Július közepére nagyjából összeállt a KISZ-vezetőképző tábor napirendje és programja, bár sok nyitott kérdés volt még. A szervezőbizottságban közreműködő KISZ-tagok jóformán csak az ébresztő félhetes és a takarodó fél-tizenegyes időpontjában értettek egyet, a többiben nem. Éles viták folytak arról, mennyi szabadidőt hagyjanak a táborlakóknak, és milyen megoszlás szerint? Az elképzelések szerint reggel kilenctől délig előadások lesznek - ők fejtágítónak mondták - 1-2-ig ebéd 2-4 között pihenés, amibe beleférhet egy kis napozás, fürdés, 4-6-ig újabb előadások, 6-7 -ig sportprogramok, fél nyolckor vacsora, majd közösségépítő játékok és vetélkedők lefekvésig. Csepregi János, Tandem Balu és Barna Roland szerették volna, hogy kevesebb legyen az előadás illetve, hogy általában kevesebb legyen a kötelező program, s több a szabadidő. Leginkább a délutáni beosztás ellen ágáltak, ők délután már fürödni, napozni, focizni akartak, este meg táncolni, sétálni, nézni a csillagokat a tóparton, és nem a társalgóban üldögélni valami idióta vetélkedőn.
Ellenlábasaik, a két ifjú kommunista nő, Csoknyainé Szegedi Kamilla és Székely Hajnalka azzal érveltek, hogy a KISZ vezetőképző tábor nem nyaralás, a résztvevő elvtársak már most is, jelenleg is vezető szerepet töltenek be az ifjúsági mozgalomban, ők képezik a párt közvetlen utánpótlását. Nekik a jövőben felelős, komoly állami és pártirányítási pozíciókban kell majd napi szinten helytállniuk, s így számukra a focizásnál és a fürdésnél sokkal fontosabb az ideológiai képzés és a szakmai fejlődés.

Érdemes felfigyelni rá, és nyomatékosan kérjük is az olvasót, hogy vegye észre: ez az öt ember azonos azzal az öttel, akik Roth Emil sugallatára 1987 végén, azon az emlékezetes kiborulós-kitárulkozós karácsonyestén Kamilla Lövölde téri lakásán véd és dacszövetséget kötöttek. Az ominózus ötös-fogat azóta is együtt volt, együttműködtek a KISZ feladatok ellátásában és a társadalmi munkában
.
Székely Hajnalka, aki összeállította a napirendet, most megkérdezte Roth Emilt, mi legyen akkor?
-Tőlem kérded?- nevetett jóízűen a fiatal férfi - ne szomoríts Hajna! -Úgy mondod mintha az ifjúsági mozgalomban nem a legteljesebb, legtisztább demokrácia érvényesülne!? Ti vagytok a föld sója és a világ világossága - fűzte hozzá még mindig nevetve - Krisztus mondta ezt a tanítványainak, én meg azt mondom, ti vagytok a szervezőbizottság, döntsétek el ti!
A lány elszomorodott, szabályos, szép arca töprengővé vált, szeme tágra nyílt, ahogy Emilre nézett.
-De Emil! Ne szórakozzatok velem! Te most ezt mondod, Nemesné meg egyfolytában azzal nyüstöl, hogy a táborban a legszigorúbb, legfeszítettebb időbeosztást kell foganatosítani. Azt mondta, nem akar ide-oda lifegő, kórincáló embereket látni. Azt mondta: pártutasítás a drákói szigor és a legszigorúbb fegyelem, a Párt semmiféle lazaságot nem fog elnézni. Hogy szavaztassam én meg, hiába vagyunk mi ketten Kamillával mellette, ha a fiúk hárman ellene vannak?
Emil nagyon jól szórakozott magában, mégis, üggyel-bajjal visszafojtotta kitörni készülő jókedvét.
-Tarján elvtárs pont az ellenkezőjét mondta nekem ma, mint Nemesné neked tegnap. Azt mondta: "figyelj Emil, aztán nehogy túlszervezzétek, hadd tudjanak a fiatalok egy kicsit nyaralni, szórakozni, pihenni."
Hajnalka padlót fogott ettől a közléstől.
-Ne mán! És akkor én most mit csináljak, szerinted? Ezerrel verjem a fejem a falba?
-Megmondom, mit. -Roth Emilnek minden erejére szüksége volt, hogy komoly maradjon. -Bocsásd szavazásra, és a szerint legyen minden, ahogy a többség akarja. Ismered a mondást, "többség dönt, egység nyal"! Ne törődjetek a felnőttek véleményével! -tette hozzá, látva a lány arcán a bizonytalanságot.
Hajnalka dühösen reagált.
-Mi az, hogy a "felnőttek véleményével"? Ez tökre úgy hangzik, mintha azt mondtad volna, hogy mi nem vagyunk felnőttek!
Emil arra gondolt, hogy olyan gyerek még Székely Hajnalka.
-Azok vagytok életkorra nézve, bár te még ilyen értelemben is csak alig - nevette el magát - érettségre azonban talán egyikőtök se!
-Ezt meg hogy érted?
Egyre rosszabb volt, a férfi teljesen belebonyolódott. A kislány most már vérig volt sértve, szépívű szája lefelé görbült, szemöldöke felfutott a homlokára.
-Sehogy, csacsi vagy! -Roth Emil megszánta, atyáskodva átkarolta szelíd vállát, magához vonta. Olyan jó volt megpihenni ott az oltalmat, biztonságot adó férfikarokban, hogy csak nagy-sokára tudott Hajnalka kibontakozni. Rossz érzése elmúlt, bizalommal nézett fel a másikra, a nagy, erős, okos férfira.
-Jaj nem haragszol? Olyan buta vagyok....
-Cseppet sem - mondta Emil. - Élénk, barna szemével végigpásztázta a lány arcát. -Figyelj Hajna. Ha bármi gondod, bajod van, itt nálam mindig megpihenhetsz.
Mindketten zavarban voltak, egymásra néztek, aztán gyorsan elkapták a tekintetüket.
-Köszönöm! - mondta Székely Hajnalka lesütött szemmel. -Észben tartom. "Persze, te utána hazamész a feleségedhez!" -tette hozzá magában.
-Szívesen, komolyan beszéltem! -jött a válasz a férfitől, s Roth Emil azzal a tárgyalási tapasztalattal, amivel egy pártfunkcionáris rendelkezik, aki osztályvezető is egyben egy főhivatalban, másra terelte a szót:
-A szakmai programokkal, hogy álltok? Gyere, üljünk ide!

