HONLAPUNKTagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K. |
ALKOTÁSOKCikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj |
EGYÉBLinkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal |
Statisztika
Online vendég: 9 Tagok összesen: 1921 Írás összesen: 51324 |
|
Regisztráció![]() ![]() |
![]() Utolsó hozzászóló: ![]()
|
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2017-02-09
Mi kommunista ifjak...VIII/2A Koordinációs Osztály fiatal főnökének tengernyi munkája volt ezekben a napokban. Mostanra megjöttek a visszajelzések a társhatóságoktól, az összes jelentés ott feküdt előtte az asztalon munkatársai margóra írt jegyzeteivel a tekintetben, hogy kinek, mit válaszoljanak? Nem volt könnyű átlátni az anyagot, ami több-száz oldalra rúgott, márpedig a felelősség a döntésért, kinek, mit válaszolnak, melyik minisztériumnak melyik javaslatát fogadják, vagy utasítsák el, az ő vállán nyugodott. A komoly, szakmailag megalapozott álláspontok mellett sok olyat talált, amelyeken látszott, hogy készítője messze nem állt a helyzet magaslatán.
Emil beletúrt a hajába, töprengett. Mit válaszoljon például a Közigazgatási Államtitkárság javaslatára, amelyet maga Sziklai Barna államtitkár elvtárs írt alá? Mert, hogy bődületesen nagy marhaság, az, biztos! Az átlagos állományi létszám helyett, más statisztikai mutatószámot alkalmazni a munkaügyi statisztikában, illetve ilyet javasolni, szakmai képtelenség, de hogy írja meg ezt a magas-rangú elvtársnak? Kuncogott magában. Na majd a Csepregivel megválaszoltatom! Kíváncsi leszek, hogy oldja meg? Kiszignálta a feljegyzést Jánosnak, de tudta, a végén úgysem ússza meg, hogy ne neki legyen vele munkája. Na, jó, lássuk a következőt, sóhajtott. A NIM jelentést. Már nyúlt érte, amikor Szereda Edit kicsit ijedt képpel bejött: Emil, itt van Villányi Ica .....bocs! A "bocs" annak szólt, hogy a szemtelen kis gépírónő, meg se várva a választ, már tolakodott is befelé, Editet szinte félrelökve. -Szia Emil - vetette oda nyeglén. - Farkas elvtárs beszélni akar veled. Gyere lécci! De most, azonnal! Roth Emil felnézett, már a nyelve hegyén volt, hogy mondja: "igen? Hát, ha ő akar velem beszélni, akkor miért nem ő jön ide?" - de visszanyelte. Kettejük közül Farkas elvtárs az idősebb, azon-kívül ő főosztályvezető, még ha egy másik főosztályon is, s így rangban felette áll. -Jól, van - mondta udvarias mosollyal felemelkedve a székről - menjünk, legalább kiszellőztetem egy kicsit a fejemet! Ha tudta volna, hogy ami vár rá az egyáltalán nem "fejszellőztetés" lesz, lehet, hogy kétszer is meggondolja magát! Lecsattogtak a főlépcsőházban, végigmentek a hűvös, hosszú folyosón, bekanyarodtak az Agrárgazdálkodási Főosztály titkárságára. -Beteccik szólni a főnöknek, hogy megjött Emil, vagy szóljak én? - kérdezte Gajdosnétól előzékenyen ajánlkozva a kis gépírónő. -Isten ments! Majd én szólok! - tápászkodott fel bosszús képpel Gajdosné. Jól megnyomta az "én" szócskát. Ó, Istenem, mióta dolgozik már itt ez a szerencsétlen kis Icus, és még most sem ismeri a protokollt! Hogy a csodába képzeli, hogy kis senki, jött-ment gépírónőcske létére majd ő fog bejelenteni bárkit is egy főosztályvezetőnek? A főnök ki is térne a hitéből se perc alatt! Van egy hivatali rangsor, amit nem lehet megkerülni. Elképesztő mennyire fafejűek ezek a mai fiatalok! Milyen nehezen tanulnak. Bezzeg, amikor mi voltunk ennyi idősek, mondta magában, mi ilyet nem engedhettünk meg magunknak! Hát! Páros lábbal rúgott volna ki az akkori dirim! Indulni akart a főnökéhez, de nyílt a párnázott ajtó, s Farkas elvtárs, mintha megérezte volna Emil jelenlétét, kikukkantott az ajtórésen. -Roth elvtárs! Már itt is vagy? Nagyon köszönöm, kedves tőled, hogy minden dolgodat félretéve máris jöttél. Gyere, csak gyere, kerülj beljebb - s szívélyes, széles mozdulattal, mint megbecsült kedves vendéget invitálta befelé. Oldalt, a tárgyalóasztalnál kínált helyet, az egyik kényelmes, dohánybarna bőrfotelben. -Kávét, whiskyt, konyakot? -Köszönöm, nem kérek Tibor bátyám - hárította el udvarias kézmozdulattal Roth Emil. -Szivart, cigarettát? Emil halkan felnevetett. - Tudod, kérlek, hogy nem dohányzom! Farkas elvtárs is nevetni kezdett. -Mással egyelőre nem szolgálhatok. Ha nőre lenne ingerenciád, azt kintről kell rendelnem, de csak egy szavadba kerül, s rögtön hívom a Moulinroughe-t! Ez persze vicc volt, illett rajta nevetni. Emil úgy tett, mintha nagyon jól szórakozna. A felsőbb vezetők megengedhettek maguknak efféle tréfálkozást, s Farkas elvtárs nem csak, hogy ebbe a kategóriába tartozott, ő ennél is nagyobb potentát volt munkásmozgalmi múltjával. Pár pillanat telt el. Némán méregették egymást. Roth Emil azon töprengett, mi lehet az a fontos dolog, ami miatt csapot-papot otthagyva ide kellett