HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 23

Tagok összesen: 1831

Írás összesen: 45791

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2018-01-07 18:43:13

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / novella
Szerző: black eagleFeltöltés dátuma: 2016-12-31

Julia 10/8

De a kislány nem illant el. Ott ült továbbra is, lábait lóbálta-kalimpálta, a nagyon is ismerős önfeledtséggel, s érdeklődéssel nézett a hang irányába. Thomas boldog meglepetéssel meredt rá.
‒ Julia, most nem tűnsz el?
Julia megütközve sandított felé.
‒ Miért? El kellene tűnnöm? - Majd újra a közeledő nő felé fordult. ‒ Nem akarod, hogy meglásson engem? Hogy meglásson minket együtt?
Visszafordult a férfi felé, s rosszalló gyanakvással méregette.
‒ De, hát, ahhoz én még kicsi vagyok, hogy féltékeny legyen rám...
Thomas nevetett is, sírt is örömében.
A kislány most Petty felé bökött a hüvelykujjával.
‒ A szerelmed? Nagyon dögös a szöszi.
Thomas egy bólintással nyugtázta Julia sajátos stílusát, majd a mind közelebb jutó Pettyre nézett.
‒ A szerelmem? Nem. Ő több annál. Tudod, ő az...
‒ Aki most kitölti az űrt a szívedben, amit egykor valaki más hagyott maga után.
Thomas úgy ugrott fel, hogy kis híján elvágódott.
Egy nő állt mellette. Egy gyönyörű, fiatal, vörös hajú, kék szemű nő, sok kicsi szeplőpöttyel csinos orra körül. Egy nő, akit ő már biztosan látott valahol. Akinek a hangját is biztosan hallotta már. De ki lehet ez?
A nő rosszallóan nézett a kislányra.
‒ July! Mondtam már ezerszer, hogy ne zaklasd a kert látogatóit! A frászt hozod rájuk. Akik ide jönnek, nem szeretik, ha piszkálják őket.
A nő egy kis piros kabátkát tartott a kezében. A kis Julia szó nélkül felállt, s kinyúlt érte, hogy magára öltse azt.
Thomas rosszulléttel küszködött. Ide-oda kapkodta zavart pillantását a két jelenség között. A két nő egymás kicsinyített, illetve nagyított másai voltak. Valami szörnyű gyanú kezdett körvonalazódni benne, de még nem akarta, még nem merte hinni.
Miután a kislány magára öltötte a hajszínéhez tökéletesen passzoló kabátkát, megfogta a mosolygós szemű nő kezét, s a velük szemben kőszoborként cövekelő férfira mutatott.
‒ Anya! Engedd meg, hogy bemutassam neked... izé... Mi is a neved? - hunyorgott fel újdonsült ismerősére.
Édesanyja azonban minden átmenet nélkül kinyújtotta szabad kezét az ismeretlen ismerős felé.
‒ Thomas! Üdvözöllek újra nálunk. Jó sok idő telt el, mire visszatértél.
A férfi észre sem vette, mikor nyúlt ki a nő keze felé, s mikor fogta meg azt.
‒ Julia?
A nő melegen rámosolygott.
‒ Julia.
A kislány megrángatta az anyja kezét, s annak biztos tudatában, hogy megnyilvánulása teljes rejtettségben van, odasuttogta neki.
‒ Anya! Ennek meg mi baja?
‒ Semmi, kicsim - felelt a nagy Julia a kicsinek. - Csak azt hiszi, kísértet lát.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
1038
Időpont: 2016-12-31 14:17:08

Kedves Bödön, üdvözöllek!

Örülök, hogy sikerült összezavarnom a tisztelt olvasó(ka)t. Igyekeztem.
Holnap mindenre fény derül, de, az mégsem lesz még a vége a történetnek. Szeretettel várlak a folytatáshoz.

Üdvözlettel: Laca :)
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7663
Időpont: 2016-12-31 09:58:00

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Sas! Hát nem tudom, most irigyeljem-e Thomast, vagy sem? Egy kísértet is sok egy napra, hát még kettő? De vajon kísértet-e a nő, aki így mutatkozott be: "Julia"? Mert egy kísértettel ugye nem lehet kezet fogni...Ámbár egy élő nő meg nem tud kabátot adni egy szellemalak kislányra és nem jelenik meg csak úgy a semmiből egy elhagyatott temetőben? Szóval, feladtad a rejtvényt! Kíváncsian várom a végkifejletet! Üdvözlettel: én

Legutóbb történt

soltissimo alkotást töltött fel Látlelet a kultúránkról címmel a várólistára

Mákvirág bejegyzést írt a(z) Késő című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Bajadéra 12/9 című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Bajadéra 12/4 című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Handabanda című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A ma öröme című alkotáshoz

Kőműves Ida alkotást töltött fel Bajadéra 12/10 címmel a várólistára

Bödön bejegyzést írt a(z) A ma öröme című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Nélküled című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Tiéd a tél című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Dalszövet című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...MK V/5. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Handabanda című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Az ökumenikus imahét margórája című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Diplomás ember lettem című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)