HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 16

Tagok összesen: 1812

Írás összesen: 44601

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2017-06-13 19:25:32

Szülinaposok
Reklám

Versek / műfordítás
Szerző: TóniFeltöltés dátuma: 2016-10-25

Szendrey Júlia: Bucsu az ifjúságtó / Abschied von der Jugend

Bucsu az ifjúságtól

Isten veled hát tünő ifjúságom,
Ha meg kell lenni, ám hát hadd legyen!
Ha itt az óra, mért tartóztatnálak,
Hogy el ne hagyj még, mért könyörgenem.

Mit vesztek véled, mit viszesz magaddal,
Mit az élet még el nem ragadott;
Álarczod csak, mi most lefoszlik rólam
Lényed, valód már régen elhagyott.

Miért sima homlok ott, hol már a szivben
Mély barázdákat vont a szenvedés?
S az égő szem, kihalt, sötét kebellel,
Nem sirok fölött tánczoló lidércz?

Mért viruljon még rózsapir az arczon,
Ha sötét gyászba burkolt a kedély?
És a mosoly mit jelent ott az ajkon,
Hol a szív többé nem hisz, nem remél ? —

Ez ősz hajszálak barna fürteim közt,
Miként hópelyhek téli föld felett,
Hadd sűrűdjenek! rég megilletik már
Pihenni vágyó, fáradt fejemet.

A kikeletnek, nyárnak elteltével,
Hervadni látjuk a természetet,
Melyet az ősznek muló percze
Téli sírjához közelebb vezet.

S én üdvözöllek, oh ősz, üdvözöllek,
Rég várt vendégem vagy te énnekem,
Te az enyészet, mulandóság képe,
Hadd elaludnom csendes kebleden!

Szendrey Júlia

Abschied von der Jugend

Gott sei mit Dir, dahinschwindende Jugend,
wenn es sein muss, dem Fall, dann muss es sein!
Wenn die Zeit da ist, warum soll dich halten,
dass du sollst noch bleiben, warum soll ich bitten.

Was verliere ich mit dir, was nimmst du mit,
was das Leben schon nicht weggenommen hat;
nur die Maske, welche abbröckelt von mir,
dein Wesen, die mich schon längst verlassen hat.

Warum ist der Stirn glatt, wo drinnen im Herz
schon tiefe Runzeln hat die Qual gezogen?
Und das helle Auge tot, warum der Brust
nicht über das Grab tanzt in grossen Bogen.

Warum soll dein Gesicht rosarot blühen,
wenn über dein Gemüt dunkle Trauer liegt?
Was bedeutet das Lächeln an deinem Munde
wo das Herz nichts mehr glaubt, wo keine Hoffnung ist.

Diese grauen Haare zwischen den braunen Locken,
wie Schneeflocken auf dem schwarzen Winterfeld,
die sollen dichter sein, schon lang sind sie fällig,
auf die ruhe wartenden, ewig müden Scheitel.

Wenn der Frühling und der Sommer vorüber sind,
in ganzer Umwelt langsam verwelkt alles,
welche die herbstliche schnelle Vergangenheit
in winterlichem Grab, besser nähern, kann es.

Und ich grüsse dich, ach Herbst, grüsse dich,
du bist mein schon längst erwarteter Gast,
du bist das Verblassen, das Bild der Vergangenheit,
lass mich an deiner stillen Brust einschlafen halt.

Fordította Mucsi Antal

Hausen, 2016 Október25

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

Legutóbb történt

inyezsevokidli alkotást töltött fel kis pimasz címmel a várólistára

black eagle bejegyzést írt a(z) A majom farka, a misszionárius feneke XIV/5. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A majom farka, a misszionárius feneke XIV/4.e című alkotásho

black eagle bejegyzést írt a(z) A majom farka, a misszionárius feneke XIV/3. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A majom farka, a misszionárius feneke XIV/2. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A majom farka, a misszionárius feneke XIII/8. című alkotásho

black eagle bejegyzést írt a(z) A hegymászó hócica című alkotáshoz

alberth bejegyzést írt a(z) Június 18. Apák napja című alkotáshoz

alberth bejegyzést írt a(z) Nem vagyok én ideges című alkotáshoz

alberth bejegyzést írt a(z) A hegymászó hócica című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Szeretném... című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Táborozás című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)