HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 17

Tagok összesen: 1812

Írás összesen: 44631

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2017-06-13 19:25:32

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / regény
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2017-02-09

Mi kommunista ifjak...VIII/2

A Koordinációs Osztály fiatal főnökének tengernyi munkája volt ezekben a napokban. Mostanra megjöttek a visszajelzések a társhatóságoktól, az összes jelentés ott feküdt előtte az asztalon munkatársai margóra írt jegyzeteivel a tekintetben, hogy kinek, mit válaszoljanak? Nem volt könnyű átlátni az anyagot, ami több-száz oldalra rúgott, márpedig a felelősség a döntésért, kinek, mit válaszolnak, melyik minisztériumnak melyik javaslatát fogadják, vagy utasítsák el, az ő vállán nyugodott. A komoly, szakmailag megalapozott álláspontok mellett sok olyat talált, amelyeken látszott, hogy készítője messze nem állt a helyzet magaslatán.
Emil beletúrt a hajába, töprengett. Mit válaszoljon például a Közigazgatási Államtitkárság javaslatára, amelyet maga Sziklai Barna államtitkár elvtárs írt alá? Mert, hogy bődületesen nagy marhaság, az, biztos! Az átlagos állományi létszám helyett, más statisztikai mutatószámot alkalmazni a munkaügyi statisztikában, illetve ilyet javasolni, szakmai képtelenség, de hogy írja meg ezt a magas-rangú elvtársnak?
Kuncogott magában. Na majd a Csepregivel megválaszoltatom! Kíváncsi leszek, hogy oldja meg?
Kiszignálta a feljegyzést Jánosnak, de tudta, a végén úgysem ússza meg, hogy ne neki legyen vele munkája. Na, jó, lássuk a következőt, sóhajtott. A NIM jelentést. Már nyúlt érte, amikor Szereda Edit kicsit ijedt képpel bejött: Emil, itt van Villányi Ica .....bocs!
A "bocs" annak szólt, hogy a szemtelen kis gépírónő, meg se várva a választ, már tolakodott is befelé, Editet szinte félrelökve.
-Szia Emil - vetette oda nyeglén. - Farkas elvtárs beszélni akar veled. Gyere lécci! De most, azonnal!

Roth Emil felnézett, már a nyelve hegyén volt, hogy mondja: "igen? Hát, ha ő akar velem beszélni, akkor miért nem ő jön ide?" - de visszanyelte. Kettejük közül Farkas elvtárs az idősebb, azon-kívül ő főosztályvezető, még ha egy másik főosztályon is, s így rangban felette áll. -Jól, van - mondta udvarias mosollyal felemelkedve a székről - menjünk, legalább kiszellőztetem egy kicsit a fejemet!
Ha tudta volna, hogy ami vár rá az egyáltalán nem "fejszellőztetés" lesz, lehet, hogy kétszer is meggondolja magát!
Lecsattogtak a főlépcsőházban, végigmentek a hűvös, hosszú folyosón, bekanyarodtak az Agrárgazdálkodási Főosztály titkárságára.
-Beteccik szólni a főnöknek, hogy megjött Emil, vagy szóljak én? - kérdezte Gajdosnétól előzékenyen ajánlkozva a kis gépírónő.
-Isten ments! Majd én szólok! - tápászkodott fel bosszús képpel Gajdosné. Jól megnyomta az "én" szócskát. Ó, Istenem, mióta dolgozik már itt ez a szerencsétlen kis Icus, és még most sem ismeri a protokollt! Hogy a csodába képzeli, hogy kis senki, jött-ment gépírónőcske létére majd ő fog bejelenteni bárkit is egy főosztályvezetőnek? A főnök ki is térne a hitéből se perc alatt! Van egy hivatali rangsor, amit nem lehet megkerülni. Elképesztő mennyire fafejűek ezek a mai fiatalok! Milyen nehezen tanulnak. Bezzeg, amikor mi voltunk ennyi idősek, mondta magában, mi ilyet nem engedhettünk meg magunknak! Hát! Páros lábbal rúgott volna ki az akkori dirim!
Indulni akart a főnökéhez, de nyílt a párnázott ajtó, s Farkas elvtárs, mintha megérezte volna Emil jelenlétét, kikukkantott az ajtórésen.
-Roth elvtárs! Már itt is vagy? Nagyon köszönöm, kedves tőled, hogy minden dolgodat félretéve máris jöttél. Gyere, csak gyere, kerülj beljebb - s szívélyes, széles mozdulattal, mint megbecsült kedves vendéget invitálta befelé.

