Az öreg UL-es Zsiguli úgy száguldott a kanyargós az országúton, mint egy versenyautó. Elhagyták Kerecsendet, Svéder Rezső beletaposott. Fiatal korában rally-versenyző volt értett az autókhoz és az autóvezetéshez. Az egyenes szakaszokon száz felett mentek, a kanyarokban hetvennel, nyolcvannal, csúszva, farolva. Egy helyen majdnem lesodródtak a betonról, a szélső kerekek felverték az útpadka porát. A sofőr ellenkormányzott és ügyesen visszaterelte a jobbra-balra lendülő autót az útra. Vigyorgott, s így, ezzel a kaján képpel átlesett a másik ülésre, mit szól mindehhez Tandem Balu?
A srác nyugodt kedéllyel ült a helyén, nézelődött. Be se volt kötve, keze a könyöklőn, két lába kinyújtva.
-Mi az ott - mutatott ki az ablakon - csak nem egy gabonasiló?
-Ja, de az - morogta a főnöke. -Nem láttál még gabonasilót?
-Ilyet nem.
-Mert ez milyen szerinted?
-Hát, nem is tudom. Olyan izé...túl magas.
-Túl magas? -Ez a gyerek nem normális - gondolta.

Kamion jött szembe, az is porolt vagy százzal. Akkora volt a két jármű egymásnak ütköző szele, hogy a kisebb kocsit arrébb lökte a légörvény. Svéder a sebességet nem csökkentve levitte a kocsit az út szélére, megint a padkán száguldottak egy jódarabon.
-Nem kötöd be magad? - kérdezte.
-Minek? - kérdezett vissza a fiú. - Ha ekkora sebességgel lesodródunk, és fának megyünk, tök mindegy be voltam e kötve vagy sem!
Svéder, az egykori rally-versenyző tudta értékelni. -Hidegvérű fickó, az egyszer biztos! - dünnyögte a fogai között. -Jól vizsgázott ezen az első próbán, de meglátjuk majd, hogy áll helyt a másikon. A második az ivászat lesz este - röhögött magában. -Asztal alá iszom ezt a kis pöcsöt, meglátjuk, ki a legény a csárdában!
Egerbe mentek az ottani igazgatóságra. Az volt Svéder terve, hogy ha megérkeznek, először beugranak a járási pártbizottságra, majd onnan tovább az övéikhez. Este pedig, piálás a Szépasszonyvölgyben Kalocsai elvtárssal, akinek saját pincéje van ott, - és a többi kollegával.

Megbeszélte a dolgot előzőleg Szilasi elvtárssal. Az osztályvezető némiképp kelletlenül egyezett bele.
-Mondd Rezső, van értelme ezeknek a beavatási szertartásoknak?
-Van, engedelmeddel főnök. Ilyenkor ismerszik meg, ki, milyen fából van faragva. Ha átmegy a vizsgán f.sza gyerek, közibénk tartozik!
-Jól van. De csak szőrmentén, balhé ne legyen.
-Nem lesz, ismersz annyira.
Nagyot sóhajtott az ősz osztályvezető. - Hát ez az. Ismerlek.....

