HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 30

Tagok összesen: 1848

Írás összesen: 47199

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

szekelyke
2018-11-05 11:10:04

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: inyezsevokidliFeltöltés dátuma: 2017-01-07

Belső útjaim III. 18+

Ugye nem kell magyaráznom, hogy nem gondoltam komolyan az ultimátumot.
De még ha elfogadnád is az úgymond feltételeimet, én nem fogadhatnám el tőled a kockázatot.
Hiszen, hogyan fogadhatnám el egy éjszakáért, hogy kockára tedd kapcsolatodat, aminek fenntartása úgy tűnik mindennél fontosabb.

*
Apukámhoz

Te, ki nyugszol márvány szemfedél alatt,
Első Férfi az életemben,
ki apukám volt,
s kit mégis, férfinak sosem láttam,
ki miatt felnőni nem akartam,
kihez mindig hű maradtam,
engedj élnem egy kicsit nőként,
mielőtt meghalok!

*

Egyke vagyok,
egy vagyok magamnak,
ki több felé, menekülvén,
csak osztódni vágyott.
Mégsem mert lázadni egészen,
hisz gyermek lelkét,
az áztatott vessző korán megtörte.
Valahogy, túl korán hullott darabokra,
s mint egy kirakós játék elgurult darabjait, keresgélem, rakosgatom szüntelen.

*

Úgy éget, úgy fáj,
hogy nem tudtam tovább fenntartani a zászlót!
Hogy kidőltem, s hű követőim
elhagyták az utat, melyen őket vezettem.
Mert hisz göröngyössé vált,
tévesnek bizonyult számukra, s mert erőtlen, hűtlen volt vezetőjük.

*

Mert megengedhetetlen, hogy ki szakemberre bízza magát,
kicsinykét is rosszul járjon.

*

A kölcsönösen előnyös üzlet a jó üzlet.
Mégis, a pénzintézetek halálra keresik magukat azon, hogy az embereknek, ügyfeleknek és ügynököknek vannak céljaik, vágyaik, de nincs önfegyelmük.

*

Egy választás, soha nem volt lehetőségre.

Most védtelen vagy, s ezt kihasználom.
Szavaimmal csiklandozni, kínozni próbálom, mimóza lelkedet,
hogy szomorúságból, haragra derítsem kedvedet.
Mert csak azon keresztül vezet az az út felfele,
s ha elküldesz jobb éghajlatra,
elégedett leszek vele!
Mert nem lehetek szabad,
míg, Te nem vagy az!
Mert, mi csak kettőnké volt,
többé már nem lehet az!
Mi ez, ahhoz képest,
hogy egy szerelem semmivé lesz,
mert, ha melléd szegődve,
tovább kísérlek utadon,
sorsod az enyém lesz,
melyen, már így is többen osztozunk?
Saját börtönének rabja az,
ki ígéretet csikart ki.
Ki tettét jónak hiszi, s helyébe jót vár.
Nincs az a tett,
amit ne tennék meg érted,
ha tudnám, javadra válik, és értékeled.
De veszélyben vagyok melletted, mert szeretlek, s szerelmedre vágyom!
Mert, akit gyermekként kényszerítenek a jóra,
az önként teszi meg a rosszat is, csöppnyi szeretetért, barátom.
De tudod, ha ismered a sakkot, királynőt nem cserélünk gyalogra.
Így, szerelmet sem pornóra.
Szeretlek! Akkor is, ha nem jössz el soha többé!
Jobb így, mintha lopott tárgyak sorsára jutnék,
és tovább passzolnál, vagy elcserélsz.
Én tudom, hogy jó vagy, és jóra vágysz!
De ha emelkedni akarsz, és jó szélre vársz,
most szalasztottál el egyet!
Nem baj, majd jön a következő!
Csak az irányt el ne tévesszed!
Légy bátor, ne vakmerő!
Tudom, most két nő
van az életedben.
Mindegyik méltatlan a szerelemre?
Én azzal teszem
méltóvá magam,
hogy lemondok róla,
maradok magam.

*
.
Baj, hogy megszerettelek, s e bajban magamra hagytál.
Még soha senki nem vállalt értem felelősséget!
58 éves múltam.
Miért pont Te kezdted volna el?
Vergődöm, de nem próbállak nem szeretni, mert tudom,
szívemet kivájja a kétségbeesett próbálkozás, s én, soha többé nem akarok szív nélkül élni.
Én gyermekként sok-sok reggelen, nem akartam felébredni.
Anyukám szólt. - Ki az ágyból lustaság! Így nem lesz belőled semmi!
De tudtam, aki felkelt végül, az nem én vagyok.
Mert én halott voltam!
Halott!
Annyira, amennyire csak bírtam.

