Egy kismadár épp itt zenél,
hallod az ifjú kikelet dalát?
Nézd! Ott fogócskázik a szél,
felénk sodorja üde illatát.

Lelkem érzésekkel teli,
hagyom vígan szállni a pillével.
Te is érzed? Mily gyönyör teli,
ahogy perdülök a színnel, fénnyel.

Arcom simogatja a nap,
fürdőzöm langyos sugaraiban.
Felnézek, ott úszik a hab,
lent krókusz virul aranyburokban.

Kipattan szívem, mint rügy a fán,
Rég ellőtt nyíllal, arcomon égő pírral.
Bennem dal lüktet, s hit talán?
Kinyílok, együtt a virágokkal.

Merengve állok a réten
egy nyíló hófehér szirom előtt.
Melegség fut át testemen
kacagva, s fejet hajtok e varázs előtt.