HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 11

Tagok összesen: 1818

Írás összesen: 45250

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

ElizabethSuzanne
2017-09-10 09:53:13

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / regény
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2016-10-04

Mi kommunista ifjak...V/3

Csepregi János hetente egyszer megverte a feleségét. Nem volt mindig így, korábban, amikor még boldogan éltek, ez az egyszerű, statisztikai átlagszám havi egy verés volt. Házasságuk két éve alatt egyenletes ütemben romlott a mutató. János a mézeshetekben még egyáltalán nem bántotta Bettit, de aztán az ezt követő félévben kétszer, majd a második évtől kezdve már havonta ütötte meg. Persze tudjuk, hogy a statisztikai átlag csak egy matematikai absztrakció, ha azt mondjuk például, hogy az átlagéletkor 69 év, az nem jelenti, hogy senki nem él el hetven évig, csak azt, hogy vannak, akik már 10 éves korban meghalnak például járványos gyermekbénulásban, mások viszont röhögve megérik a 86-ot. A házaspárra visszatérve, náluk előfordult, hogy háromszor verte meg a férj a feleséget, egymást követő három napon, aztán hosszabb szünet következett, majd kétszer, egy csütörtöki és az utána jövő pénteki nap, majd két-dekádnyi nyugalom és béke. Az átlagtól való eltérés a szóródás, és, hát az volt bőven.
Szó, ami szó, el kell ismerni, Bettiben tényleg volt valami eredendő vernivaló. Valami olyan alaptermészet, amit nem bírnak elviselni a férfiak. Elsózta a levest, és a férjét hibáztatta érte, minek kellett éppen akkor a telefonhoz hívnia, leégette a kávéfőzőt, és szegény János volt a hibás, mert nem figyelt oda. Szeretkeztek, s egyszer csak a legvadabb lovaglás közben hirtelen lehemperedett a kéjlécről, mondván fáj a feje, s különben is very uncsi az egész. Pörölt, veszekedett minden miatt, miért az újságot olvassa János, s miért nem porszívózik, miért megy el, vagy miért nem megy már el, igazán leszaladhatna a sok dolgától a boltba, nem kellett volna lemennie, semmi értelme nem volt, tele a hűtő, és így tovább. Hittel valljuk ennek ellenére, hogy egy valamire való férfi nem üt meg egy nőt csak azért, mert az zsémbel vele, ámde a fiatalasszonyban megvolt a képesség, hogy végletekig tudta feszíteni a húrt, mindig rá tudott tenni még egy lapát szenet a vita parazsára. Addig-addig szekálta, kínozta Jánost, míg el nem szakadt a húr, illetve lángot nem vetett a parázs, hogy most már ez utóbbi szillogizmusnál maradjunk. Egy bizonyos pontot elérve magától kinyílott a pofonos-láda fedele.

A probléma akkor sűrűsödött meg igazán, amikor János lelki monitorjának színes képernyőjén megjelent Székely Hajnalka. Ez 1987/88 telén történt. A fiatalembernek ettől kezdve sürgős tennivalói keletkeztek KISZ vonalon, s buzgalma az osztályvezető kifejezett tetszésével találkozott. Voltaképpen Roth Emil kószának nem nevezhető, hanem inkább nagyon is tudatos, és egy bizonyos, akkor még ismeretlen cél felé törő csapatépítő szándéka boronálta össze a fiatalokat, - engedtessék meg a "boronálta" szó, bár tudjuk, e népies kifejezés alatt nem feltétlenül azt szokták érteni, hogy "a társadalmi munkában való hatékony együttműködésre való felbujtás". A szerelem azonban vak, bolond, irracionális, és ki tud nőni a társadalmi munka táptalaján is, mint a havasi gyopár az erdélyi Gyilkos-tót körülvevő hegyekben, 1500 m magasan a puszta kövön.
János 1988 elején felvette azt a szokást, hogy a napi munka után bennmaradt a munkahelyén, mivelhogy halaszthatatlan feladatai voltak. Így is volt, Székely Hajnalkával és a többi fiatallal gyűléseztek, szervezkedtek, buliztak mikor mi adódott.
Hajnalkának János volt a jobb keze, nála lelkesebb segítőtársat messze földön nem találhatott volna. Hajnalig dolgozott a kihangosításon, vagy a megvilágításon, szórólapokat nyomtatott az éjszaka kellős közepén, mikor mások az igazak álmát alusszák, saját kocsiján, saját benzinét használva szaladt haza Mátyásföldre valami kellékért, papundekliért a plakáthoz, lécekért a kerethez, fúrógépért, elektromos kütyüért.