*

Nem kell, féltselek! Nagyon jól elkezelgeted az én érzelmi kirohanásaimat, és már nem viselsz el mindent a szexért cserébe.
Most már tudom, te a szex reményében teszel meg dolgokat nekem, én pedig a szerelem reményében próbálom hasznossá tenni magamat a számodra.
De engem pusztán a szex nem érdekel, úgy, mint ahogyan Téged.

*
.
Febe, Drágám! Te, teljes szívedből szeretsz engem! Csak hát: ennyire tudsz szeretni!

*
.
Én azért mentem bele az "orgiába", amiért Te az ócska keretek megtisztításába.
Hogy ne veszítselek el!
S Te azért, hogy ne veszíts el engem.
De most, a maradék illúzióm is odalett.
Te betettél engem egy skatulyába, nekem pedig rá kellett ébrednem, hogy a vágy nem szeretet.
A sóvárgás, azután ami egykor jól esett, nem szeretet!

*

Véget nem érő

A teljességet akarom!
Nem csak szíved minden dobbanását, édes tested minden moccanását.
Akarom a kedved színét, orcád nevetését!
Akarom a lelked minden rezdülését!
Azt a kis fényeset. Azt a kis csendeset, mely nem kíván más semmit, csak engemet.
Mely megadón sóhajt, odabújik hozzám, nem követel, óhajt.
A vágy hangján szól, de mégis testetlen, meghitten békés, szinte rezzenetlen.
Kiszipolyoznám belőled a lelket! Mint az ördög, vagy a sátán, ki felkap, elvisz könnyedén a hátán, s azon is túl tesz le. Ahol ég és föld összeér, ahova kíváncsi tekintet soha el nem ér, ahol a tájat, mint füstölgő lávapárlat, lehelet lelked lengi be, s magányos Éned sóhaja zengi be.
Hol rajtam kívül senki meg nem találhat, hol gonosz lelkem magába inhalálhat.
Enyém leszel s maradsz remegve, újra és újra megrajzolt körökre, míg el nem révülök, beléd nem szédülök örökre.

*

Kívánós vagy-e Pajtikám?
Jössz-e hozzám, mint hajdanán?
Szívet melengetni, összebújni,
egymás ölébe borulni.
Hadd hajtsam válladra fejemet!
Szorítsam forrón kezedet!
Hadd térdeljek lábaid elé!
Egyik délután, úgy estefelé.

Valaki-földje, 2015. Okt. 30. - Nov.1.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2016-03-24
Összes értékelés:
1365
Időpont: 2017-04-17 08:02:41

válasz Hegedüs Andrea (2017-01-07 11:46:59) üzenetére
Drága Andi!

Én voltam az erőtlen, hűtlen vezető.
Te nem tudhattad, mire gondolok.
Bocsáss meg!

Szeretettel:
Ildikó
Alkotó
Regisztrált:
2016-03-24
Összes értékelés:
1365
Időpont: 2017-01-11 22:20:37

válasz black eagle (2017-01-11 17:12:34) üzenetére
Köszönöm, kedves Laca!

És, igen tudom!
Nekem, nagyon sokat!!!

Szeretettel és örömmel, hogy itt jártál:

Ildikó
Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
1339
Időpont: 2017-01-11 17:12:34

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ildikó!

Mit lehetne mindezek után írni soraid alá? Ha el szeretném mondani, érzelmek milyen skáláját festette meg bennem írásod, milyen mélyre hatoltak belém gondolataid, ahhoz nagyon sok szövegablakra lenne itt szükség.
Ha keveset szeretnék csak írni, vajon mit ragadhatnék ki (pár szót mindössze), ami alkalmas volna a véleményre, az élményre? ... Hagyjuk az egészet!

Írásod összese megrendített - te tudod, ez mennyit ér, mit jelent.
S a "Véget nem érő" a koronája az egésznek.

Tisztelettel: Laca :)
Alkotó
Regisztrált:
2016-03-24
Összes értékelés:
1365
Időpont: 2017-01-07 21:50:37

válasz eferesz (2017-01-07 21:43:08) üzenetére
Én is nagyon köszönöm, kedves Szabolcs, és örülök neki, hogy megosztottad velem, velünk, írásommal kapcsolatos élményedet!
Szeretettel és hálával itt jártodért:
Ildikó
Szerkesztő
Regisztrált:
2013-09-06
Összes értékelés:
2536
Időpont: 2017-01-07 21:43:08

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ildikó!
Örülök, hogy van bátorságod ahhoz, hogy megosztod velünk belső útjaidat.
Nagyon szépen köszönöm.
Szeretettel: Szabolcs
Alkotó
Regisztrált:
2016-03-24
Összes értékelés:
1365
Időpont: 2017-01-07 21:10:27

válasz oroszlán (2017-01-07 13:23:35) üzenetére
Drága Icám!