Oldalt, a tárgyalóasztalnál kínált helyet, az egyik kényelmes, dohánybarna bőrfotelben. -Kávét, whiskyt, konyakot?
-Köszönöm, nem kérek Tibor bátyám - hárította el udvarias kézmozdulattal Roth Emil.
-Szivart, cigarettát?
Emil halkan felnevetett. - Tudod, kérlek, hogy nem dohányzom!
Farkas elvtárs is nevetni kezdett. -Mással egyelőre nem szolgálhatok. Ha nőre lenne ingerenciád, azt kintről kell rendelnem, de csak egy szavadba kerül, s rögtön hívom a Moulinroughe-t!
Ez persze vicc volt, illett rajta nevetni. Emil úgy tett, mintha nagyon jól szórakozna. A felsőbb vezetők megengedhettek maguknak efféle tréfálkozást, s Farkas elvtárs nem csak, hogy ebbe a kategóriába tartozott, ő ennél is nagyobb potentát volt munkásmozgalmi múltjával.

Pár pillanat telt el. Némán méregették egymást. Roth Emil azon töprengett, mi lehet az a fontos dolog, ami miatt csapot-papot otthagyva ide kellett rohannia, Farkas elvtárs meg azon, hogyan is vezesse be a kényes témát, ami tegnap óta, a Pozsgai nyilatkozat óta nem hagyta nyugodni. Úgy döntött, fut még egy udvariassági kört. -Jól vagytok otthon? Alicja asszony, és az ikrek?
-Igen - mondta Emil szűkszavúan - mindenki jól van! - Nem akart most ebbe a témába belebonyolódni.
-Aranyosak lehetnek a kicsik. Lányok, ugye, jól tudom?
-Ja, lányok. Már négy hónaposak! -Kis büszkeség csendült ki Emil válaszából.
-Meg tudjátok különböztetni őket egymástól? Vagy nagyon hasonlóak?
Emil megadta magát. Látta, hogy nem ússza meg. Hátradőlt a fotelban, lábait kinyújtotta
-Mint két tojás. De van egy nagy szerencse, a szemük színe különbözik. Zsuzsika szeme kék, ő az anyjától örökölte a kék szemet, Margitkáé pedig barna, mint az enyém.
-Komolyan?
-Igen, persze!
-Élénkek, rosszak?
-Hát! - Emil fészkelődött, egyik kezét rátette a karfára, a másikat az ölébe ejtette. - Örökmozgók, kúsznak, másznak, kiabálnak, sikongatnak, csak akkor jók, ha alszanak! És ti? Ti hogy megvagytok Tibor bátyám? Irma néni?
-Hogy lehetnénk? - kérdezett vissza, vidámságot tettetve Farkas elvtárs. -Öregesen, öregesen, hja, az idő nagyon gyorsan repül. De rá is térnék akkor - folytatta az előbbi közvetlen hangnemet erőltetve - hogy, miért szerettem volna beszélni veled. Te többet jársz, kelsz odakinn a világban, sok dologban jobban vagy értesülve, mint mi idebenn a magunk által emelt elefántcsont-toronyban.
Elhallgatott, körülményesen pepecselve rágyújtott egy cigarettára. Csak a keze remegése árulta el belső nyugtalanságát, ahogy az öngyújtót tartotta.
-Mondd csak Emil, hallgattad te tegnap este a híreket?
-A TV-ben? Nem, nem nézünk este TV-t, hacsak nincs foci.
Farkas elvtárs szívta a cigarettát, fújta a füstöt, lepöckölte a hamut a hamutartóba.
-A rádióban mondták be. Pozsgai elvtárs elég meglepő módon nyilatkozott, én se hallottam eredetiben, csak ma reggel, az ismétlést. Állítólag azt mondta: "a rendszer hiányosságai valószínűleg hozzájárultak az 56-os ellenforradalmi lázadás kitöréséhez" Elképzelhetőnek tartod, hogy Imre ezt mondta volna, vagy, azt, hogy ilyen mondat ma, 1988-ban egyáltalán elhangozhat?

