HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 8

Online vendég: 30

Tagok összesen: 1812

Írás összesen: 44596

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2017-06-13 19:25:32

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / regény
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2016-05-12

Mi kommunista ifjak...III/7.

A Minisztertanács 1988. január 20.-i hatállyal Harcsa Kálmánt nevezte ki a távozó Réthy Miklós helyett a Területi Főosztály élére. A Koordinációs Hivatal országos hatáskörű főhatóság volt, magas rangú tisztségviselőinek kinevezése főosztály-vezetői szinttől felfele minisztertanácsi hatáskörbe tartozott.
Harcsa Kálmán lepukkant, züllött, iszákos alak volt, izgága, alacsony emberke, akit érdemei elismerése mellett a legmagasabb polcok egyikéről buktattak le egy olyan pozícióba, ahol nem számított, mit tesz, vagy mit nem tesz, nélküle is olajozottan működött a gépezett. Néhány szál szürke haját hátrafésülte, fémkeretes szemüveget viselt, ami még félelmetesebbé tette, amúgy sem túl barátságos, mosolytalan, maszkszerű arckifejezését. Szeme keskeny volt, vizenyős-kék, véreres, feje aszott, mint a három-napos hulláé. Kétsoros, kifakult zöld zakót hordott, kétes tisztaságú fehér ing, keskeny, bordó nyakkendő, melyet arany nyakkendőtűvel rögzített az ingéhez, valamint szürke, trottyos pantalló volt rajta. Mai szóhasználattal azt mondanánk, úgy nézett ki, mint egy hajléktalan, aki lopta valahol az arany nyakkendőtűt, s most ezzel flancol. 1988-ban még nem ismerték azt a fogalmat, hogy "hajléktalan", így azt mondták helyette egy ilyen alakra: topis.

Délelőtt soha nem ivott konyakon kívül semmit, ebéd után azonban elkezdte variálni, sör, bor, pálinka, likőr. Igen, a likőrt is szerette, pedig a likőr tudvalévő, hogy konty alá való ital, s nem célszerű keverni más italokkal, mert fejre áll az ember, mint a jancsiszög.
Munkarendje életmódjához, italozási szokásaihoz igazodott. 9-12-ig keményen hajtott, átnézte az előterjesztéseket, nyüzsgött, ugrált, pattogott, intézkedett, telefonált, bekérette a kollégákat, és kőkeményen lebaltázta őket. Délután visszavett a munkatempóból, és az élvezeteknek szentelte a hátralévő órákat. Szexelt is ilyenkor, magához rendelte Molnár Dórát, a titkárnőjét, ölébe ültette, és úgy játszadoztak, meg még egyebeket is műveltek, amikbe a fiatal nő először csak vonakodva ment bele - bár később azért belejött - ezekről most ne essék több szó.
A munkanap végén Dóra a vállalati gépkocsival vitette haza teljesen elázott főnökét.

Az említett, nem éppen pozitív személyi változással az élet nem állt meg, a Területi Főosztály dolgozói profik voltak, jogászok, szakközgazdászok, matematikusok, fizikusok, térképészek, meteorológusok, tanárok, tették a dolgukat. Az egyik délelőtt január vége felé, csúf, hideg, jellegtelen idő volt aznap, a galambok fázósan gubbasztottak a szemközti házfal piramidjai alatt, Roth Emil szólt Székely Hajnalkának, menjen be hozzá.
-Hogy vagy Hajna? - kérdezte, miután helyet foglaltak oldalt a kanapén.
A lány kicsit meglepődött. Hogy, hogy van? Micsoda hülye kérdés!
-Köszönöm, jól -mosolygott rá a férfira, és te? Te is jól vagy?
Emil is mosolygott. -Én is jól vagyok.
Hajnalka sejtette, hogy az osztályvezető nem azért hívta, hogy hogyléte felől érdeklődjön. Emil nem akart ajtóstól rontani a házba, ezért aztán kérdezgette mindenféléről, mikor lesznek a vizsgái, hogy halad az anyaggal, meggyógyult-e az anyukája az influenzából, és, tényleg nősül-e a legnagyobb testvér Elemér? Olyan békés, nyugodt pillanat volt, két jó barát, akik becsülik, szeretik egymást, beszélgetnek mindenféléről a jól fűtött, meleg szobában.

