Kikövezett tévutak, elhagylak titeket,
ezen túl már rajtatok, sehová nem megyek.
Hol eltájolt útjelzők, hamis kalauzok,
érts meg, jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok!

Hidd el, hogy sok közmondás a nép bölcsessége,
tudd, nem kántált nagy nevek juttatnak az égbe!
Van kiérlelt bölcsesség, egyszerű nép ajkán,
sok közmondás, népmese győz zsarnok hatalmán.

Mondják, sok lúd disznót győz, ez ősi bölcsesség,
káosz, az mi legyengít, megerősít egység.
Ne higgy nyájas beszédnek, pásztor vidul rajta,
ki a népet birkaként terelni akarja!

S ha bűnösnek titulál, szószékről rád dörög,
annyit árthat te neked, mint tatár s a török!
Csak egyenes beszédnek, nyílhat meg a lélek,
hol legnagyobb súlya van az őszinteségnek.

Jó szándékú kritika a szeretet jele,
ki tévútra terelne, miért élne vele?
Aki néked jót akar, talpadat nem nyalja,
s nem gyalogol lelkedbe, veszted nem akarja.

Keresd hát az ősöknek kiérlelt beszédit,
ami sosem mételyez, nem bűvöl, nem szédít!
Keressed ami igaz, s véle igaz Istent,
s nem lesz ami a szilárd hitedből kibillent!