HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 9

Tagok összesen: 1844

Írás összesen: 46508

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

F János
2018-06-17 09:46:36

Szülinaposok
Reklám

Cikkek / tudósítás
Szerző: Szalki Bernáth AttilaFeltöltés dátuma: 2016-07-22

Petőfiért!

Petőfiért! - Orosz Igazságügyi Minisztérium: Petőfi S. Szibériában raboskodott


Készült: 2016. június 17. péntek, 12:36
Találatok: 7820

Tegnap a Magyarok Világszövetségének székházában megtartotta könyvbemutatóval egybekötött sajtótájékoztatóját Alakszej Vasziljevics Tyivanyenko, korunk egyik legismertebb Petőfi-kutatója. A magyar sajtó egyetlen képviselője sem jelent meg. Miként a Magyar Tudományos Akadémia és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakemberei úgyszintén távol maradtak. Pedig Tyivanyenko professzor könyvében olyan információ látott napvilágot, amelybe alighanem beleremeg a hivatalos magyar tudományosság. Kíváncsian várjuk, milyen magyarázkodásba kezd most Hermann Róbert...

Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke Fuksz Sándor elnökhelyettes, az MVSZ Petőfi Sándor Bizottságának koordinátora és Kiss Endre József, a Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtárának igazgatója, az MVSZ Elnökségének és Petőfi Sándor Bizottságának tagja társaságában fogadta a Burjátországból érkezett orosz professzort.
Alekszej Vasziljevics Tyivanyenko ünnepélyesen átadta a Magyarok Világszövetsége elnökének azt a föld-ereklyét, amelyet Barguzinból, Petőfi Sándor sírjáról hozott.
Ezt követően A.V. Tyivanyenko bemutatta idén, orosz nyelven megjelent könyvét, melynek címe: A titokzatos idegen Szibériában, alcíme: Petőfi Sándor rabként Barguzinban.

A könyv részletesen ismerteti Petőfi Sándor szibériai életszakaszát, és egy olyan információt közöl, amely minden valószínűség szerint új fejezetet nyit a magyar állam és szakosított intézményeinek életében. Legalábbis a Petőfi Sándor életének és halálának kutatásáért felelős intézmények, valamint a magyar hadifoglyok sorsának követéséért, emlékük ápolásáért közpénzből fenntartott állami intézmények életében.
A.V. Tyivanyenko könyvében közli - és mi is itt megtesszük - az Orosz Föderáció Igazságügyi Minisztériuma hivatalos honlapjának (www.minjust.ru) azon világhálós címét, amelyen a Bajkálon túli területek büntetésvégrehajtási intézeteinek történetét ismertetik, és ahol tételesen ez az állítás szerepel: 1849-ben deportáltak magyar szabadságharcosokat Szibériába, és közöttük volt a neves magyar költő, Petőfi Sándor is.
A szóban forgó világhálós cím: http://to75.minjust.ru/node/4144
Az ott olvasható tanulmány címe:
История пенитенциарной системы тесно связана с Забайкальем
(A Bajkálon túli terület büntetővégrehajtási rendszer története)
A fent hivatkozott, és a magyar "tudományosságot" súlyos kihívás elé állító mondat, pedig ez:
В 1826 году в Забайкалье прибыли декабристы, положившие начало почти столетней истории политической каторги. Вскоре за ними последовали участники польского национально-освободительного движения, борцы за свободу Венгрии (в Баргузин был сослан известный венгерский поэт Ш. Петефи), а позже петрашевцы, революционеры-демократы, народники, представители различных социалистических партий.
(1826-ban érkeztek a Bajkálon túli területre a dekabristák, és ezzel kezdődött a politikai büntetőtáborok évszázados története.
Hamarosan következtek a lengyel nemzeti felszabadító mozgalom részvevői, a magyar szabadságharcosok (Barguzinba száműzték az ismert magyar költőt Petőfi S.-t), és később Petrashevszky követői, forradalmi demokraták, populisták, a különböző szocialista pártok képviselői.)
Kíváncsian várjuk az MTA hivatalos megszólalását. Nem kevésbé érdekes a Hadtörténeti Intézet és Múzeum elvárható megszólalása is. Elsősorban parancsnok tudományos-helyettesének, Dr. Hermann Róbertnek a megszólalása, aki eleddig a legádázabb tagadója volt annak, hogy 1849-ben a cári orosz intervenciós csapatok magyar hadifoglyokat hurcoltak volna magukkal. Talán, tudóshoz méltóbb lett volna a tagadás helyett kutatni az igazságot...

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Szenior tag
Szalki Bernáth Attila
Regisztrált:
2009-11-17
Összes értékelés:
1020
Időpont: 2016-08-19 08:43:32


Várjuk ki a végét!

Legutóbb történt

mandolinos alkotást töltött fel Helene Branco: Képednél, Szűzanyám címmel a várólistára

horge alkotást töltött fel Aranyból feketébe címmel a várólistára

oroszlán bejegyzést írt a(z) Nyári zápor című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Mólón című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Égig érő árnyak - Angyalszárnyak XI. című alkotáshoz

oroszlán alkotást töltött fel Dunán címmel

szilkati bejegyzést írt a(z) Abszurd bakancslista című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Abszurd bakancslista című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Magyar eutanázia című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) In memoriam H. B. című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Sír ma Valcum című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lóápoló 9. fejezet című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Nemlétezés című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Égig érő árnyak - Angyalszárnyak XI. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...II/7. című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)