A járási párttitkár Rózsa Endre, magas testes barna hajú férfi, haját hátrafésüli, Svéder elvtárssal egykorú, asszony, két gyerek, 60 négyzetméteres bérlakás a város szélén, vagyona, kocsija, takarékbetétkönyve, spórolt pénze nincs, modora elegáns, szívélyes.
Szimpatikus ember volt, kitűnő örömmel fogadta a pesti elvtársakat. A beszélgetésből Tandem Balu kihámozta, hogy a két férfi egy iskolába járt, onnan datálódik az ismeretség. Kávéval, tepertős-pogácsával, barackpálinkával kínálta őket, ment közben a vég nélküli dumaparti a régi szép diákkori emlékekről.
Töltött egy újabb kört:
-Na, Isten, Isten!
-Nem tudom merjem-e a másodikat? - nevetgélt Svéder Rezső - még vezetnem kell.
-Ugyan. Hova?
-Még át kell mennem az igazgatóságra. Kiszálláson vagyunk, hivatalos ügyekben
-És?
-A város másik végén van az irodaház.
-Ne gyerekeskedj Rezső! Átvitetlek a sofőrömmel, Benedekkel. -Nyúlt a telefon után -Mindjárt szólok neki.
-Kösz, aranyos vagy, de nem jó, mert akkor a Zsiguli itt marad, márpedig este kell a kocsi, megyünk Szépasszonyvölgybe a fiúkkal!
Rózsa Endre vállat vont. -Ha nem, hát nem! De tudod, mit mondok én neked? Vidd nyugodtan a saját kocsidat. A mai napon a védelmem alatt állsz, ha elkap a rendőr, vagy balesetet okozol, csak hívjál fel, s minden el lesz sikálva! Így már okés?
Svéder arcán a megkönnyebbülés érzete látszott átfutni, szinte égi fényt kapott a bőre, de a kétkedésé is.
-Persze, köszönöm. De, izé, most ez komoly?
-Szoktam én hülyeségeket beszélni? Probléma esetén rögtön hívj, amíg nincs jegyzőkönyv, gyerekjáték megoldani.
-És, ha a rendőr....?
-A rendőrnek mondd meg, hogy velem akarsz beszélni, ragaszkodj hozzá, hogy felhívjon a rádiótelefonján.... Holnap pedig, ha felébredtetek elviszlek benneteket a szilvásváradi vadászházba. Eszünk, iszunk, dumálunk, i tak dalse!

...Már visszafelé jöttek dolguk végeztével. Füzesabonynál elérték az M/3-as autópályát, felhajtottak rá. Derűs, nyári délelőtt volt, felhőnek nyoma sem látszódott fenn az égen. A szalagkorlát mellett lévő pipacsok egyetlen piros folyammá olvadtak össze, ahogy a kocsi sebessége nőtt. Hatvanig keveset beszéltek, mindketten elsüppedtek a gondolataikba. Svéder Rezső ezt mondta magában: "derék gyerek ez a Tandem Balu, kiállta a próbát! Majdnem jobban bírta, mint én!"
Tandem Balu viszont mást gondolt. "Dagadt, részeg disznó! Lehánytad a cipőmet! Én cipeltelek haza, a lábadon sem bírtál megállni!"
Mindemellett neki is viszont-imponált a főnöke, van valami esendően emberi abban, ha egy ember lazán segg részegre tudja inni magát.

Ment a kocsi, száguldott, egymás után hagyták el a lassúbb járműveket, teherautókat, autóbuszokat, Trabantokat, Skodákat. Hosszú hallgatás után Svéder szólalt meg először. -Na és mit szóltál öcsém az én Endre barátomhoz? - Az "öcsém" ezúttal nem hangzott lekezelően, ellenkezőleg, inkább barátságos színezete volt.
-Tehetős manusz - vigyorgott Tandem Balu. -Összekapart magának már ezt-azt. Az a kéró ott az erdő közepén tökre csúcs. Micsoda luxus-kényelem van benne, apám! És a kocsija! Ekkora Merciben még életemben nem ültem, el se tudtam képzelni, hogy ilyen nagy autó létezik! -Majdnem azt találta mondani, hogy majdnem akkora, mint a Béla bácsi Audija, de még időben észbe kapott.
Svédert, mulattatta a fiú lelkesedése. Ránézett fél-oldalvást.
-Szóval tetszett.
-Ja! - mondta a fiú. -Frankón. Csak egyvalamit nem értek. Voltam egyszer Roth Emillel a Pártközpontba', láttam milyen belül. Semmi cécó, semmi felvágás, szűk irodák, csőbútorok, brutálisan egyszerű a berendezés és az egész izé. Jó tökre megmotozott a portán egy géppisztolyos szaki, de az, más. És akik ott dolgoznak, akihez például mentünk, a nevét nem mondom, egyszerű, hétköznapi emberek, majdnem, hogy azt tudnám mondani, hogy rosszul öltözött olcsójancsik, míg Rózsa elvtárs a legmenőbb szerkóba van öltözve, elegáns, aranyóra a csuklóján, meg minden, hatalmas irodában csücsül, csúcskirály a kocsija, és a nyaralója. Mekkora ellentét! Mitől van ez, főnök?
Balu életében nem mondta még Svéder Rezsőnek, hogy "főnök", ennyire soha nem akarta megtisztelni. Most se megtisztelésnek hatott a szájából, hanem inkább baráti közeledésnek. Valamiféle önkénytelenül kibukó haverkodási kísérlet csengett ki belőle.