-Mi van azzal a kis baráti társasággal, amelyet Kamilla kezdeményezésére összehoztatok? - rukkolt elő végül a farbával, miután minden magánéleti kérdést kitárgyaltak.
A lány hirtelen felélénkült. Már szerette volna egyszer megkérdezni Emilt, valóban az ő ötlete volt-e ez a véd és dacszövetség, de eddig még nem volt rá alkalom.
-Igaz, hogy te akartad? - kérdezett vissza.
-Roth Emil talányosan mosolygott.
-Mondjuk.
-Ez nem válasz! Igen, vagy nem. Mert, ha nem...!
A férfi rátette a kezét Hajnalka kezére, a szemébe nézett. Hosszú pillanatokig nézték egymást közelről. A lány pipacs-piros volt.
-Igen - mondta Emil.
Hajnalka nem húzta el a kezét, így ültek kéz a kézben az ütött-kopott kanapén.
-Elárulnád, mi a célod?
-Persze. Emiatt akartam beszélni veled, de előbb, ha megengeded, én kérdeznék.
-Kérdezz.

Most vette vissza a kezét a férfi, tovább már nem volt illendő abban a pozícióban ülni. Felállt, körbeszaladt a szobában, kiszólt a lányoknak: figyeljetek, ne eresszetek be, és ne kapcsoljatok senkit, amíg nem szólok!
Visszaült a helyére, elhúzódott a dívány túlsó végébe, jó messze Hajnalkától.
-Hogy jössz ki velük? Úgy értem, jóban vagytok-e, összetartotok-e, ahogy meghagytam?
Hajnalka gondolkodott a válaszon, ez is egy elég faramuszi kérdés volt. Jellegzetes mozdulattal kisimított egy rakoncátlankodó tincset a homlokából.
-Annyiféle ember. Csepregi Jánost kivéve nem a mi osztályunkon dolgoznak, nincs közvetlen munkakapcsolat köztem és közöttük. Igazából csak a társadalmi munkában és a KISZ-szervezéseknél találkozunk. De, hogy is mondjam. Jól megvagyunk.
-Vegyük sorra -javasolta Emil. -Csepregi János? Jó fej, nem? Bírjátok egymást?
Hajnalka mókás kis grimaszt vágott. -János jó fej, mindenben segít, lelkes és fáradhatatlan. De különben, ettől eltekintve elég nagy f.sz.
Emil hahotázni kezdett. -Azt mondod?
-Azt.
-Jó, menjünk tovább. Tandem Balu?
A lány homloka elborult, földre szegezte tekintetét, nem nézett Emilre.
:-Nem bírom ezt a krapekot. Egyfolytában azt érzem rajta, a nézésén, a viselkedésén, az egész emberen, mintha meg lenne sértődve. Mintha ígértem volna neki valamit, amit nem tartottam be, mintha tartoznék neki valamivel. -Felemelte a fejét, szemében bizonytalanság és kétség tükröződött. -De, figyelj, én semmit nem akartam tőle, soha. Szeretett volna velem járni, bepróbálkozott, annak ellenére, hogy nem biztattam Az ő hibája, félre magyarázta, hogy barátságos vagyok vele, hogy mosolygok rá.
Majd felrobbant, annyira mérges volt. Az utolsó szavakat már majdnem kiabálva mondta.
Emil egy kézlegyintéssel jelezte, nem komoly probléma.
-Ne törődj vele, tudod milyenek a férfiak. De ha lehet, legyél vele is jóban, fontos! Barna Roland?
Hajnalka vonásai kisimultak az előbbi harag és felháborodás eltűnt csinos kis pofikájáról. Nevetve mondta. -Aranyos srác, szeretem. Kicsit túllihegi a dolgokat, de ő tényleg hisz az eszmében.
Csörgött a telefon, Emil idegesen nézett az íróasztal irányába.
-Mondtam nekik, hogy ne kapcsoljanak be senkit!
-A piros gomb villog - figyelmeztette Hajnalka. - Közvetlen vonalon keresnek.
Az osztályvezető felpattant, odaszaladt az íróasztalhoz, felvette a kagylót. Beszélt valakivel két perc alatt lerázta, aztán visszaült a kanapéra.
-Hol is tartottunk? Kamilla.
-Kamilla? -kérdezett vissza a lány. Gondterhelt kifejezés jelent meg az arcán. -Nem is tudom. Gyűlölnöm kellene, mert egy rohadt áruló, s mégse tudom gyűlölni, magam sem értem miért. A botrányai nem érdekelnek, a magánélete kizárólag az ő dolga. Kérdés, mi igaz egyáltalán abból, amit a háta mögött beszélnek?
-Nagy valószínűséggel minden -rötyögött Roth Emil. -Sőt!
-Mindegy, nem érdekel. Szimpatikus nekem, szeretem őt, még, ha nem is értek vele egyet