rohannia, Farkas elvtárs meg azon, hogyan is vezesse be a kényes témát, ami tegnap óta, a Pozsgai nyilatkozat óta nem hagyta nyugodni. Úgy döntött, fut még egy udvariassági kört. -Jól vagytok otthon? Alicja asszony, és az ikrek? -Igen - mondta Emil szűkszavúan - mindenki jól van! - Nem akart most ebbe a témába belebonyolódni. -Aranyosak lehetnek a kicsik. Lányok, ugye, jól tudom? -Ja, lányok. Már négy hónaposak! -Kis büszkeség csendült ki Emil válaszából. -Meg tudjátok különböztetni őket egymástól? Vagy nagyon hasonlóak? Emil megadta magát. Látta, hogy nem ússza meg. Hátradőlt a fotelban, lábait kinyújtotta -Mint két tojás. De van egy nagy szerencse, a szemük színe különbözik. Zsuzsika szeme kék, ő az anyjától örökölte a kék szemet, Margitkáé pedig barna, mint az enyém. -Komolyan? -Igen, persze! -Élénkek, rosszak? -Hát! - Emil fészkelődött, egyik kezét rátette a karfára, a másikat az ölébe ejtette. - Örökmozgók, kúsznak, másznak, kiabálnak, sikongatnak, csak akkor jók, ha alszanak! És ti? Ti hogy megvagytok Tibor bátyám? Irma néni? -Hogy lehetnénk? - kérdezett vissza, vidámságot tettetve Farkas elvtárs. -Öregesen, öregesen, hja, az idő nagyon gyorsan repül. De rá is térnék akkor - folytatta az előbbi közvetlen hangnemet erőltetve - hogy, miért szerettem volna beszélni veled. Te többet jársz, kelsz odakinn a világban, sok dologban jobban vagy értesülve, mint mi idebenn a magunk által emelt elefántcsont-toronyban. Elhallgatott, körülményesen pepecselve rágyújtott egy cigarettára. Csak a keze remegése árulta el belső nyugtalanságát, ahogy az öngyújtót tartotta. -Mondd csak Emil, hallgattad te tegnap este a híreket? -A TV-ben? Nem, nem nézünk este TV-t, hacsak nincs foci. Farkas elvtárs szívta a cigarettát, fújta a füstöt, lepöckölte a hamut a hamutartóba. -A rádióban mondták be. Pozsgai elvtárs elég meglepő módon nyilatkozott, én se hallottam eredetiben, csak ma reggel, az ismétlést. Állítólag azt mondta: "a rendszer hiányosságai valószínűleg hozzájárultak az 56-os ellenforradalmi lázadás kitöréséhez" Elképzelhetőnek tartod, hogy Imre ezt mondta volna, vagy, azt, hogy ilyen mondat ma, 1988-ban egyáltalán elhangozhat? A történet és a szereplők a fantázia szüleményei Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5
|
mandolinos bejegyzést írt a(z) Fjodor Tyutcsev: A nap ragyog, víz tükre fénylik... című alko mandolinos alkotást töltött fel Stephan von Millenkovich: Kiábrándulás címmel a várólistára Kankalin bejegyzést írt a(z) Külső pályázatok fórumtémához T. Pandur Judit alkotást töltött fel Holland hazugság 5. címmel T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 4. című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 3. című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 2. című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja (15.) című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja (14.) című alkotáshoz Szalki Bernáth Attila bejegyzést írt a(z) Stephan von Millenkovich:Enttäuschung : című alko T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja (13.) című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja (12.) című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja (12.) című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 80. című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja (12.) című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja (11.) című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja (11.) című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Fodrozó magány című alkotáshoz T. Morin alkotást töltött fel Csókollak!- ott is címmel a várólistára T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Pletykák egy panelházból című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Versike című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Versike című alkotáshoz ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Stephan von Millenkovich:Enttäuschung : című alkotásho ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Áprilisi eső című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) A szívek kövein című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 80. című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 80. című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 80. című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 80. című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 80. című alkotáshoz gleam bejegyzést írt a(z) Reményik Sándor: Estére / Am Abend című alkotáshoz Madár bejegyzést írt a(z) Művészvilág című alkotáshoz A Napvilág.Net hírei:Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai![]() 2014. 10. 20. - Irodalom |
||||||||||||||||||||
Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió) ![]() ![]() ![]() |