A történet és a szereplők a fantázia szüleményei

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7401
Időpont: 2017-02-17 15:19:33

válasz Finta Kata (2017-02-16 12:05:57) üzenetére
Attól egyelőre nem kell "tartanod", hogy most már nemsokára vége lesz, most kb. a regény felénél tartok. Mint ahogy Icának írtam, hadd mondjam el Neked is és a többi érdeklődőnek, olvasónak, hogy be szeretném mutatni a rendszerváltás utáni időszakot is. Mi lett a sorsa fiatal szereplőinknek, s az idősebbeknek? Mi lesz a veterán Farkas elvtárssal, vagy a rettegett, nagy-hatalmú Nemesnével? Úgy, h leszek még egy darabig! :) Szeretettel köszönöm: én
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7401
Időpont: 2017-02-17 15:18:11

válasz Finta Kata (2017-02-16 12:05:57) üzenetére
Kedves Kata! A Pozsgaira vonatkozó kérdésed nagyon jó kérdés, vártam is már, h valaki felteszi. Ami itt, ebben az epizódban elhangzik, az még nem a nagy televíziós beszéd, amikor ország-világ előtt azt mondja: "1956 nem ellenforradalom volt, hanem népfelkelés!" Ez a mondat 1988 nyarán még a jövő méhében létezik. Az író azonban feltételezi, h volt egy KB ülés (miért ne lett volna) ahol a legfelsőbb pártvezetés köreiben már szóba került, feszegették. Talán Pozsgai, de ő is csak kérdés formájában, óvatosan. R. Emil szerint, aki hírszerzői múltja, kapcsolatai révén jobban értesült ezen a téren, mint a legnagyobbak!


Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7401
Időpont: 2017-02-17 15:01:10

válasz oroszlán (2017-02-16 10:24:25) üzenetére
Kedves Ica! Bár az egyes részek egymásra épülnek, illetve egyik a másiknak a folytatása, ha az ember kihagy egyet-kettőt, azért el tud igazodni a történetben. Most jelenleg az első rész vége felé közelítünk, nemsokára megtörténik a rendszerváltás. A második részben azt szeretném érzékeltetni, hogy mi lett a sorsa a változások után hőseinknek a "kommunista" ifjaknak? Kik fordítottak hátat múltjuknak? Voltak-e olyanok, akik kitartottak eszményképük mellett, s tettek érte? Szeretettel köszönöm: én
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11363
Időpont: 2017-02-16 12:05:57

Kedves Laci!
Nagyon jó ez rész is, részletesen mesélsz el minden találkozást. Úgy zajlik az egész, mint ha most előttünk történnének az események.
Pozsgait illetően megkérdezem: Az a kifejezés tőle valóban elhangzott? Erre én nem emlékszem, pedig nagyon figyeltem őt, csodálkoztam, hogy olyan természetesen át tudott állni?
(Egy jelzés, apróság: Azt írod: "Ica .....bocs!" Ugyanis van egy pont. Van kettő így: és három... A többit igaz mások is használják, de az nem hivatalos!)
Ha már vége-felé jársz, sajnálni fogom, mert majd hiányoznak az egymást követő részek!
Szeretetteljes üdvözlettel: Kata

Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
6233
Időpont: 2017-02-16 10:24:25

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Laci!
Úgy látszik kihagytam ezt a részt. Ebből is látszik, hogy nagyon jól rendezett részekben tálalod a történéseket.

"magunk által emelt elefántcsont-toronyban"...ilyen is volt!
Valóban végéhez közeledik a történet...

Szeretettel olvastam: Ica
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7401
Időpont: 2017-02-16 08:04:12

válasz Ylen Morisot (2017-02-15 17:00:01) üzenetére
Szia Ylen! Igen, kezdődik! Meglátjuk majd merre fordul! :) Köszönettel: én
Alkotó
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1573
Időpont: 2017-02-15 17:00:01

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Laci!
Indul a végjáték? 88 valóban izgalmas időszak volt, kíváncsi leszek, merre fordítod a történet szekerét!
Üdv:
Ylen

Legutóbb történt

eferesz bejegyzést írt a(z) Veszteg című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Csillagpor című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...MK III/2. című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...MK III/2. című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...MK III/1. című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) 25. SZONETTKOSZORÚ - Csillaghullás című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) 25. SZONETTKOSZORÚ - Csillaghullás című alkotáshoz

Finta Kata alkotást töltött fel Korabeli történetek - l/12 címmel

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Rögtönzések (Szent Ivánkor) című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Korabeli történetek - I/10 című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Pár szó a reinkarnációról című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Korabeli történetek - l/11 című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Korabeli történetek - l/11 című alkotáshoz

Pecás alkotást töltött fel Többet ésszel, mint erővel! -mese- címmel a várólistára

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Nevelni egyszerűen is lehet. ( részlet ) címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)