Emil felállt, s a szűk helyen, s az íróasztal a kanapé, és az ajtó háromszögében fel-alá sétált. Hajna azt gondolta, eljött a perc, amikor kirukkol a mondandójával. Így is lett.
-Elmondom, én hogy látom őket, láss az én szememmel. Csepregi János jogász, rátermett, használható ember, olyan valaki, akire számíthatunk, akire nagy dolgokat lehet rábízni. Tandem Balu kakukktojás, nem híve a szocialista rendszernek, de értem mindenre képes, mint, ahogy én is őérte. Barna Rolandot jól jellemezted. Jóindulattal sem lehet ráfogni, hogy kifejezetten egy észkombájn lenne, viszont a mi emberünk. Kamilla, ahogy mondtad aljas áruló, ő azonban, ha az érdekei egyszer úgy hozzák, még nagy hasznunkra lehet. S mellesleg, én is kedvelem őt.
-A te hasznodra, meg az én hasznomra?
-Az ügy hasznára Hajna. Akár a másik oldalról.
-Mi az, hogy a "másik" oldalról? -Hajnalka figyelmesen nézett Emilre. - Mit értesz másik oldal alatt? Nem értem.
-Most még nem is kell értened. Nézd, az idők változnak, mindenre fel kell készülni. Azt mondják a világon pénz a legfontosabb dolog, én azonban úgy látom, hogy a pénznél van fontosabb, mégpedig az emberi kapcsolat. Mások pénzt gyűjtenek, én emberi kapcsolatokban utazom. Szeretném magam körbevenni olyan emberekkel, akik, szeretnek, akik hűek hozzám, s akiket én is szeretek, s akikhez én is hű vagyok. Érted?
-Nem teljesen, de legyen úgy minden, ahogy te akarod.
Emil megtorpant Hajnalka előtt. A lány felállt. Aki belesett volna abban a pillanatban a szobába, és nem tudja, mi a szitu, azt gondolta volna, hogy egy szerelmespárt lát, egy karcsú, bűbáj kislányt és egy barna fiatalembert, akik mindjárt csókolózni fognak. Ők azonban láthatatlan burok belsejében voltak, nem anyagi természetű részecskékből álló elektromos ív feszült köztük, ami egyszerre vonzotta, és taszította őket. A történet írója, aki hisz az éteri dogok létezésében legalább is így képzeli.
-Segíts nekem - szólalt meg Roth Emil, megtörve a perc varázsát. -Legyél te a kovász, aki összetartja ezt a kis csapatot, kedvességeddel, szépségeddel, diplomáciai érzékeddel. Megteszed? Leszel a jobb kezem?
-Igen- suttogta a lány a kábulatból visszatérve.
Emil az órájára nézett. -Úristen, hogy elszaladt az idő! Rohannom kell a Pártközpontba!
Magához vonta Hajnalkát, csókot lehelt a homlokára.
-Csak ügyesen! Csavard az ujjaid köré a férfiakat, Kamillával, meg találd meg a megfelelő hangot!

