HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 17

Tagok összesen: 1877

Írás összesen: 48873

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-09-19 18:50:17

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / novella
Szerző: Magdus MelindaFeltöltés dátuma: 2017-02-22

Augusztusi szellő

Augusztus volt, néhány helyen még sárgállott a le nem aratott búza, de már nem volt olyan szép aranyszínű, mint Péter-Pál ünnepén. A nap magasan járt, de imitt-amott már az ősz kéredzkedett be az ablakon. A fiatal szívekben azonban még forróság lobogott, különösen egy lányéban. Panni fiatalasszony létére magányosan élt már néhány hónapja. Pici babájával anyjánál kért menedéket, ott húzta meg magát szerény, szegényes hajlékukban.
Nehezen éltek az öreg szülék, a mama tejfölt, túrót árult a távoli városban. Félnapokat is gyalogolt, hogy pénzt tudjon szerezni a családjának, amin aztán a vegyesboltban vehettek ezt-azt, amit nem tudtak saját maguknak előállítani. A papa a háztájiban dolgozott. Gyenge fizikumú, beteges ember volt, régóta asztmával és szívbetegséggel küzdött. Panni húga még a szülői házban élt. Az évek során szép arcú kislány helyes kis bakfissá cseperedett. Két nővére nem rég ment férjhez, így hát lassan azt gondolta eljött az ideje, hogy kövesse testvérei sorsát. Nem sokat szórakozott, nagy ritkán elment egy-egy bálba, inkább barátnőivel beszélgetett és a falu egyetlen főutcáján sétafikázott. Egyszer az őszi szüreti mulatságban egy sötétbarna szemű csinos legénynek megakadt a tekintete rajta. Mély és gyengéd szerelem szövődött kettejük között. Hétvégén találkoztak, de a kevés alkalom is elég volt ahhoz, hogy egymásba habarodjanak. Panni úgy gondolta most jött el az ő férjhez menésének az ideje. Csakhogy a fiú és az édesanyja még korainak tartotta a frigyük megkötését. A türelmetlen lány egy szerelmes estén kérdőre vonta szerelmét, mondja meg mi a szándéka vele kapcsolatosan. Kérdésére a fiú csak hebegett-habogott, kitérően válaszolt. Szó szót követett, jól összevesztek és a mérges lány azon nyomban kiadta udvarlója útját és még jó hangosan a tudtára is adta, hogy:
- Tudd meg, hogy az első férfihez hozzámegyek, akit megismerek utánad, legyen az bárki is!
Miközben ezeket a szavakat kiabálta a szíve majdnem meghasadt fájdalmában, mert iszonyúan szerelem gyötörte. A sudár alakú, fekete hajú, gyönyörű szemű férfi teljesen elvarázsolta őt. Róla álmodott éjszaka és nappal is, állandóan csak ő járt az eszében.
Az élet nem állt meg, folyt minden tovább a maga útján. Az elkövetkező időben igen sok alkalom akadt a bálozásra. Farsangi, locsoló és szüreti bál, lagzik és mulatságok sora követte egymást. Panni szeretett táncolni, a társaság középpontja volt szép fizimiskája, okos tekintete és cserfessége miatt is. Ősszel a szüreti bálban kézről kézre kapkodták a táncos forgatagban. Egy barna hajú, húszas éveinek közepén járó férfi egyből szemet vetett rá. A fiú táncolni nem igazán tudott, ám tekintetét és kezét nem vette le az eladósorban lévő lányról. A bál végén hazakísérte és egyfolytában dicsérgette, ahogy ilyenkor szokás, mondott fűt-fát, bogarat, csakhogy levegye a lábáról. A hatás bizony nem maradt el. Tetszett az ifjú hölgynek az udvarlás és csakhamar folytatása is lett a történetnek. Mivel közel laktak egymáshoz, esténként meglátogatta Pannit, aki ezt nem vette rossz néven, sőt alig várta, hogy elérkezzen az esti harangszó. Egy összebújós télvégi estén a teakályha pislákoló fényénél a lány azt találta mondani, hogy ő bizony már jövőre is férjhez menne, ha a fiúnak volna kedve őt feleségül venni. A fiú nem sokat teketóriázott, tetszett neki a lány gyönyörű arca, formás teste, örökké csacsogó szája. Megbeszélte otthon a szüleivel a dolgot és egy hónap múlva már lánykérést tartottak. Az elkövetkező év májusának első szombatjára tűzték ki a lakodalmat. Közben eljártak szórakozni. Ilyenkor a fiú több alkalommal felöntött a garatra, nem tudta eldönteni, hogy mikor elég az italból. A lány szülei és barátnői többször rákérdeztek Pannira, biztos-e a döntésében, biztos-e, hogy az igazihoz fog feleségül menni, jól választott-e? De a dac és a kicsinyes bosszú igen csak rossz tanácsadónak bizonyult. Régi szerelme iránti haragja feltüzelte a lányt, ő akkor is megmutatja a világnak, hogy őt bizony rövid udvarlás után is nőül veszik. Szerelmes nem volt a vőlegényébe, de ez egyáltalán nem zavarta.
