HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 11

Tagok összesen: 1841

Írás összesen: 46260

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Haász Irén
2018-04-19 19:28:35

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / novella
Szerző: black eagleFeltöltés dátuma: 2016-11-29

Bűnösök 7/4

Másnap reggel Mariah bénító fájdalmakra ébredt, alig tudott feltápászkodni a kanapéról, ahol a TV előtt elnyomta a jótékony álom. Sírva botorkált a fürdőbe, s szinte kiáltott fájdalmában, amikor vizelni próbált. Édesapja alapos munkát végzett.
Félórába is beletelt, mire összeszedte magát, mégis rögtön ezután, gépiesen látott hozzá teendőihez. Közben elmélázott - miért csinálja ezt? Eszébe ötlöttek Scott szavai, a tekintete, ahogyan beszélt hozzá:
− Ott kellene hagynod őt. Ő vajon hol volt hosszú éveken át? Miért épp a te nyakadra jött vissza... meghalni? Miért épp beléd kapaszkodik most? Épp tebeléd... S te miért hagyod ezt? Nem tartozol neki semmivel. Ő tartozik neked... Olyasmiért vezekelsz, amit nem te követtél el.
Vajon tényleg erről lenne szó? - tűnődött. - Valami öntudatlan, kényszeres vezeklésről? ...
Aztán meghallotta a távoli köhögést, a krákogást, s újra meg újra sírva fakadt. Scott barátságos arca, tekintete, szavai, mind elpárologtak. Az a kis védelem, amit a kedves törődés apró emléke megidézett, megállíthatatlanul röppent ki az ablakon. A lány egymaga volt, egyes-egyedül. Rezignáltan készítette a gyógyszert, a pelenkát, közben főtt már az étel - talán ő is eszik majd keveset. Csak étvágya lenne...
Amikor pelenkát cserélt a férfin, mindig gondosan kerülte annak tekintetét, az viszont minduntalan valami ijesztő idegenséggel fürkészte a lány arcát.
− Ez olyan megalázó - nyögte most is. - Ide jutottam... a saját lányom pelenkáz... Ez nem illő...
A lány fájdalmai összeesküdtek a benne törekvő jóakarat és összeszedett tartás ellen, s úgy szólaltatták meg őt, ahogyan még egyetlen egyszer sem.
− Úgy beszélsz, mintha most látnám először az izédet. Láttam már eleget... Kislánykoromban épp elégszer megmutattad nekem. És akkor még nem is volt ilyen halott. Nagyon is eleven volt. Emlékszel? Mert én emlékszem... Hallod? Én emlékszem, mit tettél...
A beteg feljajdult.
− Jaj, kislányom... megígérted, hogy erről többet egy szót sem beszélünk. Miért hánytorgatod fel a múltat? Miért büntetsz?
A lány dühösen fölegyenesedett.
− Hm... - mosolygott furcsán keserű fintorral. - Azt kérded, miért... Talán ártatlan vagy, nem csináltál semmit? Csak beképzelem az éveken át elszenvedett atrocitást, az erőszakot, a fenyegetőzésedet, hogy hallgassak? Hogy tudod egyáltalán így megjátszani az ártatlant? Ki vagy te?!
Az elesett férfi könnybe lábadt szemekkel nézett föl rá.
− Az apád vagyok, kislányom. Bármi történt... az apád vagyok.
A lány úgy nézett le rá, mintha nem értette volna. Hitetlenkedve csóválta a fejét.
− Hát... vagy te nem vagy az én apám, vagy én nem vagyok a te lányod.
Meglódult kifelé, majd - mint akit nem hagy nyugodni valami - még visszafordult:
− És te? ... TE... miért büntetsz engem?
A férfi összeszedte magát a felelethez.
− Ami a múltban történt... azon már nem lehet változtatni. De ami most történik... ami most történik veled... az ellen még lehet tenni valamit... Valamit tenni kell!
− És te ezt tudod tenni értem? Hogy szétvered a botodat a hátamon?
A férfi kiabálni szeretett volna, de csak szánalmas nyekergésre futotta erejéből.
− Igen! Én már csak ennyit tehetek! Tehetetlen vagyok! Tehetetlen vagyok, hát nem látod? Tehetetlen vagyok...
S még elmondta párszor. De Mariah nem állhatta már tovább a halálbűzt, ami apja szájából áradt, s kimenekült. Kimenekült, és sírt.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
1058
Időpont: 2016-12-02 04:08:44

Kedves Andi!

Örülök, hogy ilyen mélyen megérintett. Sajnos az élet ihlette.

Üdv: Laca
Alkotó
Hegedüs Andrea
Regisztrált:
2016-06-10
Összes értékelés:
397
Időpont: 2016-12-01 12:01:43

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Lassan én is sírok, gyönyörűen leírtad e keserű élethelyzetet.
Alkotó
Regisztrált:
2016-03-24
Összes értékelés:
1334
Időpont: 2016-11-30 20:15:35

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Laca!
Igen, erről olvastam, hogy ez így szokott történni, az ilyen esetekben!