A történet és a szereplők a fantázia szüleményei

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7387
Időpont: 2017-01-28 08:01:00

válasz Susanne (2017-01-27 14:25:28) üzenetére
Köszönöm Zsu! Nagyon örülök Neked, h itt vagy!!! Szeretettel : én
Szenior tag
Susanne
Regisztrált:
2012-04-16
Összes értékelés:
5380
Időpont: 2017-01-27 14:25:28

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Laci !
Átugrottam egy rész a fenébe, pedig mindig visszaolvasok hol tartottam :))
Remek karakterek, jól megírt történet eddig :)
Szeretettel: Zsu
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7387
Időpont: 2016-10-04 20:12:10

válasz inyezsevokidli (2016-10-04 19:43:52) üzenetére
Kedves Ildikó! Örülök, h így látod, és köszönöm! Szeretettel. én
Alkotó
Regisztrált:
2016-03-24
Összes értékelés:
1238
Időpont: 2016-10-04 19:43:52

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Bödön!
Ez egyre izgalmasabb!
Jól felépítetted itt nekünk, ezt az Emilt.
Szeretettel:
Ildikó
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7387
Időpont: 2016-10-03 09:27:13

válasz inyezsevokidli (2016-10-01 11:11:19) üzenetére
Kedves Ildikó! Emil alakját élő személyekből formáltam. Több modellem is volt a figura kialakításához. Amit mond, vagy tesz, akár úgy is történhetett volna, és lehet, h úgy is történt. Nem egy átlagember, bár külsejét tekintve az. Messze előre lát, amire a legtöbb ember nem képes. Szeretni való figura, beosztottjai rajonganak érte, kollégái tisztelik, elismerik. Legfőbb fegyvere embersége, és a lényéből áradó szeretet. A kommunizmus elkötelezett híve, de tudja, látja, hogy a létező, megvalósult szocializmus messze nem az, mint aminek lennie kellene. Látja a hibákat, a problémákat. Nem megszüntetni akarja a rendszert, hanem megjavítani. A történelem kereke azonban másfelé gördül, és Emilnek választania kell, merre tovább, hogyan tovább. Mivel ő egy hősi alkat, egy Hektor, vagy egy Akhilleusz, számára csak a harc marad, mint lehetőség. De mindez most még a jövő mélyében rejtezik.... Köszönettel: én
Alkotó
Regisztrált:
2016-03-24
Összes értékelés:
1238
Időpont: 2016-10-01 11:11:19

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Bödön!
Húha!
Most aztán, meg vagyok lőve.
Hogy miért?
Mert ez a rész itt, minden tapasztalatomon, de még a fantáziámon is kívül esik, ami a társadalmi életet illeti.
Még kitalálni sem tudtam volna ilyet.
Most az Emil szobájában történtekre gondolok.
Ez az Emil, a személyiségével operál, és nem a hatalmával, a bennfentességével, vagy ravaszsággal.
Különleges figura.
Amit az erőtérről írsz, nagyon ül nálam.
"Ők azonban láthatatlan burok belsejében voltak, nem anyagi természetű részecskékből álló elektromos ív feszült köztük, ami egyszerre vonzotta, és taszította őket. A történet írója, aki hisz az éteri dogok létezésében legalább is így képzeli."
Én, még csak magamon éreztem már valami hasonlót.
Szeretettel, érdeklődéssel olvasom a folytatást.
Ildikó

Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7387
Időpont: 2016-05-19 16:55:09

válasz Ylen Morisot (2016-05-19 16:10:11) üzenetére
Szia Ylen! Léteztek olyan hivatalok, amelyek a kiérdemesült pártkatonák "elfekvői" voltak. Senkit nem zavartak (,,,), felvették a nem kevés fizetésüket és annyi. Lehet, h manapság is vannak ilyen "elfekvők" csak nem tudunk róla? Az a beszélgetés, ami Emil és Hajnalka között zajlott nagyon nagy jelentőséggel bír. Majd csak később derül ki miért?! :) Köszönettel: én
Alkotó
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1573
Időpont: 2016-05-19 16:10:11