Leültek a tárgyalóasztalhoz. Emil az ablaknak háttal, míg Hajnalka szemben, az ócska, kényelmes, kopott plüss-kanapén. Az ő arca félhomályban maradt, míg a lányé világosban volt. Annyira megszokta ezt a fajta ültetési-módot korábban a Hírszerzésnél, hogy a magánérintkezésekben is ragaszkodott hozzá.
Hajnalka elővette a jegyzeteit, és kezdte sorolni: augusztus 8 hétfő, 9-13-ig megérkezés, a szállás elfoglalása, ebéd.14-15-ig előadás, címe: Korunk haladó materialista tudománya, előadó Szabó Alajos egyetemi docens, Marxizmus Leninizmus Esti Egyetem, 15-16-ig előadás, címe Bővített újratermelés a szocialista népgazdaságban, előadó Kaszó László adjunktus Marx Károly Közgazdaságtudományi egyetem, Gazdaságtudományi Tanszék. Kedd, augusztus 9, 9-10: A dialektikus materializmus időszerű elvi kérdései, előadó Push Károly címzetes egyetemi tanár Lenin Intézet, 10-11 előadás Az ipari termelés visszaesésének okai és következményei a Közös Piac országaiban, előadó dr. Gaál Ferenc a Gazdaságkutató Intézet igazgatóhelyettese... Végigsorolta mind a tíz napot.
A férfi figyelmes arccal hallgatta, nem szólt közbe.
-Jó lesz így, Emil? - kérdezte Székely Hajnalka a végén
-Jó - hagyta helyben. -Csak....
-Csak mi?
-Szerintem kicsit sok az ideológia. Az Isten szerelmére Hajna, fiatalok vagytok, miért nem lehet beiktatni a programba egy-egy titeket érdeklő előadást, például az új popzenei irányzatokról, vagy a kortárs festészetről, irodalomról? Sőt, akár azt is el tudnám képzelni, - folytatta - hogy meghallgattok egy előadást egy teológustól, én magam is kíváncsi lennék rá: a tudomány eredményeinek fényében, hogy vázolják fel ők a modern idealista világképet?!
-Azt meg minek? -csodálkozott a lány.
-Hogy harcoltok az idealizmus ellen, ha nem ismeritek, ami ellen harcolnotok kell? Az osztályharc most eszmei síkon zajlik, tudod.
Hajnalka nézte a férfi kiismerhetetlen, szfinx-arcát. Mit akar Emil?
-Hát? Nem lesz baj belőle?
-Nem. Ha akarjátok, utánanézek, kit lehetne beszerválni.

Felállt. A lány megértette, mára ennyi volt.
-Feleséged jól van? -kérdezte.
-Igen.
-És az ikrek?
-Azok is.
-Akkor jó. Puszilom őket.
-Köszönöm, átadom.
Becsukódott Hajnalka mögött az ajtó. Emil a telefonhoz lépett, tárcsázta a lakásszámot.
-Szia Alicja, itt Emil. Mondd csak, hogy hívják azt a papot, akiről múltkor beszéltél? Aki a vezércikket írta nemrég az ÚJEMBER-ben? Tudod, a Pázmányon is tanít. Ja, tényleg, kösz. Meg tudnád adni a számát?