HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 16

Tagok összesen: 1887

Írás összesen: 49232

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-12-11 14:20:44

Szülinaposok
Reklám

Cikkek / egyéb
Szerző: MüszéliaFeltöltés dátuma: 2016-08-30

Vérző síremlék

Hinckley (Leicestershire) nem a világ közepe, a St. Mary's Church sem az, Richard Smith síremléke is messze van a világhírnévtől, és ma csak azért látogatunk ide, hogy kipihenjük a nagyobb fáradalmakat.

"Hinck rétje" helyén valaha egy angolszász város volt; ebből mára semmi sem maradt néhány lényegtelen jelzés kivételével, ami egykor állítólag napóra volt. Milyen lehetett az egész város, ha csak ennyit ítéltek meg belőle megőrzésre érdemesnek? Az egyetlen látványosság a St. Mary's a város közepén, ami arról nevezetes, hogy két tornya van, de nem ám egymás mellett, hanem egymás tetején. Az alsó négyszögletes (tower, 25,3 m), ezt William FitzOsbern építtette, aki a másik, sokkal híresebb Vilmossal jött a szigetre hódítani; erre került valamikor a középkorban a hegyes (spire, 30,5 m), jobb ízlésű emberek szerint architekturális katasztrófa, és az egész szedett-vedettséget felajánlották Mária mennybemenetelének - a menetel, úgy is, mint külön személy, biztosan nagyon örül neki.

De nem is ez a lényeg itt, hanem a síremlék, a szentély délkeleti sarkában. A feliratból megtudjuk, hogy itt nyugszik Richard Smith, és Isten bosszúálló keze üldözze a gyilkosát, az ártatlansága panaszolja a haláltusa nyögéseit (vagy a nyögések az ártatlanságát, mert elég homályos a megfogalmazás).

Richard 20 éves volt, és valamilyen bőrös mesterséggel kereste a kenyerét. Akkoriban még vitték a nyerget, szíjat és lószerszámot, mint a cukrot. A legény nem lehetett nagyon szorgalmas, mert 1727. április 12-én a főtéren lézengett, amikor megjelent a király nevében katonákat toborzó őrmester, és nagy hangon ecsetelte a katonaélet szépségeit. És ha Richard csak ott állt volna, és tátja a száját, mint a többiek! De nem, a kis gyökér előbb csak beszólogatott, tréfásnak gondolt megjegyzéseket tett, végül sikerült alaposan felbosszantania az őrmestert.

Őrmesterek sehol a világon nem a nagy intelligenciájukról vagy a béketűrő természetükről híresek. Ez a csávó sem bírta sokáig az oltogatást, és egy kis bemutatót rendezett, hogyan küldjünk el egy lándzsával valakit könnyen, gyorsan a másvilágra. A toborzó körút ezzel véget ért, és gondolom, a király, I. György személyesen dicsérte meg a kedvenc csőrmesterét.

Richard érdekében más nem volt mit tenni, eltemették a templomban, a homályos költemény kíséretében, amelynek lefordítását a jelenleni honoráriumom (nulla) százszorosáért sem vállalom.

Richard úgy vélte, hogy "élete virágjában ragadta el a halál," nem siratták meg őt eléggé, így hát maga pótolta a könnyzáport, sőt a nagyobb nyomaték kedvéért nem sós vizet, hanem némi vért préselt ki a sírkövéből.

A vért síró szentkép vagy szobor nem nagy ritkaság, bár ahogy elnézem, Európát elkerülte ez a járvány). Van egy vérző Jézus-szobor a bolíviai Catalinában, de inkább a Madonnák szokták a vérüket ontani, pl. Akita (Japán), Nadzsu (Dél-Korea), Baton Rouge (Louisiana, US), Tanauan és Baranguaj (Fülöp-szigetek), Ghaziabad (India), Sacramento (Kalifornia, US), stb. Miért vérzik Nyerges Richard síremléke? Gonosz szkeptikusok szerint azért, mert egy vörös homokő tömb van fölötte, amiből a víz hatására kioldódik a "hemoglobin" - de ebből még nem tudtuk meg, miért esik az eső a templom belsejében, és miért menetrendszerűen, minden április 12-én.

Ha esetleg azzal a szándékkal látogatnánk el a Mennybemenetel templomába, hogy a saját mennybemenetelünket biztosítsuk, gyorsan gondoljuk meg magunkat. Az északi sarkon (nem ott, ahol a fókák és a jegesmacik, hanem a templom északi sarkán, ahol a bejárat van, jelenleg egy kávézó üzemel, és biztosan több a bevétele, mint amennyit az összes perselyben találnak.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

Legutóbb történt

bűvölet alkotást töltött fel Lehet címmel a várólistára

mandolinos alkotást töltött fel Friedrich Logau: Önteltség címmel a várólistára

bűvölet bejegyzést írt a(z) Veled című alkotáshoz

bűvölet bejegyzést írt a(z) Veled című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Karácsonyi mese, VI. - igazán befejező rész című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) J. W. von Goethe: Karácsony című alkotáshoz

mandolinos bejegyzést írt a(z) J. W. von Goethe: Karácsony című alkotáshoz

Szem Eszkör bejegyzést írt a(z) Akarom (5/5) című alkotáshoz

Tóni bejegyzést írt a(z) Friedrich Logau:Eitelkeit című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel Spruchgedicht von Friedrich Logau címmel

sailor bejegyzést írt a(z) A hóember álma című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) ne félj című alkotáshoz

leslie b shepherd bejegyzést írt a(z) ne félj című alkotáshoz

történetmesélő bejegyzést írt a(z) A hóember álma című alkotáshoz

Krómer Ágnes alkotást töltött fel Kitti címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)