Der Halbmond glänzet am Himmel

Der Halbmond glänzet am Himmel,
Und es ist neblicht und kalt.
Gegrüßt sei du Halber dort oben,
Wie du, bin ich Einer der halb.

Halb gut, halb übel geboren,
Und dürftig in beider Gestalt,
Mein Gutes ohne Würde,
Das Böse ohne Gewalt.

Halb schmeckt' ich die Freuden des Lebens,
Nichts ganz als meine Reu';
Die ersten Bissen genossen,
Schien Alles mir einerlei.

Halb gab ich mich hin den Musen,
Und sie erhörten mich halb;
Halb auf der Hälfte des Lebens
Entflohn sie und ließen mich alt.

Und also sitz' ich verdrossen,
Doch läßt die Zersplitterung nach;
Die leere Hälfte der Seele
Verdrängt die noch volle gemach.
_____________________________________


Fénylik az égen a félhold...

Fénylik az égen a félhold,
Köd jár át, éj hidege;
Üdv neked, jó Feles, ott fenn,
Fél vagyok, úgy ahogy te!

Így szültek: jó fél meg rossz fél,
Egyik sem elég okos;
Jóságom nem néz le senkit,
Rosszam nem erőszakos.

Örömök felét, ha élem,
Egész: a bánat, panasz...
Falatnál első, mi ízlik,
A többi már ugyanaz.

Múzsáknak fél-magam adtam,
Jutalmam: fél-figyelem;
Megszöktek éltem felénél,
S itt hagytak vénségemen.

Ülök hát búsan, de múlik
Kétarcú énségem itt:
Lelkem az üres felével
Kitúrja a még telit...

* * * * *