Ideal und Wirklichkeit

In stiller Nacht und monogamen Betten
denkst du dir aus, was dir am Leben fehlt.
Die Nerven knistern. Wenn wir das doch hätten,
was uns, weil es nicht da ist, leise quält.
Du präparierst dir im Gedankengange
das, was du willst - und nachher kriegst du's nie ...
Man möchte immer eine große Lange,
und dann bekommt man eine kleine Dicke -
C'est la vie -!

Sie muß sich wie in einem Kugellager
in ihren Hüften biegen, groß und blond.
Ein Pfund zu wenig - und sie wäre mager,
wer je in diesen Haaren sich gesonnt ...
Nachher erliegst du dem verfluchten Hange,
der Eile und der Phantasie.
Man möchte immer eine große Lange,
und dann bekommt man eine kleine Dicke -
Ssälawih -!

Man möchte eine helle Pfeife kaufen
Und kauft die dunkle - andere sind nicht da.
Man möchte jeden Morgen dauerlaufen
und tut es nicht. Beinah ... beinah ...
Wir dachten unter kaiserlichem Zwange
an eine Republik ... und nun ists die!
Man möchte immer eine große Lange,
und dann bekommt man eine kleine Dicke -
Ssälawih -!
___________________________________________


Eszmény és Való

Egy puszta ágyban fekszel éjjelente,
S az életed hiányain merengsz.
Merő ideg vagy. Még ha úgy is lenne,
Hogy van, ki nincs... te kínosan feszengsz.
Eltervezed magadnak gondolatban
Az óhajod, - de kár is küzdeni:
Te lányt, sudár karcsút kívánnál jobban,
De kurta, köpcöst kapsz, ki benn a korban -
C'est la vie!

Lengőcsapágyként csípőből hajoljon,
Simítsa szőke, hosszú, fürtjeit.
Soványka lenne túladva egy fonton,
Viszont hajában ő sütkérezik...
Ez átkos lejtőn fel kinyúlsz azonban,
A rohanás fantáziád szegi:
Te lányt, sudár karcsút kívánnál jobban,
De kurta, köpcöst kapsz, ki benn a korban -
C'est la vie!

Tajtékpipát, világost vennél inkább,
S veszel sötétet... más nem kapható.
Mindennap reggel távodat lefutnád,
De nem teszed, mert elhalasztható...
Köztársaságra vágytunk császárkorban,
Most eljött, tessék... eszi, nem eszi!
Te lányt, sudár karcsút kívánnál jobban,
De kurta, köpcöst kapsz, ki benn a korban -
C'est la vie!

* * * * *