Tegnap kimentem a ligetbe.
Ó, e föld még mily kopár!
Letérdeltem, nem szégyelltem,
lám, alszik növény, bogár.

Megcsókoltam, sőt átöleltem,
cirógattam százszor tán!
Szeretetem rá is leheltem,
s néztem körül, tétován.

Aztán minden hirtelen történt!
Kipattant a rügy a fán,
tündökölt a nap igazgyöngyként,
szél zenélt egy citerán.

Lelkembe bújt és becézgetett,
szívemhez szólt egy gerlepár.
Cirógatott, bút feledtetett,
s ó, minden titkot kitárt!

Táncra perdültem egy lepkével,
szellő szárnyára ültem.
Kacagtam egy víg, hős cincérrel,
Tán varázslat történt velem?