A félárvaság, nehéz sors.
Anyukám, és a férjem is beleestek.
Az életemre így duplán hatott, szinte belőlem is félárvát csinált.
Az elvesztett szeretett személyek , óhatatlanul is idealizálódnak, hátha még abban korban is halnak meg, amikor még úgy tekint rájuk a gyermek mint mindenhatóra.
Őszintén sajnálom ha felkavartam valamit, ami fájdalmas!
Nem csoda, ha az első szerelmed hasonlított apukádra, hiszen a megoldhatatlan fájdalmas helyzetekkel nem tudunk mint tenni, míg nincsenek feloldva, csak újrateremteni őket, behelyettesítő személyekkel. Reménykedve abban, hátha most másképp lesz. Ráadásul, minden esetben bűntudatot élünk meg, a szeretett személyeink elvesztése miatt.
Talán nem mondok ezekkel újat.
Ölellek, és nagyon örültem neked!
Szeretettel:
Ildikó




Alkotó
Regisztrált:
2016-03-24
Összes értékelés:
1365
Időpont: 2017-01-07 20:50:39

válasz Hegedüs Andrea (2017-01-07 11:46:59) üzenetére
Köszönöm Andikám, hogy itt jártál és olvastál.
Igen, az az ajtó, ha résnyire is, de még mindig nyitva. Nem akaródzik bezárni.
Klausztrofóbiásoknak ez a megnyugtató!

Ha elfogy a hitem, elfogyok én is.
A parancsokat nem szeretem! Magamat belülről mozgatom, minden látszat ellenére, bár lehet hogy tévedek!

Szeretettel:
Ildikó
Alkotó
Regisztrált:
2016-03-24
Összes értékelés:
1365
Időpont: 2017-01-07 20:42:26

válasz Bödön (2017-01-07 09:22:46) üzenetére
Szia, kedves Bödön!

A hozzászólásod pedig az én számomra felemelő!
Új lendületet is kaptam tőle.

Nagyon örültem jelenlétednek és elismerő szavaidnak.

Szeretettel láttalak itt:
Ildikó


Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
7226
Időpont: 2017-01-07 13:23:35

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Drága Ildi!

A stílusod nagyon tetszik, azt hiszem ezt már írtam neked, de be kell vallanom, hogy fantasztikus mély érzalmeid kimozdítanak az egyensúlyomból. (ma úgy látszik ilyen apás napom van. Nekem az Édesapám jelentette mindig is a Férfit,(pedig öt évesen veszítettel el.) Mire észrevettem külsőre is hasonlított a nagy szerelmem rá, az egyetlen...különös)
Szívesen voltam írásodnál elmélyedni.
Szeretettel gratulálok: Ica
Alkotó
Hegedüs Andrea
Regisztrált:
2016-06-10
Összes értékelés:
400
Időpont: 2017-01-07 11:46:59

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Az a kis rés, amit neked hagyott, látom nem hagy nyugodni.Könnyebb lenne kitárt ajtón bemenni s maradni.Vagy a csukott ajtóra vissza nem tekinteni.Lélekfárasztó szitu.

"erőtlen, hűtlen volt vezetőjük"
Talán, a parancsot várod ezzel, hisz mindig az után cselekedtél.
Bizonyosságot vársz, hogy tudd, te amit tettél azt jól tetted, s nem azért omlanak, bomlanak melletted, mert valamit nem jól csináltál.
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8045
Időpont: 2017-01-07 09:22:46

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Ildikó! Hátborzongató, és felemelő ez az önmarcangoló kitárulkozás, melyben a test és lélek vágyakozásainak legmélyebb bugyraiba viszed az olvasót. Újra azt kell mondanom, hogy ez a félig vers, félig próza szerkezet nagyon jól megfelel, nagyszerű keretet ad ehhez. Miért is? Úgy érzem azért, mert ha pl. én akarnám megírni ugyanezt, abból egy ezer oldalas nagyregény kerekedne ki, melynek már a közepén elvesztené a fonalat a drága olvasó, meg én is, h mi a csoda fog ebből kisülni. Új műfajt alkotsz, bánom is én, mit lőnek hozzá a "hivatásos" irodalmárok! Szeretettel üdvözöllek: én

Legutóbb történt

Istefan bejegyzést írt a(z) A vadászösztön, avagy amit egy nőnek tudnia kell című alkotáshoz

Istefan bejegyzést írt a(z) A veréb és a varjú című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Kegyes halál című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Éhes gyermek című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Emlék címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) Őszi vers című alkotáshoz

Szalki Bernáth Attila alkotást töltött fel Joseph Freiherr Eichendorff:Die Zeit geht schnellf: címmel a várólistára

sankaszka bejegyzést írt a(z) A balatoni ház című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) A betű cédája című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) Miért hosszú a zsiráf nyaka? című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) Őszi vers című alkotáshoz

Pecás alkotást töltött fel Itt voltak címmel a várólistára

Bödön bejegyzést írt a(z) Jose Martinez vitorlázós történetei 4. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Jose Martinez vitorlázós történetei 4. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lóápoló 38. fejezet című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)