-Pedig semmije sincs. Amit láttál, a rajta lévő ruhán kívül mind az államé. -Svéder élvezte, hogy megdöbbentheti Balut!
-Komolyan? Nem hiszem!
-Pedig így van. Rózsa Endre magánemberként olyan szegény, mint a templom egere.
-Lehetetlen! Ne mán!
A kisfőnök jókedvűen felnevetett. Átnyúlt a másik üléshez, átkarolta Tandem Balu vállát, kedveskedve megszorította.
-Egy megyei, vagy járási párttitkár olyan öcsém, mint egy kiskirály a középkorban, neki nincs szüksége arra, hogy magánvagyona legyen, hiszen minden az övé, a felségterületén lévő dolgokkal ő rendelkezik. Élet halál ura, bármit, bármikor lefoglalhat, kisajátíthat, mint ahogy például Zólyom Szilárd, a megyei elsőtitkár tette tavaly, aki lefoglalta egy szép nap a miskolci villamost és azzal vitette körbe a vendégeit.
Visszavette a kezét és megfogta a kormányt, előzésbe kezdett, egy kamion mellett robogtak el.

-Úgy képeld el a megyét, vagy a járást, mint egy szandzsákot a Török Birodalomban az 1500-as években. Minden vagyon a szultáné. A szultán a közigazgatási egységek élére hivatalnokokat nevez ki, hozzá hű embereket. A szandzsákbégeknek semmijük sincs, de amíg hivatalban vannak, korlátlanul rendelkeznek az összes anyagi javakkal, és az emberi életekkel. Számadási kötelezettségük egyedül az uralkodó felé áll fenn.

Befejezte az előzést, visszatért a jobboldali sávba. Átnézett egy fél-pillanatra a fiúra, mit szól hozzá? Látta a szemében, ahogy felé fordult az érdeklődést és az értetlenkedést. Folytatta.
-Fordítsd le most ezt az egészet a mai viszonyokra. A szultán most a nép, a népet az önkéntesen és szabadon megválasztott Kommunista Párt képviseli. A megyék, a járások a szandzsákok, a szandzsákbégek ma a megyei és járási párttitkárok. Egyetlen különbség van csak a két rendszer irányítási mechanizmusa között, nálunk ugyanis dualizmus van, a hatalmat a helyi tanácsok és a helyi pártszervek együttesen gyakorolják. Tanácselnök, párttitkát. Bár - tette hozzá - a tanácselnökök szintén párttagok, és a pártutasítás betartása számukra is kötelező.
-És a többi csóka, a pártközpontosok?
-Hadd el - röhögött a kisfőnök - az egészen más tészta! Ők a janicsár-agák!

Ment, száguldott az UL-es Zsiguli, egymás után suhantak el oldalt a kilométerkövek. Dél volt mire beértek Budapestre, ekkor már teljes erővel tűzött a nap, a lehúzott ablakok, s a baromi huzat ellenére tűrhetetlen forróság volt a kocsiban.
-Amiről beszélgettünk, arról senkinek egy szót se - mondta Svéder elvtárs.
-Úgy lesz - szűrte a szót Tandem Balu. -Befogom a számat!