HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 19

Tagok összesen: 1815

Írás összesen: 44931

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kőműves Ida
2017-08-13 15:56:28

Szülinaposok
Reklám

Versek / szonett
Szerző: Finta KataFeltöltés dátuma: 2017-04-25

15b. Szonettkoszorú: Család 1. Szülők, testvérek

Versek:
Anyámra emlékezem 2 szakasz
Nagmamára emlékezem 3 "
Valamikor régen 5 "
Balatoni ház 4 "

1. ANYÁMRA EMLÉKEZEM
Vártál repesve, ott éltem öledbe,
Megérkeztem hideg télben, szerettél,
örültél, ringatgattál egy kisbölcsőbe',
pici voltam szoptattál, körülvettél,
éhes voltam etettél, minden este
meséltél. Kiskoromban pelenkáztál,
mosdattál, fürösztöttél és gyöngéden
törölgettél, szerettél simogattál.
Elindultam - követtél, lépteimre
figyeltél, kézen fogva vezettél,
ha leestem fölvettél. Betegségben
aggódtál, gyógyítottál, pátyoltál.
Ha sírtam vigasztaltál, el nem hagytál,
bánatomban is mindig velem voltál.


2.
Bánatomban is, mindig velem voltál.
osztoztál gondomban, letörölted könnyeim,
sebeimet bekötözted, álmomban
is mindenkor rám vigyáztál éberen.
Tanítottál, ölelgetve becéztél és
kísérgettél. Ha bántottak, megvédtél,
iskolába kézen fogva vezettél.
Ha jó voltam, akkor megdicsértél,
elmentem, integettél. Imádkozni
tanítottál, együtt jártunk templomba,
te engemet sosem hagytál egyedül.
nem tudom elfeledni jóságodat.
Jóságodat meghálálni nem lehet,
megköszönöm, örökké élsz szívemben!


3. NAGYMAMÁRA EMLÉKEZEM
Megköszönöm, örökké élsz szívemben.
Kisdiák koromban a szünidőket
én mindig nagymamánál töltöttem.
Árnyas udvarában nagy tál eperrel
kezében, várt engem kedves mosolyával.
Ősz haja lobogott a szélben, hosszú
ruhában tipegett elém. Utaztam
hozzá mindenkor örömmel, a sűrű
fenyők közt, füstöt eregető hosszú
szerelvényben, kanyarogva - a vonat
ablakában állva - ábrándoztam.
Bámultam a csodás erdélyi tájat,
az égig felnyúló fenyőfákat,
éreztem az erdő tiszta illatát.


4.
Éreztem az erdő tiszta illatát,
élvezettel szívtam be magamba.
Nem tartott sokáig a boldogságom,
országunkhoz már közeledett a front.
Rokonoktól gyorsan kellett búcsúznom...
el kellett hagyni a kedves házat.
Karjaiba zárt édes jó nagyanyám
fülembe súgta, utoljára látlak.
A háború zord szele kegyetlenül
tőle elsodort nagyon messzire,
a jövendölése beteljesedett:
már nem ölelhetett többé engemet.
Országhatárnál ellenséges hadak
álltak, hogy megdöntsék országunkat
.

5.
Hadak álltak megdönteni a hazát.
Olyan idők jártak, ott már tovább
nem maradhattam, engem távirattal
rendeltek haza a kedves szüleim.
Nagyon szomorú volt az utazásom,
fegyver ropogás odáig hallatszott.
Szüleim otthon aggódva vártak rám.
Drága nagyanyámnak bevált jóslata,
Nem ölelt többé, elment örökre,
Páva község temetőjében nyugszik,
egekig nyúló fenyőfák tövében,
havas aljában örökálmát alussza.
Őseink mellett imádkozik értünk
figyel reánk az égi mezőkről
.

6. VALAMIKOR RÉGEN (2)
Figyel reánk az égi mezőkről.
Éltem az Emke-utca háromban,
s akkor váratlanul lettem felnőtt.
tizenöt éves voltam, s jött front,
Bíztunk szorongatott helyzetünkben
Istenben, ki tudná megmondani mért
tette?, de bennünket nem segített,
mindnyájunkat súlyosan büntetett.
Repülőrajok zajongtak felettünk:
szörnyű zúgással a front közeledett
sietve óvóhelyre menekültünk.
1944-ben írtunk szeptember-tízet:
idegen hordák hazánkba betörtek,
s én tizenévesen már felnőtt lettem
.

7.
Én tizenévesen már felnőtt voltam.
el kellett hagynom az otthonomat,
Maros-folyót, a szép erdélyi tájat;
véget ért akkor boldog gyermekkorom,
sírva búcsúztam kedves városomtól.
sűrű esőben, sáros cipőben
egy megbolydult világba indultam.
Vonatra szálltam, hosszú utamon
szirénák zenéje sokáig kísért:
kezemben tartva minden vagyonom
és a szállásom marhavagon lett,
egy hónapig tartott utazásom,
vége lett a vidám diákéveknek,
szép ifjúságom kellett temetnem
.

