Ínséges idők törtek miránk,
messzire vándorlok én.
Talán ha idegen földön leszek,
több lesz az élet-remény.

De miattam ne aggódj,
van sorscsillagom.
Fenn ragyog magasan még.
Vezérel engemet, segít nekem,
rendelte nekem az ég!

Külföldön találok munkát hamar,
így lesz kezemben kenyér.
Nem leszek segélyen, ahogy tavaly,
ez legyen igaz remény!

De miattam ne aggódj,
van őrangyalom!
Ki mennyekből segít nekem.
Amikor a sorsom nehézre vált,
itt van a földön velem.

Küldök majd tenéked számlára pénzt,
megélhet majd a család.
De félre is tehettek belőle majd,
s vehettek valami mást.

De miattam ne aggódj,
szerencse vár!
Van nekem jó istenem,
akihez fohászom gyakorta száll,
s ő mindig segít nekem!

Ha nyílik az alkalom, jövök haza,
úgy hiányzik az otthon nekem.
Fáj az én szívem utánad is,
amikor nem vagy velem.

De miattam ne aggódj,
mert elviselem
ameddig távol vagyok.
Vigasztal engemet az istenem,
s a mennyből jó angyalok!