HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 29

Tagok összesen: 1826

Írás összesen: 45412

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2017-11-19 20:37:04

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / novella
Szerző: túlpartiFeltöltés dátuma: 2016-12-15

Lélekpornó XII. rész

történet -naaaaaaaa! és légyszíííí!

- Úgyis tudom, nem veszed fel!
- Úgyis tudom, nem hívsz!
- Hívlak, mindenképp!
- Tudod, úgyse veszem fel!
- Nem hívlak úgyse!
- Meg ne próbáld!
- Minek is próbálnám, ha úgyse vennéd fel!
- Nem tudom még. Tán megpróbálhatnád.
- Tudod? tudom!
- Tudom, tudod?
- Lgyszííííííííííí!

***



A dologra kényszerített pc-k magányos monitorjain csak a készenléti fények égtek - kora hajnal volt - a gépek voltak magányosak, vágytak társaságra, üzenetre, valahonnan, valakitől, leginkább egymástól. Annyira szerették volna! Aznap történt ez, amikor megérezte azt az illatot. És, ki tudja, hány napja azóta! Egymást se tudták vágyni, szeretgetni! Jól gondoskodott erről a rendszer. De azért azok csak voltak éjjel-nappal készenlétben, készenléti vakságban. Gondoskodtak erről gazdáik, programozták a gépek közti kommunikációt, mint önnön magukét is. Lényeg: csak semmi hiba, csak semmi összetört cserép. Akármilyen közel voltak is egymáshoz, "ergonomikusan" tervezett, minden fontos "apró dologra" vigyázó irodában. Programozottá vált az IDŐ.

***



Hiába "na", nincs értelme tovább handabandázni, szépítni a dolgokat, véget ért a szezon, mindenkinek. Meg férjek indultak volna már, gondolván arra: jó lesz majd otthon egy sör a hűtőből, jó lesz majd a gyerekeket ágyba bújtatni, jó lesz majd holnap mindent (vagy a semmit) folytatni, újrakezdeni... Rosszabb, amolyan "partizán-ellenálló" huncut gyerekek próbáltak megmenteni egy-egy kismacskát - csempészték be azokat ülés alá, csomagtartóba, leleményesebbek hűtőtáskába, mindhiába. Rosszabb esetbe' családi (atyai) pofon lett az ilyen kezdeményezések vége. Na, szóval: "in media res" - további bonyodalmakat, felesleges gyerek-hisztiket megelőzve csattant el pár - kizárólag nevelő célzatú - atyai pofon. Kiebrudalt cicák meglepődtek, meg kihuppantak a még nyirkos pázsitra, körül néztek... És mindenki magára maradt. A cicák, no meg a hazafelé utazók is. "Legalább azt a masnit leszedhetted volna arról a macskáról, jó lenne jövőre is." Közben halkan duruzsolt a motor, miután ismét melegre fordult az idő, így bekapcsolták a klímát is.

Cicák gondolták csak magukban: "Rendben, akkor jöhet egy másik opció: keresni kell gazdaasszonyt, de leginkább igazi, barátságos házikót, behízelkedni oda - reggelente lefetyelni langyos tejecskét - hízelkedni, dorombolni. Szerencsére ékesíti még nyakunkat a csodaszép kék (vagy rózsaszín) szalag, szépek vagyunk, igazán tetszetősek, olyan nagyon befogadni, simogatni valók. Olyan nagyon-nagyon! És, ha netán kicsit pákosztoskodnánkk, beszabadulva abba az annyi finomságot rejtő kamrába! Ugyan mit számítna az a pár lepottyant, összetört aludttejes csupor? Számít valamit az a néhány összesöpörhető, szemétre való cserépdarab? Hiszen minden pótolható.

Amúgy, volt másik opció is, amiről nem tudhattak, amit nem sejthettek még: vadászni vágyó, mindig éhes, huncut, játszódó rókafik felcseperedtek már a közeli nádasokban.


***



Csomagolt ő is; gyűrte szennyest utazótáskába, átnézte át a szekrényt, éjjeli szekrénye összes fiókjait. Pár könyvet ott hagyott azért: "Veszedelmes viszonyok, Tajtékos napok" etc. Gondolta, a következő utószezonba, új látogatónak szüksége lehet még erre. Ha egyedül érezné magát épp az Időben. Hálát nem várt ezért az ismeretlen utazótól, épp csak jutott eszébe. Mindegy: lényeg a lényeg: bankkártya, jogosítvány, kapukulcs, mobil, napszemüveg, megvoltak mind. Leginkább az utóbbira volt nagy szüksége - bántotta a fény. Mindene megvolt. Gondolta, hiszen minden pótolható.

***



Na jó, na jó! Jó lenne gyerekeket ágyba bújtatni melébb, holnap meg mindent újrakezdeni...

***



- Egy jó kávé, utoljára? - presszós-lány integetett mosolyogva csomagoló "zsugabubusnak".
- Jaj, köszönöm, most inkább nem kérnék, de higgye el kiskegyed, pedig nagyon kívánom. (Még csak az hiányozna - de ezt csak magában gondolta.)
- Olyan kár! Nagyon-nagyon finomat készítettem most neked. Csak pici koffein, némi ginzen-gyökér kivonat, meg édeskömény. Nem aggódom érted. Előbbire lehet még szükséged, utóbbi meg segíti szelek kibontakozását. És ezért se' aggódom. Látom, van klíma a batárotokban. Kapcsolhatod maximumra a zenét, és a szellőztető klímát. Akkor nem hallatszok, nem is érzik! Aztán csak hajrá, hazafelé! - de a presszós lány csak magában gondolta ezt, és nevetett, mosolygott.

***



- Minek is próbálnám, ha úgyse vennéd fel!
- Nem tudom még. Tán megpróbálhatnád.
- Tudod? tudom!
- Tudom, tudod?

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

Legutóbb történt

Ylen Morisot alkotást töltött fel A hold nappal címmel a várólistára

Ylen Morisot bejegyzést írt a(z) Holdbárka című alkotáshoz

Chloe bejegyzést írt a(z) szíved-karod című alkotáshoz

Chloe bejegyzést írt a(z) Mondd Uram című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Várakozás címmel a várólistára

Kankalin bejegyzést írt a(z) Ha egyszer... című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) November című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Élet című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) A megperzselt völgy című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Holdbárka című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) A lóápoló 42. fejezet című alkotáshoz

Habib bejegyzést írt a(z) Mondd Uram című alkotáshoz

F János alkotást töltött fel A lóápoló 42. fejezet címmel a várólistára

eferesz bejegyzést írt a(z) Mondd Uram című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Csuki-csiki című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)