Eljött a tavasz és elérkezett az esküvő napja is. A hízó disznó mind elfogyott, húsz tyúk lubickolt a katlanban, a násznép is jól lakott, az eső pedig megállás nélkül zuhogott. A menyasszony kislánykorában nem ilyennek képzelte lakodalmát, de ezen sajnos már nem lehetett változtatni. Siratta az ég is megboldogult lányságát. Rossz ómen, mondhatnánk így is. Megkezdődött a nagybetűs élet számukra. A mézes hetek gyorsan elmúltak, ha voltak egyáltalán. Eljött a nyár, a sok kerti munka, majd az ősz, a betakarítás ideje. Ekkor már mocorgott Panni hasában első gyermeke. Férje nagyétkű volt, nemcsak a finom ételeket szerette, hanem a finom friss "pipihúst" is. Asszonyát nagy hassal már kímélte házastársi kötelességétől, máshol keresett kikapcsolódást és megkönnyebbülést. Amikor Panni ezt szóvá tette, mert valahonnan a fülébe jutott, nem restellte megrugdosni az állapotos nőt és felháborodva kikérni magának, hogy az bizony nem úgy volt. Tél végén nagy hó esett a cserhátaljai kis falucskára. Március elején, hideg mínuszokban, húszcentis hóban három órás gyaloglás után érkeztek arra a helyre, ahová a mentő be tudott menni akkoriban és indultak el a még távolabb lévő kórházba. Első gyermeket farfekvéssel szülni nem kívánható senkinek, Panninak mégis ilyen óriási fájdalmakkal kellett megküzdenie kislánya világra jöveteléért. Pár nap után hazatérve azonban nem dicséretet kapott, hanem anyósa csípős megjegyzését:
- Nem a fiamtól van ez a gyerek, mert egy cseppet sem hasonlít rá!
Nem tudta mennyire mély sebet ejtett ezzel fiatal menye lelkében. A kisbaba anyja vonásait örökölte, amiről senki sem tehet. Védekezni nem tudott, nem is akart anyósa rosszalló kijelentése ellen, hiszen úgyis letromfolták volna. Meg hát ugye mindenki saját magából indul ki. Meg a fiából. A mama megesett lány volt annak idején, két apától születtek a fiai. Fájt nagyon a kismamának, hogy ilyen rágalommal illették őt, de nem tudott mit tenni ellene, el kellett viselnie az anyós rosszallását és a férje kicsapongásait. Az újdonsült apa sokszor részegen tért haza a kocsmából, ilyenkor csúnya szavakkal illette őt és nemegyszer elcsattant egy-egy pofon is. Egy alkalommal annyira összevesztek, hogy a fiatal anya felkapta gyermekét és elrohant a szülői házba. Jó pár hétig ott is maradt. Annak idején a kismamák nem lehettek otthon gyermekeikkel, pólyásaikat hordozva nekik is ki kellett venni részüket a háztáji munkákból. Panni is dolgozott, babot szedett picinyével a közelben lévő bérelt földjükön. Hogy-hogy nem éppen arra kószált elhagyott párja is a fiatalasszonynak. Beszélgetésbe elegyedtek, majd veszekedtek, civakodtak, ám a kedélyek csillapodása után valahogy csak megérintette őket a vágyakozás szellője. Augusztus volt. A közeli kukoricás zizegése a csecsemőt hamar álomba szenderítette. A távolból cséplőgép andalító zaja hallatszott. Itt lettek újra egymáséi. Nem csak egyszer, többször is. Másnap hazaköltözött a menyecske. És minden folytatódott tovább úgy, mint régen. Munka, italozás, veszekedés, pofonok, sírás. Csak a könnyektől átsírt éjszakák tudták a fiatalasszony bánatát megérteni.
Kilenc hónapos korában a cseperedő elsőszülött lány elfordult anyja mellétől, nem fogadta el többé. Néhány hét múlva Panni hasában megmozdult második gyermeke. Meglepődött az asszony. Nem várta ezt az érzést. Annak a langyos augusztusi délutánnak ez lett az ajándéka. Megijedt. Szeméből patakzottak a könnyek. Mitévő legyen most? Itt ez a semmirekellő férj, a rossz anyós, a pici gyermek és ráadásul még szegényen is élnek. Mi lesz most velük? Sok mindent már nem tehetett. Mozgott és élt benne a kis jövevény. Következő év májusában könnyedén világra hozta második gyermekét, aki szintén lány lett. Az apai nagymama örült, mert unokája hasonlított a fiára. Ő lett a kis kedvenc, aki fogantatásának előzményeit papírra vetette. És aki azóta is hálás jó sorsának, hogy ilyen csodálatos édesanyával ajándékozta őt meg.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Magdus Melinda
Regisztrált:
2017-02-20
Összes értékelés:
211
Időpont: 2017-02-23 21:14:07

