HONLAPUNKTagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K. |
ALKOTÁSOKCikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj |
EGYÉBLinkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal |
Statisztika
Online vendég: 3 Tagok összesen: 1921 Írás összesen: 51312 |
|
Regisztráció![]() ![]() |
![]() Utolsó hozzászóló: ![]()
|
Szerző: Ylen MorisotFeltöltés dátuma: 2016-05-23
Szunnyadó képességek - TávolbalátásEgy autó sötét tömege rajzolódott ki előttem. Az úton, a távolban jött velünk szembe. Kinyitottam a szemem. Abban a pillanatban értünk a kettős kanyarba. A férjem biztonságosan, lassan vezetett, kicsi lányunk a hátsó ülésen aludt, a halk zsongás álomba ringatta. Úgy látszik, én is megszunnyadtam. Kifordultunk a beláthatatlanul veszélyes kanyarból, és megláttam az autó sötét foltját. A másik sávban közeledett, elment mellettünk, és továbbhaladt. Döbbentem ültem. Milyen érdekes! Micsoda véletlen! Ettől kezdve, ha arra jártunk, figyeltem a megérzéseimet. Játszottam. Mikor a kanyarhoz közeledtünk, becsuktam a szemem, próbáltam semmire se gondolni, és vártam. Ha láttam a kanyar túloldalán szembe jövő járművet, lestem, úgy lesz-e majd a valóságban. Úgy volt. Ha nem akartam hinni az első pillanat látomásának, ha elkezdtem okoskodni, csak akkor tévedtem. De akkor mindig. Láttam, de nem a szememmel. Valamivel ott az agyam mélyén. Olyan érzés volt, mintha egy rész belőlem, ami hozzám tartozik, kimenne a testemből, és előresiet, érzékel, s ha figyelek rá, tudatja velem. Úgy láttam, olyan módon, aminek semmi köze nem volt a szemeimhez. Játéknak indult, de a sokadik tapasztalat után be kellett látnom, létező dolog. Képes vagyok a távolba látni. Sokáig csak ott, abban az S kanyarban működött. Talán éppen a veszélyessége, a beláthatatlansága, valamint a félelmeim miatt élesedett ki a belső látásom. Évek múlva ez három ember életét mentette meg. Akkor éppen nem gondoltam a játékomra, s már a kanyar közepén jártunk, mikor hirtelen megjelent a szemem előtt egy autó. Fékezz! - mondtam ki szinte abban a pillanatban. A sofőr lába a fékre lépett, lassult a mozgásunk. A következő pillanatban előbukkant a másik, aki le akarta vágta a kanyart, és száguldott felénk, a mi sávunkban. Centimétereken múlott csak a frontális ütközés, és egyetlen pillanaton. Ha akkor lelassítás nélkül érünk a kanyar kijáratához, a bokrok takarása miatt összecsattan a két autó. Évek múlva a gyász fokozta a túlérzékenységemet. Olyan történések jelentek meg a képzeletemben, melyek tőlem térben távol estek meg, de ott, abban a pillanatban, valóban megtörténtek, mint az később egyértelműen kiderült. Sokkoló élményként értek, de végül rájöttem arra, érzelmi szálak fűztek minden egyes emberhez. Leginkább egy férfihoz. Annyira ráhangolódtam a személyére, hogy elég volt becsuknom a szemem, gondolatban elmenni a lakásába, és pontosan láttam, otthon van-e, melyik szobában, néha még azt is, amivel foglalkozott. Sokszor egyeztettük a látomásomat a valósággal, minden pontosan úgy volt. Ma már nem leskelődök, de nagyon nehéz volt becsuknom ezt a láthatatlan ajtót. Olvasom a távolba látásról szóló cikkeket, könyveket. Írják, a hírszerző szervek képezik rá az embereiket, alkalmazzák titkos megfigyelésekre. Olvasok az állítólagos kísérletről, mikor pontosan sorolta a kísérleti alany, mi van annak a személynek a háta mögött, akiről hipnózissal elhitették, hogy nincs is ott. Ha az élményeim előtt kerültek volna ezek az írások a kezembe, nem hittem volna el egyetlen szavukat se, a képzelődés, a porhintés kategóriájába soroltam volna mindet. Így kénytelen vagyok elfogadni. Mert előttem az élet bizonyította a valóságát. Ám ettől nem könnyebb élni, először még nagyon összezavarodtam tőle. Túltengő fantázia - mondaná erre a hitetlen. Nem erről van szó. Láttam azt is, mikor energiát küldtem a gyógyulásához, hogy mandulaműtéte után kék pizsamájában gyógyulgat a kórházi ágyán az unokahúgom. Távol lakunk egymástól, azt sem tudtam, hogy van ilyen neki, s hogy épp azt vitte be magával. Márpedig az volt rajta, mikor meglátogattam. Nekem ez az meséli, hogy valóban nem a szemünkkel, az agyunkban lévő látásközponttal látunk. Hiszen ezért álmodhatunk, ezért tudunk bármit vizualizálni! Ha a szellemi energia olyan nagy, mint állítják, mi akadályozza meg abban, hogy azt érzékeljen, amit csak akar? Ha a világon minden rezgés, akkor az agy, mint készülék, képes venni az adást. Csak a hangoláson múlik. Manapság, mikor a reiki-energiát küldöm a távolba, néha megjelennek képek, anélkül, hogy törekednék rá. Mintha oda kerülnék, mintha annak a helynek a részévé válnék. Vagy ez már a testelhagyás? Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5
|
T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 4. című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 3. című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 2. című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Tavaszi vihar című alkotáshoz magam alkotást töltött fel Tavaszi vihar címmel Susanne bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 4. című alkotáshoz Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Profit című alkotáshoz Susanne bejegyzést írt a(z) Fodrozó magány című alkotáshoz Susanne bejegyzést írt a(z) Bennünket sem került el című alkotáshoz Kankalin bejegyzést írt a(z) Tibor napján című alkotáshoz Kankalin bejegyzést írt a(z) Tibor napján című alkotáshoz ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Madarak- fák napja nálunk című alkotáshoz ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) A varázsseprű című alkotáshoz ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) A Föld napja című alkotáshoz hundido bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 4. című alkotáshoz hundido bejegyzést írt a(z) Pletykák egy panelházból című alkotáshoz Bálint István alkotást töltött fel A téren vártalak címmel a várólistára Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Álmomban című alkotáshoz Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Tibor napján című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Fodrozó magány című alkotáshoz Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Pletykák egy panelházból című alkotáshoz Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 3. című alkotáshoz Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 2. című alkotáshoz Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Bennünket sem került el című alkotáshoz Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Robival az élet... című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Madarak- fák napja nálunk című alkotáshoz Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Robival az élet... című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Madarak- fák napja nálunk című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) békét kötöttek bennem az ellentétek című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 4. című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 4. című alkotáshoz Susanne bejegyzést írt a(z) Bennünket sem került el című alkotáshoz T. Pandur Judit alkotást töltött fel Holland hazugság 4. címmel hundido bejegyzést írt a(z) Pletykák egy panelházból című alkotáshoz hundido bejegyzést írt a(z) Pletykák egy panelházból című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Tibor napján című alkotáshoz ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Madarak- fák napja nálunk címmel a várólistára A Napvilág.Net hírei:Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai![]() 2014. 10. 20. - Irodalom |
||||||||||||||||||||||||||||||||
Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió) ![]() ![]() ![]() |