HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 4

Online vendég: 17

Tagok összesen: 1850

Írás összesen: 47292

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

mandolinos
2018-12-12 02:16:17

Reklám

Prózai művek / fantasy
Szerző: Winter HeartFeltöltés dátuma: 2007-01-24

Liz Reed és a Kékköpenyes 02

Az Álommanó Birodalom

Valahol messze, túl az időn és a képzeleten, létezik egy világ; az Álommanó Birodalom. Gyönyörű hely, leginkább Lappföldhöz hasonlítható. Semmi nem zavarja a manók életét, boldogan éldegélnek és segítenek az emberi lényeken - ha épp nem nyomja el őket az álom.
Egy hatalmas kastélyban élnek, a gyűléseket is ebben tartják: a Gömb Teremben, amely az épület közepén található, a mennyezetről egy óriási kristály csillár ereszkedik a mélybe, körbe-körbe apró székek vannak elhelyezve, ahol az előadásokat és értekezleteket hallgatják. Az Álommanó Birodalom vezetője Maerd Főmanó, akinek földig érő ősz szakálla van, szemüveget visel, és több, mint háromszáz éves. Ő egyedül visel és viselhet vörös köpenyt, amelyen nincsenek minták. A többi manó bármilyen színű és mintázatú ruhát viselhet, nincs két ugyanolyan.
Általában hajnalban alszanak el a dolgozó apróságok, hiszen éjszaka a Földet járják, segítve az emberi lényeket az elalvásban. Így délelőtt megnyugtató csend van az egész birodalomban, csak ebédelni kelnek fel, azután pedig szórakozással, játékkal, és megbeszélésekkel, valamint a papírügyekkel vannak elfoglalva - hiszen meg kell írniuk jelentésben, hogy kit altattak az éjszaka. És este megint eljön a munka ideje.
A Gömb Terem mellett van egy szoba, amelynek nevet nem adtak - innen indítják útnak a manókat, ide érkeznek be a riasztások, egy speciális gép segítségével rendezik a dolgokat. Ha eljön az este, az apróságok sorba állnak a szoba előtt és egyenként felveszik az aznapi altatások listáját. Egy manóra általában ötven-hatvan emberi lény jut.

Kékköpenyes

Fiatal, félős, szerencsétlen, de a végtelenségig jószívű - ő Kékköpenyes, egy álommanó, nagy orral és csodálkozó szemekkel. Még mindig nem tudta kiverni a fejéből a Művészkedőst, aki látta őt - rettegett attól, hogy ez kiderülhet, de folyton nyugtatgatta magát - nem lesz baj. Azóta behúzott nyakkal közlekedik, ha teheti, nem beszél senkivel, mert még ő is van olyan bugyuta, hogy elpletykálja - és akkor biztosan Maerd fülébe jut a dolog, az pedig elbocsátást jelent.
Pillanatok múlva felveszi a listáját és akkor mehet, legalább a Földön nem találkozik manókkal, így nem lehet baj, csak nehogy meglássák megint! Most ügyesebb lesz - határozta el.
Neffil a kezébe nyomta a papírokat, ő pedig kivonult egy asztalhoz és megnézte, melyik útvonalon a legkézenfekvőbb végigmennie. Gyorsan sorba állította a neveket, de egy neven megakadt a szeme: Eszter. Nézte a betűket, a cím is egyezett... Lassan összehajtotta a listát, berakta a köpenyébe, felvette hárfáját és útnak indult.