Kedves Laci!
Köszönöm érdeklődésedet. Talán megírom ezt a történetet hosszabban, részletesebben is. Sok élmény és sok történet lapul még a tarsolyomban. Köszönöm a biztatásodat, de még csak most próbálgatom a szárnyaimat.
Melinda
Alkotó
Magdus Melinda
Regisztrált:
2017-02-20
Összes értékelés:
211
Időpont: 2017-02-23 20:57:03

Kedves Laca!
Bizony, ha az az augusztusi szellő nem lett volna olyan langyos, akkor nem tudnánk most itt olvasni egymás alkotásait.
Szeretettel láttalak: Melinda
Alkotó
Magdus Melinda
Regisztrált:
2017-02-20
Összes értékelés:
211
Időpont: 2017-02-23 20:54:30

Kedves Judit!
Köszönöm hozzászólásodat. Valóban nem jól választott az édesanyám. Gyermekkorom nem volt valami rózsás, de azért nem cserélném el senkiével. Valószínű édesanyámhoz való kötődésem azért annyira erős a mai napig is, mert ő nem számíthatott soha a férjére csak a lányaira. Örülök, ha érdekesnek találtad.
Melinda
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8393
Időpont: 2017-02-23 07:59:49

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Melinda! Hadd szögezzem le újra, nagyon jól írsz, és ez a téma, amit idehoztál, érdekfeszítő.Nehéz ügy azonban összehozni egy hosszú időszak sok történését egy viszonylag rövid írásban. Az ember belekényszerül abba, h leíró részek alkalmazásával operáljon a párbeszédek, és a cselekmény rovására. Ez óhatatlanul vázlatossá, illetve nehézkessé teszi a történetet. Érdemes lenne megírni akár regény, vagy elbeszélés formájában! Igazi kihívás lenne, de Te szereted a kihívásokat, nem? Mindemellett tetszett, érdeklődéssel olvastam! Szeretettel üdvözöllek: én
Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
1846
Időpont: 2017-02-23 06:45:26

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Melinda!

Szívszorongató történet, szívet melengető zárógondolattal. Minden jó, ha jó a vége. :)

Üdvözlettel: Laca :)
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
5077
Időpont: 2017-02-22 22:43:18

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Melinda!

A történet végén kiviláglik, hogy Te vagy az akit az augusztusi szellő e világra segített /a történet írója/. :)
Édesanyád ugyan nem jól választott magának férjet, de ez volt a sorsa
Az a baj ezzel, hogy az ilyen apák sokszor a gyerekeik életét is megnyomorítják. Remélem, hogy Neked nem volt ilyenben részed!
Jól megírt történet, a végén megírt személyes érintettség még érdekesebbé teszi.

Judit

Legutóbb történt

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Volt egy álmom című alkotáshoz

Magdus Melinda bejegyzést írt a(z) Volt egy álmom című alkotáshoz

mandolinos alkotást töltött fel G. W. Burmann: Gyermekség címmel a várólistára

inyezsevokidli alkotást töltött fel Szokás címmel a várólistára

Magdus Melinda bejegyzést írt a(z) Rozsdabarna sziklaszirt című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Rozsdabarna sziklaszirt című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Murmur jelenti 18. Utálom Hófehérkét! című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Melankolikus című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Fegyverszünet című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Elmúlt a nyár címmel a várólistára

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Sír, jajgat az erdő című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Színaranyba öltözött című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Őszi kép című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)