Egyszer ebből baj lett. Szólt ugyanis Székely Hajnalka, hogy elromlott a kivetítő, márpedig kivetítő mindenképpen kellett, este a rendkívüli KISZ gyűlésen kívánta ugyanis bemutatni a munka-termelékenység alakulását jelző grafikonokat.
János, fél öltés nem sok, annyit sem habozott.
-Nekem van otthon projektorom - közölte - usgyi, menjünk el érte.
-Jaj, nagyszerű, igazán megtennéd?
-Hát persze.
-De rendes vagy.
-Á dehogy. Ha kell, akkor kell.
-Jöjjek én is, vagy megoldod egyedül?
-Nem bánnám, ha jönnél, nem túl nehéz, de elég nagy a terjedelmét nézve. Jobb, ha ketten fogjuk, és úgy tesszük be a kocsiba.

Szóltak Petri Micinek, fedezze őket, ha Emil rákérdezne, hol vannak, s azzal a távozás hímes mezejére léptek.
Alig, hogy elmentek, Mici, Szereda Editre kacsintott.
-Mennek kefélni.
-Hülye -jött a lakonikus válasz.
A nő nevetett.
-Majd meglátod. Csak nem vetted be az "elromlott a kivetítő, nem baj nekem van otthon, menjünk érte" dumát?
-Túl élénk a fantáziád - zárta le a témát Szereda Edit, s vállat vonva az aktájába temetkezett.
Később, Edit nem volt a szobában, kiszaladt éppen pisilni, befutott Roth Emil. Első pillantása az üres íróasztalokra esett, s a látvány még az ő harcedzett idegeit is megcincálta.
-Hát a többiek hol vannak?
A munka dandárja volt, közeledett a Koordinációs Bizottság ülése, mindenkinek a helyén kellett volna lennie.
Mici fintorgott.
-Fogalmam sincs, tőlem nem szoktak engedélyt kérni.
Emil nagyvonalú főnök volt, sose csesztette beosztottjait, ki hol van, miért nincs a helyén, amikor lazítani lehetett, ez azonban most nem az, az időszak volt.
-Hajnalkának és Jánosnak külön feladatot adtam - berzenkedett.
-Ők együtt mentek el.
Emil kifakadt.
-De hová a mennydörgős mennykőbe? Megmondtam nekik, hogy itt legyenek, amikor visszaérek a Pártközpontból!
Petri Mici rúzstól vörös ajkán kaján vigyor futott át. Olyan volt a feje ebben a pillanatban, mint egy vásott koboldé.
-Vannak fennforgások.
-Fennforgások? -Az osztályvezető előszörre nem értette, mit akar mondani, a nő kétértelmű vihogása azonban nyilvánvalóvá tette. Földbegyökerezett lábbal állt néhány pillanatig, csak az arcszíne vált sötétebbé. Bement a szobájába, s úgy bevágta maga mögött az ajtót, majd ki szakadt a tokjából.
Másnap elővette ezt a kettőt.
-Képesek voltatok úgy elmenni, hogy senkinek nem szóltok?
-Dehogynem szóltunk - hebegett János elsápadva. -Hogyne szóltunk volna. Petri Micinek megmondtuk, hogy el kell szaladnunk egy projektorért, mert ugyanis a hivatali bedöglött.
-Na és!
-Este KISZ gyűlés volt, ahhoz kellett.
Emil fegyelmezett vonásai nem árulták el, mi jár a fejében.
-Tényleg szóltatok Petrinek?
-Hát persze - erősítette meg Székely Hajnalka, a feje búbjáig elvörösödve. -Csak nem képzeled Emil...?
-Jól van elég - intett az osztályvezető. -Elmehettek. De a dolognak lesz még folytatása.
Mi értelme lenne a tetemrehívásnak, töprengett mégis később. Csak a feszültséget szítaná, ha elővenném őket. Egymást vádolnák hazugsággal. Kell ez nekem? Szükségem van Petri Micire, épp úgy, mint a többiekre. Tudom, hogy gyenge jellemű, befolyásolható ember, ő talán pont ezért lesz hasznos. Ha eljön az ideje, fel fogom használni.
A rossz szájíz azonban benne maradt a kolleganő nyálkás vigyorától.

A történet és a szereplők a fantázia szüleményei

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7491
Időpont: 2017-01-06 18:26:11

válasz inyezsevokidli (2017-01-06 09:32:58) üzenetére
Szia Ildikó! Ne mentegesd magad, az, h egyáltalán írtál ehhez a regényhez egyetlen sort is, bőben kárpótol, kárpótolna még azért is, ha egy sort sem írnál többet! Akkor is az egyik nagy kedvencem lennél és maradnál ezen az oldalon!!!
Csepregi asszonyveréséhez: Sztem egy gyengébbet megverni alávaló gaztett, a feleséget meg még inkább!!! Magánemberként mondom, mint a történet írója, nem foglalok állást, ezt Tátok, Olvasókra bízom! Nagyon örültem hozzászólásodnak és nagyon köszönöm! Üdvözlettel: én0
Alkotó
Regisztrált:
2016-03-24
Összes értékelés:
1284
Időpont: 2017-01-06 09:32:58