8.
A szép ifjúságom kellett temetnem.
Ami utána jött, az sem álom,
hangoztatták: végre itt a BÉKE,
de háború, szégyen és nyomorúság
amit utána át kellett szenvednem!
Sorsom sirámait nem folytatom,
nem szokásom panaszkodni nekem,
és mindazt leírni sosem tudnám,
annyi szörnyűség történt akkor velem.
Ismeretlen világba' kellett élnem,
Isten majd' csak éltet, reménykedtem,
éveken át mindig azt reméltem,
a békességet végre megélhetem.
sokáig várni kellett, nem úgy lett!


9.
Sokáig várni kellett, nem úgy lett!
Aztán végre, szidalmazott honatyák
jóvoltából gondok apadtak, teszem
azt, 'mi nekem jól esik, utazom, vagy
számítógépen rovom a sorokat
írok verset, regényt, novellákat.
Annyi jó- és rossz emlékem maradt,
nekem meg kell örökítenem azokat.
Nyomtatásra várna sok-sok emlékem,
befejezés előtt életregényem.
Tudom, mindenkinek nem adatik meg.
Ki hitte volna a múlt században el:
menekülést, háborút, nélkülözést
túlél, s átlép a KÉTEZREDIK évbe!



10.
Túlél s átlép a KÉTEZREDIK évbe!
Azt kívánom én most mindenkinek,
az elképzelt vágyakat éljék meg!
Kétezer-nyolcban hálatelt szívvel
megköszönhettem a Teremtőnek,
- és akik neki abban segítettek -
hogy nem kell nélkülöznöm, s ha valami
jót tettek velem, s másnak az életben,
azért őket áldja meg az Isten!
A hálátlanokkal ne törődjenek,
mert egyszerre nem mehet jól minden,
érezzék azok,' kik annyit szenvedtek,
őket kárpótolták, mert nélkülöztek,
és velük biztosan jót cselekedtek!


11. BALATONI HÁZ...
Velük biztosan jót cselekedtek!
A gépemet sorban kattintgatom
nézem a megkopott fényképeket,
gondolatom a múltba visszaszáll
oda, ahol dombtetőn állt a ház.
Ha egyik képről a másikra nézek,
szüleim ház előtt ülnek a padon,
apám olvas, könyvet tart kezében,
mellette csendesen kötöget anyám.
Margaréta, írisz és rózsa nyílik
körülöttük, a kert csupa virág.
Virágillat száll a levegőben ...
nyugalmas nyári délután... és madár
dalol mellettük - a nagy diófán.


12.
Egy madár dalol - a nagy diófán.
Apámat látom egy kopott képen,
ház alapját ássa, mély árok szélén,
megtörli verejtékező homlokát...
Nagy gödör tetején a három bátyám
az építkezés előtt készült képen,
ahol majd a családi otthon áll,
a ház alapját ássák keményen,
Egy kattintás a gépen: szüleim
a csodálatos tájban gyönyörködnek,
ahonnan a Balaton felszíne
Badacsonyig látszik tiszta időben.
Színes fotón a nagyszülők állnak,
körülöttük mosolygó unokákkal
.

13.
Körülöttük mosolygó unokákkal,
nyakukba akasztott úszógumival,
megpakolva nehéz csomagokkal...
újra élednek kedves emlékeim.
A felső kertben készült fotókon
megörökítve vidám társaságot
egy délutáni szalonnasütésen.
Apám lépcsőzetesre alakított
kertjében termett borral kínálja a
felnőtt vendégeket. Váltom a gépet...
s mennyi kedves emlék jelenik meg:
unokákkal Balaton-parti strandon ...
hajó fedélzetén a nagycsalád...
vidám játék a homokozóban
.

14.
Vidám játék a homokozóban.
Másik képen fűben ugráló béka...
aztán unokám keserves sírása...
Tó vizén az Ezüsthíd csillogása...
alkonyati Aranyhíd ragyogása...
Óh, boldog mosolyok, vidám napok!
Majd szüleim elmentek... elárvult az
otthonuk... Nagy bánatomra a ház
már nem a miénk. A másik képen
törölgetem szememből a könnyet,
s ha arra visz az utam, örökké
siratom a drága jó szüleimet,
az elárvult, meleg családi fészket,
s örökké fájó szép emlékeimet.


15. MESTERSZONETT - Család, szülők, testvérek

Vártál repesve, ott éltem öledbe,
Bánatomban is, mindig velem voltál.
Megköszönöm, örökké élsz szívemben.
Éreztem az erdő tiszta illatát,
Hadak álltak megdönteni a hazát.
Figyel reánk az égi mezőkről.
Én tizenévesen már felnőtt voltam.
A szép ifjúságom kellett temetnem.
Sokáig várni kellett, nem úgy lett!
Túlél s átlép a KÉTEZREDIK évbe!
Velük biztosan jót cselekedtek!
Egy madár dalol - a nagy diófán.
Körülöttük mosolygó unokákkal,
Vidám játék a homokozóban.


