HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 20

Tagok összesen: 1832

Írás összesen: 45800

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2018-01-07 18:43:13

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / novella
Szerző: black eagleFeltöltés dátuma: 2016-12-20

A függöny 8/5

Hazatértem. Este volt. Csak ekkor ereszthettem ki végre a feszültség kavargását, végre felsóhajthattam - hátam mögött a világ.
Nem bírtam ránézni a konyhára, az ajtót is behúztam.
A figyelmem persze nem volt már az enyém. El-elkalandozott, semmivel sem lehetett lekötni. Átmentem a könyvtárszobába egy könyvért. Mindegy, milyenért, csak megragadja a figyelmemet, s elcsitítsa bennem a vihart.
E kisebb szoba egykor élettől volt zajos és vibráló. Volt ő háló- és vendégszoba is, s mint minden helyisége a lakásnak, ő is magába zárta valakinek az emlékét. A festés az ajtón még annak a valakinek a keze munkája volt. S amikor benyitok, még az ő hangját hallom: "Itt lesz neked a kis könyvtárad, meglátod. Itt majd elbújhatsz a világ elől, olvasgathatsz és írogathatsz, amikor jólesik. Ez lesz a te kis birodalmad."
Ez a szoba így hát ma a könyvtáram otthona. Ritkán lépek be ide, csak ha leemelek egy könyvet a polcról, hogy kivigyem magamhoz, vagy épp fordítva, miután kiolvastam egy új szerzeményt, fölrakjam a többi mellé, hogy ott aztán akár végleges feledésbe merüljön közöttük.
Beléptem hát. S hátrahőköltem...
Az ajtóval szemközt áll az ablak. S az az ablak évek óta ugyanazt a ruhát viselte. Most azonban valami megváltozott. Egy új viselet függött alá üvegszeme előtt, új, ismeretlen függöny lógott le a karnisról. Lábaim mintha gyökeret vertek volna a parkettába, mozdulni sem bírtam. Új függöny?! Honnan?! Hogyan?! Miért?!
Úgy néztem rá, ahogyan az ember a rajtakapott betolakodóra, egy betörőre néz. Meglepett értetlenséggel, tanácstalanul, s máris idegenkedő, csaknem irtózó ellenszenvvel. Gyilkos indulat förgetege támadt bennem. A kulcs... Az az átkozott kulcs hozta ide ezt a függönyt!
Kire haragudhatok? Kit gyűlölhetek ezért? Azt, aki hozta? Magamat, aki beengedtem őt? A világot, amely egykor kegyelem nélkül ellenem fordult, s kifosztottan hagyott magamra gyötrő emlékeimmel?
Azt a függönyt még az a valaki hagyta itt nekem. Ki érezheti úgy, hogy hozzáérhet, leveheti, s kicserélheti azt a sajátjára? Akár a lófarkas török félhold a középkori magyar végvár tornyának csúcsán...
Emlékszem, mint tombolt minden atom a testemben, amikor megmozdultam. Emlékszem, mint kapott bele markom a védtelen függöny leheletnyi anyagába. S emlékszem, mint téptem le, miként szakítottam ki a falból a karnist, miként hullott alá az egész hóbelevanc. Azután még hatalmasat bele is rúgtam, mintha fájdalmat tudnék okozni neki. A karnis póznája megemelkedett, magával lobogtatta a fehér függönyt, vitorlázott egy rövidet, majd élettelenül visszahullott. A reá omló fehérség jótékonyan elfedte kávébarna testét.
Én nem tudtam, hogy kávébarna, úgy mondták mások. Én sosem tudtam milyen színűek a dolgok. Mindig az a valaki súgta oda nekem. Ma már nem súgja oda senki. S nem is súghatja többé... A függöny teteme fölött állva vált ez nyilvánvalóvá.

Előzmények a Kapaszkodó című novellában.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
1038
Időpont: 2016-12-21 17:38:50

Kedves Andi!

Az emlékekre, az értékekre nézve még a férfiak is lehetnek érzékenyek, igen. Legföljebb nem mutatjuk ki. :)

Üdvözlettel: Laca :)
Alkotó
Hegedüs Andrea
Regisztrált:
2016-06-10
Összes értékelés:
394
Időpont: 2016-12-21 14:49:08

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
"Emlékszem, mint kapott bele markom a védtelen függöny leheletnyi anyagába. S emlékszem, mint téptem le, miként szakítottam ki a falból a karnist, miként hullott alá az egész hóbelevanc. Azután még hatalmasat bele is rúgtam, mintha fájdalmat tudnék okozni neki. A karnis póznája megemelkedett, magával lobogtatta a fehér függönyt, vitorlázott egy rövidet, majd élettelenül visszahullott."
Sokszor elcsodálkozok, hogy egy férfi is lehet ilyen érzelmes, érzékeny.

Legutóbb történt

mandolinos alkotást töltött fel Vlagyimir Viszockij: Követem az időjárást híven... címmel a várólistára

Őrő Emese alkotást töltött fel Szonett akart lenni címmel a várólistára

alberth alkotást töltött fel Nem eszi meg a kutya a telet... címmel a várólistára

eferesz bejegyzést írt a(z) Shakespeare búcsúja című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Dalszövet című alkotáshoz

Ylen Morisot bejegyzést írt a(z) Dalszövet című alkotáshoz

Ylen Morisot bejegyzést írt a(z) Bajadéra 12/10 című alkotáshoz

Ylen Morisot bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...MK V/8. című alkotáshoz

Ylen Morisot bejegyzést írt a(z) A ma öröme című alkotáshoz

Ylen Morisot bejegyzést írt a(z) A ma öröme című alkotáshoz

Milton Gray bejegyzést írt a(z) Időnyom - Az első pályára állítási kísérlet című alkotáshoz

Sarlai Mózes alkotást töltött fel MI LESZ VELÜNK? címmel a várólistára

eferesz bejegyzést írt a(z) Handabanda című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Dalszövet című alkotáshoz

Tóni bejegyzést írt a(z) Diplomás ember lettem című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)