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Bödön!
Ha tudnád, ha tudnám, hogy milyen régen elolvastam már ezt a részt, meg lennénk lepve.
Mivel én mindig az első reflexiómat írom meg, meg kellett várnom, hogy megérkezzen.
Valamiféle "aberrációs gócot" érintettél meg nálam, ami kiverte a biztosítékomat!
Ami utána jött, azt úgy hívják, hogy kommunikációs késés.
De ha megkésve is, rendeztem soraimat, és újra itt vagyok.
Látod, ilyen nagy hatással vagy - vagy, van -, az írásod rám.
Nem olvasom el még egyszer, úgy írok most.
Hála istennek, jelenleg, nincs olyan személy a környezetemben, akiről tudnám, hogy veri a párját, vagy a gyerekét!
Alkotó
Regisztrált:
2016-03-24
Összes értékelés:
1284
Időpont: 2017-01-06 09:29:22

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Egy valakiről tudom - az, még él -, hogy egyszer, nagy sokára, úgy elszakadt nála a cérna, hogy a hirtelen kezébe akadt léccel úgy elverte a lyánynak csúfolt párját, hogy többet nem volt rá szükség. Annak csontja szerencsére nem tört, mert igencsak ki volt párnázva. Erről az a véleményem, hogy ha van makarenkói pofon, akkor van makarenkói verés is. Egyszer, egyetlen egyszer meg lehet tenni, s akkor eléri célját. De többet soha! Ugyanis, van az a mondás, hogy üsd a rosszat, annál rosszabb! Mindkettőtöknek! - mondom én. A verés, és a megveretés szokássá alakul, gyermekkorból hozott minta ez, s az élet -csodák csodája -, átváltozik veréstől verésig tartó etapokká, amin jobb mindkét félnek mielőbb túl lenni, úgyhogy az intervallumok csak elkezdenek rövidülni. Hadd ne folytassam, hová is vezet ez?
Alkotó
Regisztrált:
2016-03-24
Összes értékelés:
1284
Időpont: 2017-01-06 09:28:10

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Aki a verést, mint eszközt, egynél többször használja - mintegy vérszemet kapva -, s mert, hogy tettét igazolja, újra és újra megteszi.
Egyébként pedig, az elszabadult harag és indulat, a legnagyobb energiapocsékolás, ami létezik, ugyanakkor élvezetes megkönnyebbüléssé válik az agresszornak, mikor végre - engedve az összegyűjtött feszültségnek -, magából kiadhatja.
Ez kívánkozott ki belőlem, mostanra.

Üdvözlettel:
Ildikó
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7491
Időpont: 2016-10-10 19:22:06

válasz hundido (2016-10-10 15:47:37) üzenetére
Szia, sajnos van ilyen, ahogy Te is mondod! Petri Micik, és Csepregi Jánosok. Örülök , h tetszett és köszönöm, hogy írtál! Gyere máskor is, szeretettel várlak! Üdvözlettel: én
Szerkesztő
Regisztrált:
2006-03-12
Összes értékelés:
934
Időpont: 2016-10-10 15:47:37

Helló!
Ilyen nincs( de sajna ma is van) "eredendő vernivaló" tetű Csepregi! Petri Micire nagyon illik a vásott kobold! Mindig is voltak/ vannak sajna ilyen "petrimicik"
Jól szórakoztam ezen a részen. üdv hundido
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7491
Időpont: 2016-10-04 19:38:05

válasz eferesz (2016-10-04 09:58:20) üzenetére
Kedves Szabolcs! Mindig nagy örömmel tölt el, amikor itt jársz, köszönöm! Baráti öleléssel: én
Szerkesztő
Regisztrált:
2013-09-06
Összes értékelés:
2301
Időpont: 2016-10-04 09:58:20

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Bödön!
Mindig jó olvasni a fantáziád szüleményeit.
Szeretettel: Szabolcs

Legutóbb történt

harcsa bejegyzést írt a(z) Egy kávéházi játszma című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Halpucolás címmel a várólistára

alberth alkotást töltött fel Szappanbuborék ez a szerelem címmel a várólistára

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel De jó volt látni címmel a várólistára

efmatild bejegyzést írt a(z) Út a Paradicsomba 2/2 című alkotáshoz

Dobrosi Andrea bejegyzést írt a(z) Rózsák című alkotáshoz

Szokolay Zoltán alkotást töltött fel Levegőváltozás címmel a várólistára

F János bejegyzést írt a(z) Rózsák című alkotáshoz

Kedves alkotást töltött fel Mikor megszülettél címmel

eferesz bejegyzést írt a(z) Tritikáléföldön című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Út a Paradicsomba 2/2 című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Út a Paradicsomba 2/2 című alkotáshoz

Petrucci alkotást töltött fel Jankó és az ördög címmel a várólistára

dodesz bejegyzést írt a(z) Tritikáléföldön című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)