HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 10

Tagok összesen: 1837

Írás összesen: 46787

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

dpanka
2018-08-07 16:08:05

Reklám

Cikkek / tudósítás
Szerző: Szalki Bernáth AttilaFeltöltés dátuma: 2016-07-22

Petőfiért!

Petőfiért! - Orosz Igazságügyi Minisztérium: Petőfi S. Szibériában raboskodott


Készült: 2016. június 17. péntek, 12:36
Találatok: 7820

Tegnap a Magyarok Világszövetségének székházában megtartotta könyvbemutatóval egybekötött sajtótájékoztatóját Alakszej Vasziljevics Tyivanyenko, korunk egyik legismertebb Petőfi-kutatója. A magyar sajtó egyetlen képviselője sem jelent meg. Miként a Magyar Tudományos Akadémia és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakemberei úgyszintén távol maradtak. Pedig Tyivanyenko professzor könyvében olyan információ látott napvilágot, amelybe alighanem beleremeg a hivatalos magyar tudományosság. Kíváncsian várjuk, milyen magyarázkodásba kezd most Hermann Róbert...

Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke Fuksz Sándor elnökhelyettes, az MVSZ Petőfi Sándor Bizottságának koordinátora és Kiss Endre József, a Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtárának igazgatója, az MVSZ Elnökségének és Petőfi Sándor Bizottságának tagja társaságában fogadta a Burjátországból érkezett orosz professzort.
Alekszej Vasziljevics Tyivanyenko ünnepélyesen átadta a Magyarok Világszövetsége elnökének azt a föld-ereklyét, amelyet Barguzinból, Petőfi Sándor sírjáról hozott.
Ezt követően A.V. Tyivanyenko bemutatta idén, orosz nyelven megjelent könyvét, melynek címe: A titokzatos idegen Szibériában, alcíme: Petőfi Sándor rabként Barguzinban.

A könyv részletesen ismerteti Petőfi Sándor szibériai életszakaszát, és egy olyan információt közöl, amely minden valószínűség szerint új fejezetet nyit a magyar állam és szakosított intézményeinek életében. Legalábbis a Petőfi Sándor életének és halálának kutatásáért felelős intézmények, valamint a magyar hadifoglyok sorsának követéséért, emlékük ápolásáért közpénzből fenntartott állami intézmények életében.
A.V. Tyivanyenko könyvében közli - és mi is itt megtesszük - az Orosz Föderáció Igazságügyi Minisztériuma hivatalos honlapjának (www.minjust.ru) azon világhálós címét, amelyen a Bajkálon túli területek büntetésvégrehajtási intézeteinek történetét ismertetik, és ahol tételesen ez az állítás szerepel: 1849-ben deportáltak magyar szabadságharcosokat Szibériába, és közöttük volt a neves magyar költő, Petőfi Sándor is.
A szóban forgó világhálós cím: http://to75.minjust.ru/node/4144
Az ott olvasható tanulmány címe:
История пенитенциарной системы тесно связана с Забайкальем
(A Bajkálon túli terület büntetővégrehajtási rendszer története)
A fent hivatkozott, és a magyar "tudományosságot" súlyos kihívás elé állító mondat, pedig ez:
В 1826 году в Забайкалье прибыли декабристы, положившие начало почти столетней истории политической каторги. Вскоре за ними последовали участники польского национально-освободительного движения, борцы за свободу Венгрии (в Баргузин был сослан известный венгерский поэт Ш. Петефи), а позже петрашевцы, революционеры-демократы, народники, представители различных социалистических партий.
(1826-ban érkeztek a Bajkálon túli területre a dekabristák, és ezzel kezdődött a politikai büntetőtáborok évszázados története.
Hamarosan következtek a lengyel nemzeti felszabadító mozgalom részvevői, a magyar szabadságharcosok (Barguzinba száműzték az ismert magyar költőt Petőfi S.-t), és később Petrashevszky követői, forradalmi demokraták, populisták, a különböző szocialista pártok képviselői.)
Kíváncsian várjuk az MTA hivatalos megszólalását. Nem kevésbé érdekes a Hadtörténeti Intézet és Múzeum elvárható megszólalása is. Elsősorban parancsnok tudományos-helyettesének, Dr. Hermann Róbertnek a megszólalása, aki eleddig a legádázabb tagadója volt annak, hogy 1849-ben a cári orosz intervenciós csapatok magyar hadifoglyokat hurcoltak volna magukkal. Talán, tudóshoz méltóbb lett volna a tagadás helyett kutatni az igazságot...

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Szalki Bernáth Attila
Regisztrált:
2009-11-17
Összes értékelés:
1024
Időpont: 2016-08-19 08:43:32


Várjuk ki a végét!

Legutóbb történt

mandolinos alkotást töltött fel Vlagyimir Viszockij: Dal a barátról címmel a várólistára

alberth alkotást töltött fel Mindenki lapít (Rögtönzések) címmel a várólistára

Saskó Éva bejegyzést írt a(z) Őszi tánc című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Egy nap falun című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Egy nap falun című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Egy nap falun című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Biztató című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Az ebéd című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Lottóláz című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Őszi tánc címmel a várólistára

amazonasz bejegyzést írt a(z) Kisteleki hajnal című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Lottóláz című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Palacsinta dal című alkotáshoz

efmatild bejegyzést írt a(z) Az ebéd című alkotáshoz

efmatild bejegyzést írt a(z) Lottóláz című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)