Akit meggyaláznak, így vagy úgy, az prostituálódik, mert elveszíti önbecsülését.
Nem csak a nemi erőszakkal van ez így.
Minden más erőszakkal is.

Az önvédelem nincs az önbecsülés visszaszerzése nélkül.
S önbecsülés nincs önvédelem nélkül.

Tudod mi a különbség a nemi erőszak, és egy gyermek megverése között?
Semmi! Mindegyik a hatalomról szól.
Arról hogy nem ő az ura a testének. Nem ő rendelkezik vele.
Fájdalmas téma ez!

Szeretettel:
Ildikó
Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
1058
Időpont: 2016-11-30 19:31:32

Kedves Ildikó!

Öröm számomra, hogy ennyi figyelmet tudsz fordítani e két bűnösnek. Persze ez mindjárt érthető is a párhuzam kapcsán, amit az írás és az édesanyádhoz fűződő viszonyod között találtál.

Az apa megnyilvánulását - ami most történik veled, az ellen még lehet tenni valamit... valamit tenni kell - én más gondolattól vezérelve ruháztam rá figurájára. Nevezetesen, mivel a lánya a gyermekkori molesztálás következtében, annak utóhatásaként, úgynevezett "rossz", "bűnös" életmódba kezdett. (Prostituálja lényét.) S az időközben észhez tért apa önmagát okolja ezért, s igyekszik minél több fájdalmat okozni lányának, hogy ezzel elrettentse őt bűnös életmódjától. Neki már csak ez a primitív eszköz áll rendelkezésére, s azzal egyre kétségbeesetten igyekszik élni, mivel érzi, ereje már fogytán van.

Én erre gondoltam. Ám, amit te leírtál, éppúgy igaz lehet, és ez egy tovább mutató gondolat.

Örülök, hogy folytatod. Még két rész van; ne hagyd abba, kérlek!

Üdvözlettel: Laca
Alkotó
Regisztrált:
2016-03-24
Összes értékelés:
1334
Időpont: 2016-11-30 18:41:27

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

"De ami most történik... ami most történik veled... az ellen még lehet tenni valamit... Valamit tenni kell!" - mondta az öreg. Ami annyit tesz, védd meg magadat tőlem kislányom! Mert én, "Tehetetlen vagyok! Tehetetlen vagyok, hát nem látod? Tehetetlen vagyok...

Egy gyermek nem tudja megvédeni magát de egy felnőttnek meg kell próbálnia!

Szeretettel gratulálok írásodhoz, ami nem kis megrendülést okozott nekem újfent.
Ildikó
Alkotó
Regisztrált:
2016-03-24
Összes értékelés:
1334
Időpont: 2016-11-30 18:36:45

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Laca.
A folytatást olvasva, az jutott eszembe, hogy mekkora szerencséje van ennek a két embernek,
hogy nem egymásól távol, külön- külön kell megvívniuk a csatájukat, vagy megpróbálva magukba fojtva eltemetni a múltat, s még az is, hogy mekkora fontossága van a revánsnak az emberi önbecsülés visszaszerzésében. És itt most nem bosszúállásról, vagy ilyesmiről beszélek. Mert ennek a közös feldolgozásnak úgy gondolom végül meg lesz a hozadéka, mindkét fél részéről. Igaz, nekem könnyű dolgom van ezt már itt megállapítani mert ismerem a végkifejletet is.

És ha jól belegondolok köztem és Anyukám közt is valami hasonló dolog történt. Küzdelem a megértésért, önmagunk megértetéséért. Mert joga van a másik embernek tudni tettének következményeit. Arról pedig, teljes bizonyosságot, csak annak elszenvedőjétől szerezhet.

Legutóbb történt

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Sors rap címmel a várólistára

F János bejegyzést írt a(z) Égig érő árnyak - angyalszárnyak VIII című alkotáshoz

F János bejegyzést írt a(z) Mi kommunista Ifjak...MK IX/2. című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Hajnali álom című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Vagyok... című alkotáshoz

Kőműves Ida alkotást töltött fel Vagyok... címmel a várólistára

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Égig érő árnyak - angyalszárnyak VIII című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Féltem a tojásaim, de semmi pánik című alkotáshoz

Sarlai Mózes alkotást töltött fel AZ EMBER TEREMTÉSE címmel a várólistára

oroszlán bejegyzést írt a(z) Égig érő árnyak - angyalszárnyak VIII című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Égig érő árnyak - angyalszárnyak VIII című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Égig érő árnyak - angyalszárnyak VIII című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A láthatatlan kötél című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Égig érő árnyak - angyalszárnyak VIII című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Bujdosó 8. - Baranta című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)