**-**

Készült: 2014. október 31. Ez a szonettkoszorú 15b jelzéssel készült, Shakespeare abab rímképlettel.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11512
Időpont: 2017-04-29 15:24:34

válasz Kőműves Ida (2017-04-27 19:10:09) üzenetére
Mondhatom, hogy meghatottan olvastam kedves soraidat, drága Ida! Már az is megéri, hogy szeretek vele foglalkozni, amit írtál: "gonddal, türelemmel, szeretettel szerkeszted őket, és gondozod, ápolod, mint a kerti virágot," mert mindez igaz. Azt viszont tudom, hogy még így is van, amit tanulnom kell, hogy hibátlanul menjenek ki a kezeim közül.
Köszönöm, hogy hűségesen olvasod, mert sokan nem szívesen olvasnak ilyen hosszadalmas verset.
Neked pedig még - ha valóban kitartasz mellette - lesz még alkalmad velük szorgalmazni, mert valamennyit mind fel szeretném tenni, hogy ez legyen az egyik hely, ahol fennmaradna, mert ki tudja, a saját gépünk meddig bírja az iramot. Köszönöm a gratulációt.
Sok-sok szeretettel: Kata
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5052
Időpont: 2017-04-27 19:10:09

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Drága Kata!

Végig olvastam mindkét verziót. Talán ez egy picit jobban tetszik az előzőnél, de tény, hogy csodájára járok a szonettjeidnek. Olyan gonddal, türelemmel, szeretettel szerkeszted őket, és gondozod, ápolod, mint a kerti virágot, hogy igazán őszinte elismerésem. Nagyra tartom értékes alkotásaidat, és a MEK oldalán is követem fáradhatatlan munkásságodat.
Őszinte szeretettel gratulálok Neked!

Ida
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11512
Időpont: 2017-04-27 10:16:10

válasz barnaby (2017-04-27 09:53:17) üzenetére
Kedves Barna!
Én a szonettkoszorúkat a szonetteim felhasználásával készítettem, ezért is jelzem, hogy melyik versből készültek. Én is úgy voltam, hogy először a szonettek készítésétől is féltem, azonban amikor 2010-ben megkezdtem, utána beleszerettem. Az egyes koszorúk készítéséhez pedig sok idő és figyelem kell. Javasolom, próbáld meg, nem fogsz vele leállni!
Mindig szívesen látlak! Köszönöm, hogy végigolvastad és tetszett.
Szeretettel: Kata
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11512
Időpont: 2017-04-27 10:09:34

válasz Bödön (2017-04-27 08:25:59) üzenetére
Dicsérő méltató szavaidat nagyon szépen köszönöm, kedves Laci. Még ha akadnak is benne hibák, akkor sem könnyű dolog ilyen hosszú verset írni, s nekem még több is van, mint ami már föl van téve, ráadásul köztük vannak olyanok, amelyek ölelkező rímekkel, és a többi pedig abab rímképlettel is el van készítve. Nagy munka volt, még egyszer nem nem kezdenék bele.
Számomra öröm, ha Neked is tetszik, köszönet érte!
Szeretettel: Kata
Alkotó
Regisztrált:
2013-04-13
Összes értékelés:
490
Időpont: 2017-04-27 09:53:17

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szonettet, még írok néha, de szonettkoszorút!!! Gratulálok, mívesalkotásodhoz szeretettel:B:)
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7435
Időpont: 2017-04-27 08:25:59

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Kata! Nagyon tetszik ezzel a rímképlettel. Kiemeli a verselés egyszerűségét, tisztaságát. Az egyszerűség, tisztaság, átláthatóság és a szöveg-csatlakozások, átvezetések teszik számomra élményszerűvé, amit leírtál: az elmúlt évtizedeket, jót, rosszat, háborút és békét! Szívből gratulálok hozzá, nagyszerű teljesítmény, nem kevés munka van benne!!! Szeretettel olvastam: én

Legutóbb történt

festnzenir bejegyzést írt a(z) A Velencei-tó partján 2017. augusztus végén című alkotáshoz

Bálint István alkotást töltött fel Ma reggel címmel a várólistára

F János alkotást töltött fel A lóápoló. 11. fejezet címmel a várólistára

festnzenir bejegyzést írt a(z) Vándorló világ2 című alkotáshoz

festnzenir bejegyzést írt a(z) Vándorló világ2 című alkotáshoz

Tóni bejegyzést írt a(z) Tavaszra várva... című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Nem könyörgök én senkinek című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Jó lenne című alkotáshoz

Szalki Bernáth Attila bejegyzést írt a(z) Wilhelm Busch:Im Sommer című alkotáshoz

festnzenir bejegyzést írt a(z) Tavaszra várva... című alkotáshoz

festnzenir bejegyzést írt a(z) Anyegin levele 2017 című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel Tavaszra várva... címmel

KMária alkotást töltött fel bodzatea címmel a várólistára

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Rőt levelek között című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Anyegin levele 2017 című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)