Nem lepődött meg, mikor az ablakpárkányon állva a Művészkedőssel nézett farkasszemet.
- Szia! - köszönt neki vidáman Eszter. Becsukta naplóját és az ágy melletti asztalra helyezte. - Tudtam, hogy egyszer még találkozunk! - Gyönyörű volt, ahogy zöld szemeivel boldogan nézett a manóra, barna haja ki volt bontva. Egy kicsit igazgatta takaróját, de nem vette le szemét a lényről.
Kékköpenyes legyintett egyet jobb kezével, és leugrott a párkányról. Elindult az ágy irányába, közben ezt mormogta: - Reménytelen... - Lehangolódva felmászott a takarón, és leült Eszter lábára. Egymás szemébe néztek.
Egy vigyorgó emberi kép.
Egy morcos tündéri lény.
Kékköpenyes törte meg a csendet: - Most megint miért nem alszol? - Hangjában megbántás érződött.
- Mert nem tudok - felelte egyszerűen a lány.
- Megint a művészkedős dolog miatt? - kérdezte, szeme felcsillant, hiszen múltkor is tudott neki ebben segíteni, akkor most is gyorsan elaltathatja.
- Nem - mondta Eszti és lenézett a takaróra. Kezében szorította egyik csücskét. A manó pedig egyre mérgesebb volt, csak azt nem tudta eldönteni, hogy a lányra vagy magára.
- Akkor miért? - kérdezte, mintha bíróságon lennének.
- Mert... - Felnéz. A manó épp forgolódik, a szobát nézi. - Mindegy. Úgysem érted meg.
Kékköpenyes összehúzza szemét, vesz egy nagy levegőt, már majdnem, majdnem kiabál a lánnyal, de nem szabad, és nem bánthatja. Hisz csak valami miatt szomorú...
- Lehet, hogy megértem, és ha mégsem, attól függetlenül még elmondhatod! - sipítja a manó.
- Hát... Az van... Hogy van egy fiú...
- Bántott? - kérdezi gyorsan a lény félbeszakítva a mondatot.
- Nem. Maradj már csendben!
Valami koppan egyet kint. Mindketten hirtelen fordulnak oda. Egy női hang, álmosan: - Miért ég még mindig a lámpád? - Lábak dobogása.
A manó kerekre tágult szemmel néz, e pillanatban azt sem tudja, hol van, majd beugrik és visszaszalad a párkányra. Felkapja hárfáját és távozik.
Nyílik az ajtó.
- Mi történt? - kérdezi Eszter anyukája. Körbenéz a szobában, odalép lányához, megsimogatja fejét.
- Semmi, semmi, csak elfelejtettem valamit és felírtam a naplóba... - mondja és leteszi fejét a párnára. Nyakáig húzza a takarót. Anyukája lekapcsolja a villanyt és kimegy a szobából.
Eszter még sokáig nem alszik, de nem jön álommanó, ki elaltatná.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
fefo
Regisztrált:
2006-11-28
Összes értékelés:
313
Időpont: 2007-03-19 11:55:45

Elolvastam az elsőt is, de oda már nem fért volna az írásom, olyan sokaknak tetszett - nekem is.
Most nem tudom tovább folytatni az olvasást de végig fogom olvsani! Bűbájos a mese! Gyönyörű ! De ami igazán lényeges, nagyon nagyon jó a fogalmazásod, szóval akár kész, befutott írónak is elfogadnám, ha nem tudnám ki vagy. Kitünő a stílusod ! Gondolom a képzeletvilágod is ilyen sokoldalu.
Majd minden másodikhoz írok. Jó ?
Szió Kini ! Majd még jövök
Pussz: fefo


Alkotó
John von Sacchi
Regisztrált:
2006-03-09
Összes értékelés:
141
Időpont: 2007-01-31 23:45:15

Aranyos
:D
Szerkesztő
Zöld Zsázsa
Regisztrált:
2006-05-31
Összes értékelés:
493
Időpont: 2007-01-30 01:43:48

Szegény Művészkedős, hát soha nem hagyod aludni? :)
Aranyos kis mese.
Üdv
Zsázs
Alkotó
Liz Reed
Regisztrált:
2007-01-07
Összes értékelés:
390
Időpont: 2007-01-24 18:06:44

Én csak... már megint nem tudok szóhoz jutni! Dani... húh! Nagyon tetszik! nagyon-nagyon-nagyon-nagyon! És nekem nem csak a Kékköpenyes lopta be magát a szívembe... hallunk még Eszterről?
Alkotó
Regisztrált:
2007-01-09
Összes értékelés:
296
Időpont: 2007-01-24 16:48:01

Örülök, hogy tetszik! :-)

Szenior tag
Regisztrált:
2006-06-11
Összes értékelés:
707
Időpont: 2007-01-24 16:40:06

Ez a manó nagyon belopta magát a szívembe... Csak így tovább!

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

alberth bejegyzést írt a(z) A Mikulás ajándékai című alkotáshoz

alberth alkotást töltött fel Az Advent négy angyala címmel a várólistára

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) A végtelen ott rejlik... című alkotáshoz

Regős bejegyzést írt a(z) Vihar. című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Test és lélek című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) A lovag című alkotáshoz

ermi-enigma bejegyzést írt a(z) A temetés című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Strand, nyár, halandzsa című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A temetés című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Te vagy otthonom című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Te vagy otthonom című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Író-olvasó találkozó címmel a várólistára

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Hang című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Holnap már című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Gondolj arra! című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)