HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 26

Tagok összesen: 1831

Írás összesen: 45791

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2018-01-07 18:43:13

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / novella
Szerző: black eagleFeltöltés dátuma: 2016-12-19

A függöny 8/4

Attól a naptól fogva már nem voltam többé utazótáska. Már csak utazó voltam, de abból is az óvatosabb fajta. Már voltak szándékaim, igényeim és fenntartásaim.
Körülöttünk februári tél, de a mi kis világunkban még mindig virágzó tavasz. Csupán az égen jelentek meg holmi kis felhők. Kicsi, fehér, semmit sem sejtető felhőbolyhok. Nem figyeltünk rájuk...
A hétköznapok színeket kaptak, de folytak tovább. Mi fogtuk egymás kezét, lépdeltünk egymás oldalán, de néha összeütközött a vállunk, s olyankor ránéztünk a másikra. Egyikünk sem ugyanazt látta már, mint a tavasz beköszöntekor.
Az egyik ilyen későtavaszi napon történt, február derekán... Munkából tértem haza, s a ház nem volt üres... Gyomromba furcsán ideges izgalom szaladt fel, s ott is maradt. Már kulcsa volt a lakásomhoz, amiképp nekem is az övéhez. Mégsem számítottam rá itt. Még nem.
Ám ő itt volt, a lakásban. Léte telelüktette a teret, mi eddig csak az enyém volt, s mindez nem volt természetes. Amiképp már önmagában az sem volt természetes, ahogyan én egykor egyedül maradtam ebben a térben. Most pedig ott volt valaki, s én nem dobhattam le a táskámat, nem sóhajthattam fel megkönnyebbülésemben, hogy rázárhatom végre az ajtót a kívül rekesztett világra. Már abban a pillanatban nem lehettem önmagam.
Beléptem az otthonomba, s a konyhaasztalon étel gőzölgött várakozón. Friss desszert hűlt a frizsiderben, s egy meleg mosoly ácsorgott a folyosón. Mindez engem várt... céllal, reménnyel.
Sejtjeim legmélyéről tombolt fel a tiltakozás, mégis elnyomtam hangjait. Hazugságok hagyták el inkább ajkamat, színészi munka következett. S közben mily csalódott voltam...
Ebben a konyhában valaki más sürgölködött egykor, valaki más tette asztalra a terítéket s az ételt. Ki engedte meg, hogy e gyarmatosító betegye ide a lábát, s gondoskodni vágyásával, fészeklakó ösztönével megsemmisítse annak a valakinek az emlékét? Ki kérte erre, s ki adott neki erre felhatalmazást?
A kulcs... Igen, kulcsa volt a lakáshoz. S ekkor döbbentem rá - én voltam az, ki félrevezettem őt. Ő ártatlan volt, én voltam a bűnös. S talán ezért pózoltam végig azt a délutánt, talán ezért ódzkodtam attól, hogy őt büntessem valamiért, amit én képtelen vagyok elfogadni, s megmagyarázni magamban.
De ő nem volt rövidlátó. Bizonnyal észrevette mosolyaim mímelt mivoltát, bizonnyal kihallotta hangomból a hazugságot. Felállhatott volna az asztaltól, s elmehetett volna méltósággal, tisztán. De ő is veszteg maradt. Veszteg maradt, hisz céljai, álmai, tervei voltak.
Nyilván csalódott volt, ahogyan az voltam én is. Mindketten csalódottak voltunk, mégis végigszínészkedtük a délutánt. Én azt játszottam, mennyire örülök neki, ő pedig azt, mennyire elhiszi ezt nekem.
Elkúszott a nap, mint egy lomha, alattomos kígyó. Elkísértem őt hazaútján, s először voltunk igazán komolyak.

Előzmények a Kapaszkodó című novellában.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
1038
Időpont: 2016-12-19 18:23:23

Kedves Andi! Köszönöm! Remélem, a folytatás is a tetszésedre lesz.

Üdv: Laca :)
Alkotó
Hegedüs Andrea
Regisztrált:
2016-06-10
Összes értékelés:
394
Időpont: 2016-12-19 08:54:33

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Izgalmas történet.

Legutóbb történt

soltissimo alkotást töltött fel Látlelet a kultúránkról címmel a várólistára

Mákvirág bejegyzést írt a(z) Késő című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Bajadéra 12/9 című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Bajadéra 12/4 című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Handabanda című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A ma öröme című alkotáshoz

Kőműves Ida alkotást töltött fel Bajadéra 12/10 címmel a várólistára

Bödön bejegyzést írt a(z) A ma öröme című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Nélküled című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Tiéd a tél című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Dalszövet című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...MK V/5. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Handabanda című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Az ökumenikus imahét margórája című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Diplomás ember lettem című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)