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Laci!
Hopp, ezt majdnem kihagytam!
Láttam pár Harcsa Kálmánt, volt az a pozíció, ahonnan már nem lehetett lebukni, csak "felfelé", hacsak nem tett valaki olyat, amire végképp nem volt bocsánat. De arra vigyáztak.
Emil és Hajnalka beszélgetését úgy írtad meg, hogy kíváncsian sietek a további részhez, miért történt?!
Üdv:
Ylen
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7387
Időpont: 2016-05-17 07:25:29

válasz oroszlán (2016-05-16 14:37:43) üzenetére
Kedves Ica! Harcsa Kálmán és a többiek alakja a fantázia terméke, de mint említettem voltak "modelljeim" Emil és Hajnalka beszélgetése a későbbiekben még nagyon fontos lesz. ,Köszönöm, h olvasod! Sok szeretettel üdvözöllek: én
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
6216
Időpont: 2016-05-16 14:37:43

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Laci!
Ez a topis Harcsa Kálmán is remek karakter. (jó megfigyelő vagy, gondolom az életből, helyzetekből állítod össze, ha éppen nem valós alak.
Ügyesen kikérdezte Hajnalkát.:)))
Szeretettel gratulálok ismét: Ica
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7387
Időpont: 2016-05-12 20:25:04

válasz sailor (2016-05-12 19:46:34) üzenetére
Szia Sailor! Volt hozzá mintám, illetve modellem. Nem is egy. Konkrétan három személyből gyúrtam össze, és ami még hiányzott, azt hozzátettem a saját fantáziámból. Így talán nem fog reklamálni senki! :) Örülök a gratulációnak, bár nem érdemlem. Köszönettel: én
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7387
Időpont: 2016-05-12 20:21:27

Köszönöm Marica, örülök, h tetszett! Üdvözlettel: én
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
3831
Időpont: 2016-05-12 19:47:43

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Mai szóhasználattal azt mondanánk, úgy nézett ki, mint egy hajléktalan, aki lopta valahol az arany nyakkendőtűt, s most ezzel flancol. 1988-ban még nem ismerték azt a fogalmat, hogy "hajléktalan", így azt mondták helyette egy ilyen alakra: topis. "

Gratulálok:sailor
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
3831
Időpont: 2016-05-12 19:46:34

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Bödön!

Ez a rész is nagyon tetszett!
Kiemelném itt a személyleírást Harcsa Kálmánról...
tudom(A történet és a szereplők a fantázia szüleményei);
hogy kitalált személy...mégis nagyon jól festetted le:
"Harcsa Kálmán lepukkant, züllött, iszákos alak volt, izgága, alacsony emberke, akit érdemei elismerése mellett a legmagasabb polcok egyikéről buktattak le egy olyan pozícióba, ahol nem számított, mit tesz, vagy mit nem tesz, nélküle is olajozottan működött a gépezett. Néhány szál szürke haját hátrafésülte, fémkeretes szemüveget viselt, ami még félelmetesebbé tette, amúgy sem túl barátságos, mosolytalan, maszkszerű arckifejezését. Szeme keskeny volt, vizenyős-kék, véreres, feje aszott, mint a három-napos hulláé. Kétsoros, kifakult zöld zakót hordott, kétes tisztaságú fehér ing, keskeny, bordó nyakkendő, melyet arany nyakkendőtűvel rögzített az ingéhez, valamint szürke, trottyos pantalló volt rajta.

Legutóbb történt

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Június 18. Apák napja című alkotáshoz

Poós Gergely alkotást töltött fel Rítusok címmel a várólistára

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Nem vagyok én ideges című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) A hegymászó hócica című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Hagyj... című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Hagyj... című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Csend című alkotáshoz

alberth alkotást töltött fel A hegymászó hócica címmel a várólistára

alberth bejegyzést írt a(z) Nem vagyok én ideges című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Pünkösd című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Bűnöm csak szótlan című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Amikor majd elmegyek című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Shakespeare búcsúja című alkotáshoz

Sarlai Mózes bejegyzést írt a(z) Shakespeare búcsúja című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)