok összesen: 1867

Írás összesen: 48423

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

oroszlán
2019-06-10 15:49:02

Reklám

Cikkek / egyéb
Szerző: MüszéliaFeltöltés dátuma: 2016-05-10

Gizda

Gizdát (Slenderman) 2009-ben találta ki egy internetes pályázatra Eric Knudsen, de túl jól sikerült, az emberek egyszerűen nem hitték el, hogy csak fikció. Többen látták, hivatkoztak rá, és a sziú indiánok azonnal felismerték benne valamelyik istenüket vagy démonukat... elég nehéz megállapítani, hol van a határvonal. Azt lehet mondani, hogy Gizda visszamenőleges hatállyal született meg, vagy évszázadokkal megelőzte a születését, és köszöni szépen, nagyon jól van, önálló életet él.

A külseje viszonylag semmitmondó, főleg ha összehasonlítjuk a régebbi korok óriási fantáziával megalkotott szörnyeivel. Mindenekelőtt gizda, vagyis rendkívül sovány, magas, arca felismerhetetlen, vagy egyáltalán nincs neki, és jól szabott fekete öltönyt visel, mint általában a sziú indiánok. Egyedi példány, de számos erdőben bukkan fel egyidejűleg, lehetőleg szürkületben, amikor nélküle is elég félelmetes kezd lenni a sötétség. Néha láthatatlan, csak közvetve érezteti a jelenlétét, megijeszti vagy hipnotizálja az áldozatait, akik kénytelenek megtenni, amit mond vagy gondol. Mivel a megteremtője semmit sem árult el a származásáról, és a céljairól is csak annyit, hogy sötétek, az emberek szabadon és nagy lelkesedéssel foltozzák be a hézagokat.

Amerika ún. "fiatal" kontinens, értsd ez alatt, hogy az európai lenézi, mert más a kultúrája, mint amit elvárnak tőle, nincsenek több száz éves várai vagy városai - sziúk, apacsok és komancsok, de még a nyavalygó (navahó) indiánok se tartották fontosnak, hogy az örökkévalóság számára építkezzenek. Az indiánokkal együtt a legendák jó része is kihalt, ezeket kellene most bepótolni rohamléptekkel. És pótolják is, lásd New Jersey ördög, Molyember, Gyíkember, Ogopogo, Borzmajom, Pope Lick és Loveland béka, meg újabban Gizda és a társai.

Knudsen azt mondja, H.P. Lovecraft, Stephen King, stb. írásaiból vette az inspirációt, és persze ne felejtsük el az árnyékembereket se, akik a világ minden szögletében élnek, és nagy fejtörést okoznak a brit tudósoknak, akik még mindig nem tudják, vetnek-e árnyékot, és ha igen, akkor mit aratnak. Hidebehind lehetett a közvetlen minta; Gizda is nesztelenül lopakodik, nyújtogatja a csápokhoz hasonló karjait, élvezi, hogy mindenki retteg tőle.

Áldozatai hosszú utazásokat tesznek a levegőben, az elrablásuk helyétől sok száz mérföldre térnek magukhoz, egy életre üldözési mániájuk lesz, lidércnyomástól szenvednek, vagy csak simán megőrülnek - mindezek kétségkívül előfordulhatnak Gizda nélkül is, de így jobban hangzik.

A démonokat nem érdekli, hogy van-e valóságalapjuk. Gizda főleg a tinilányokat kedveli, nyilván azért, mert labilis az idegrendszerük. Egy 13 éves ohioi lány késsel támadt az anyjára. Utólag sem tudta megmagyarázni, hogy miért tette, de az íróasztalán, a matek leckék között kísértethistóriákat találtak, ezeket ő maga írta, és a szereplők között ott volt Gizda is. Egy 14 éves lány az anyjára és a húgára gyújtotta a házat, akik csak azért menekültek meg, mert a detektor bejelzett - azzal védekezett, hogy Gizda utasítására történt. Wisconsinban két, ugyancsak 14 éves lány az erdőbe csalt egy 12 éves fiút, ahol, szintén Gizda utasítására, halálra szurkálták volna; a fiú csak azért maradt életben, mert egy jobb vágósúlyban levő biciklista arra kerekezett, és kiszedte a fúriák karmai közül. Taknyos kislányok rendszeresen "látják" Gizdát, és elmegy tőle az eszük. Egy névtelen, de feltehetően felnőtt német úgy érezte, az öreg kontinensnek is szüksége van egy Gizdára, és megteremtette a Nagyembert (der Grossmann), aki egyenesen a 16. századból tért vissza, mint agent provocateur.

Még néhány év, és maga Knudsen is elhiszi, hogy Gizda létezik, vígan él, és egyszerre bolyong Észak-Amerika összes erdejében.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

Legutóbb történt

mandolinos alkotást töltött fel Szergej Sztrelec: A harmonika címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) Egy villanás című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) A pokolban című alkotáshoz

Thuan alkotást töltött fel A pokolban címmel a várólistára

ermi-enigma bejegyzést írt a(z) Írj, ...vagy rágcsáld a ceruzád végét című alkotáshoz

ermi-enigma bejegyzést írt a(z) Írj, ...vagy rágcsáld a ceruzád végét című alkotáshoz

oroszlán alkotást töltött fel Egy villanás címmel

oroszlán bejegyzést írt a(z) Sárga vers című alkotáshoz

Kőműves Ida alkotást töltött fel Muffin címmel

szilkati bejegyzést írt a(z) Három lány 14. című alkotáshoz

ermi-enigma bejegyzést írt a(z) Írj, ...vagy rágcsáld a ceruzád végét című alkotáshoz

Horvaja bejegyzést írt a(z) A hívás című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Ti régi lombok! címmel a várólistára

mandolinos alkotást töltött fel Szergej Sztrelec: Harmonika címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)