HONLAPUNKTagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K. |
ALKOTÁSOKCikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj |
EGYÉBLinkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal |
Statisztika
Online vendég: 142 Tagok összesen: 1888 Írás összesen: 49209 |
|
Regisztráció![]() ![]() |
![]() Utolsó hozzászóló: ![]()
|
Szerző: hundidoFeltöltés dátuma: 2016-08-18
Harmatcseppbe zárt napsugárValahol messze, ott ahol a Jáspis - tenger hullámzik, ott élt Morzsa király a lányával, Borsikával. Nagy bánata volt a királynak, mert Borsika nem akart férjhez menni. Jöttek a kérők a világ minden részéről, grófok, bárók, hercegek, szerecsenek, de mindhiába, a lány mindet kikosarazta. Egy nap aztán látva apja elkeseredését, így szólt: - No, édesapám! Legyen a kívánságod szerint. Férjhez megyek. De csak az lehet a párom, aki hoz nekem valamilyen különlegeset, valami rendkívülit. De olyat, ami még senkinek sincs a világon. Aki a legötletesebb, legtökéletesebb meglepetést hozza, az lesz a férjem. Azonnal kidoboltatta a király leánya óhaját. Még külországba is eljutott a hír. Hamarosan érkeztek szebbnél szebb, drágábbnál drágább ajándékokkal a lány kezére pályázók. Remélték, hogy ők lesznek a szerencsések, akik elnyerik majd a királykisasszony kezét. Volt, aki pompás szőttest, lámpát, ékszert, hozott. Volt, olyan, aki színes keszkenőkből összevarrt selyem takarót terített a lány lábai elé. Az apja csak ámult, bámult a sok csodás holmin. Borsika azonban épp csak vetett rájuk egy pillantást. - Mi ebben szokatlan? Miért különlegesek ezek? Bárkinek lehetnek ilyen kendői, takarói, ékszerei, babái! Volt, amelyiket Borsika érdeklődve nézte, de ezeknél még különlegesebb dologra vágyott. Fogytak a kérők, a király napról napra búsabb lett. Borsikának volt egy titkos vágya. Bizony, ezt még az apja sem tudta. Szerette nézni a szivárványt. Ez ritkán adatott meg neki. Ilyenkor boldogság töltötte el. Azt gondolta, a szivárvány híd, ami az égbolton át húzódik, elvezet valami másik, különös világba. A dadája meg azt mesélte, hogy a szivárvány tövében rejtezik a tündérek kincse. Ő nem vágyott kincsre, se más világba, csak arra, hogy legyen saját szivárványa, amit akkor nézegethet, amikor csak akar. Ha ezt a kérők csak sejtik, mennyivel könnyebb dolguk lett volna! De erről csak a dadája tudott. No, meg a kertészük, akinek a dada egyszer elmesélte. Janó, a kertész gyakran látta a királykisasszonykát a kertben sétálni. Egy nap hallotta, amint dalra fakadt Borsika: Szivárvány, te csodás, szép égi látomás. Nap és az eső, a két égfestő összefognak, úgy pingálnak, az égre szivárványt varázsolnak. Janó töprengett egy darabig, majd támadt egy ötlete. Elhatározta, hogy ő is szerencsét próbál, és már azt is tudta, mit visz Borsikának. Úgy vélte, amivel meglepi, az biztos elnyeri a lány tetszését. Korán reggel felkelt, kiment a kertbe. Összegyűjtötte a felkelő nap sugarait, és egy harmatcseppbe zárta. Ezt beletette egy üvegcsébe. Készített még egy olyan keveréket, amibe ha a szalmaszálat belemártotta és megfuvintotta, akkor csodás szivárványos buborékok szálltak, keringőztek a levegőben. Ment egyenesen a palotába, ahol már nem kígyózott hosszú sor, ugyanis elfogytak a kérők. Így Morzsa király és Borsika - bár meglepődtek egy kicsit -, örömmel fogadták a fiút. A királylány, amikor meglátta a harmatcseppbe zárt napsugarat, szóhoz sem jutott. Aztán amikor Janó fújni kezdte a sok szivárványos buborékot, tapsikolni kezdett örömében. - Ez az, erre vágytam, édesapám! Ő lesz az én hites uram! - azzal a fiú nyakába ugrott. Nem kell nekem kincs, drága ajándék! Janó a szivárványt hozta el nekem. Ez volt a szívem vágya! Megörvendett a király, hogy a lánya végre elégedett, és választott. Három nap múlva megtartották az esküvőt. A trónteremben apródok álltak sorfalat. Mindegyikük buborékokat fújt, így csodás, szivárványos buborékhíd alatt vonult be az ifjú pár. Az asztal közepén állt egy pazar szivárványtorta. Borsika ruhája sem volt ám akármilyen! A szivárvány színeit szőtték a menyasszonyi öltözetbe. A harmatcseppbe zárt napsugarat tartalmazó üvegcse az asztal éke volt. Szivárványos jókedve volt minden ott mulatónak. Borsika, Janó és a vendégek boldogan fújták a csodás, színes buborékokat. Buborékfelhőben ropták reggelig. Így volt, igaz volt. Vagy mindez csak mese volt? Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5
|
Bödön bejegyzést írt a(z) Advent idejére című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) Földből nőtt című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) Általános csevegés fórumtémához Tóni alkotást töltött fel A vers ABC-je = Ü címmel történetmesélő alkotást töltött fel Az igazi Mikulás címmel a várólistára hundido bejegyzést írt a(z) Gesztenye vers című alkotáshoz hundido bejegyzést írt a(z) Év végi anziksz - egy kalapos férfival, boszorkánnyal, csirkemájjal hundido bejegyzést írt a(z) Pillangószárnyak című alkotáshoz ElizabethSuzanne alkotást töltött fel A Tengerszem- tó gőtéje címmel a várólistára Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Ünneptelen Gróf című alkotáshoz túlparti bejegyzést írt a(z) Ünneptelen Gróf című alkotáshoz Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Ünneptelen Gróf című alkotáshoz túlparti bejegyzést írt a(z) Ünneptelen Gróf című alkotáshoz A Napvilág.Net hírei:Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai![]() 2014. 10. 20. - Irodalom |
||||||||||||||||||||||||
Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió) ![]() ![]() ![]() |