Hét meg hat az tizenhárom,
mindjárt itt a Mikulásom,
írtam neki húsz levelet,
kértem tőle szeretetet!

Megkérdezte egykettőre,
hogy tegye be a cipőmbe?
Kétszer kettő néha három,
legyen ő az én barátom!

Egyszerű lesz ez a dolog,
ha felhúzom, rágondolok!
Ha barátom a Mikulás,
a Mikulásnap oly csodás!

De hozhat még ajándékot,
egy kilónyi szaloncukrot,
mogyoróból két csomaggal
három könyvet, színes lappal.

Négy matchboxot, öt jégkrémet,
habos tortát, édességet,
hat legót és okos telót,
szupermenes ágytakarót.

Hetedikén búcsúzik ő,
zsebkendőjét húzza elő,
könnyes szemmel integetve,
szánja száll a végtelenbe.

Amikor majd hazatérve,
zsákját kipakolja végre,
nem lesz üres most az egyszer,
tele lesz majd szeretettel!