HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 4

Online vendég: 15

Tagok összesen: 1846

Írás összesen: 46522

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

F János
2018-06-17 09:46:36

Szülinaposok
Reklám

Versek / műfordítás
Szerző: mandolinosFeltöltés dátuma: 2017-05-03

Emanuel Geibel: Mulandóság

Vergänglichkeit

Daß alles uns so rasch vorübereilet
Und sich die Zeit nicht läßt in Fesseln schlagen,
Es war mir nimmermehr ein Grund zu klagen,
Wenn ich im Kreis der Fröhlichen verweilet.

Denn öfter noch hat mir es Trost erteilet,
Wenn auf der Seele tiefe Schatten lagen;
Der bangen durft' ich dann vertrauend sagen:
Getrost! Der Sand verrinnt, die Wunde heilet.

So hofft' ich stets dem jungen Lenz entgegen,
War ich vom Frost des Winters kalt umschauert,
Und sah mit Ruh den Herbst ins Grab sich legen.

Nur eines hab' ich immer tief betrauert,
Daß auch die schönste Blum' auf unsern Wegen,
Die Liebe selbst nur zwei Minuten dauert.
_________________________________________


Mulandóság

Az idő minket otthagyott bár gyorsan,
És láncot sem kívánt magára venni,
Okom se volt sosem panaszt emelni,
Hisz társaságban, vígakban mozogtam.

De mert vigaszhoz mind többször jutottam,
Midőn lelkemre árny kezdett lebegni,
Mondhattam bátran: nincs ok félni semmi,
A seb begyógyult, megvigasztalódtam.

Az új tavasz elé derűsen néztem,
És szenvedőjeként a fagynak, télnek,
Már őszt temetni is volt jó esélyem.

Ám van, amitől egyre jobban félek,
Hogy sorsunk legszebb virága, a vétlen
Szerelem is csak két percet remélhet.

* * * * *

Emanuel Geibel (1815-1884 )

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2012-02-28
Összes értékelés:
1371
Időpont: 2017-05-09 15:05:47

válasz Finta Kata (2017-05-06 11:44:50) üzenetére
Kedves Kata!
Köszönöm szíves hozzászólásod, örülök, hogy tetszett a szonett. A soronkénti nagybetűs kezdésen gondolkodom, de ha az eredeti is így kezd, akkor én is... Persze, a mondatok áthajolhatnak, csak a sormetszésre kell odafigyelni, mert azok rosszabb esetben tönkretehetik a ritmikát, ami szintén nagyon fontos, a szigorú rímképlet mellett. Ahányszor előveszek egy-egy fordítást, mindig az az érzésem, hogy javítani kellene rajta. Aztán több javítás után megesik, rádöbbenek, hogy az első verzió volt a legjobb...
További érdeklődésedre és véleményedre is számítok, mert ebben a rovatban sajnos igen gyér a látogatottság. Magam ritkán írok saját szonetteket, bár szakkönyveim is vannak erről a mesterségről. Egyesek, más portálokon, a mesterszonettet erőltetik, és igen furcsa műveket hoznak létre. Csak hát 15 szonettet egyáltalán egyvégtében elolvasni...
Szeretettel: Dávid
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11813
Időpont: 2017-05-06 11:44:50

Kedves Dávid!
Fordított verseknél én csupán a magyarra fordítást olvasom és értékelem, mivel már olyan régen tanultam németül, s nem gyakoroltam, sokat felejtettem. Egy verset tudok csak még németül, amit valamikor megtanultam. Versfordításod tetszett, mert én a szonetteknek imádója vagyok.
Ha először olvastam volna, én is jeleztem volna az utolsó sorban a "kettő" szót, mivel a helyettesítő "két" szóval is tíz-szótagos a sor, és annyit meg lehet engedni a szonetteknél is.
Azt azonban ajánlom, hogy a korabeli versformánál is, már elhagyható az, hogy minden sor első betűjét naggyal írjuk. Fontos, hogy a mondatok úgyis áthúzódhatnak!
Szonetted szép költői szavakkal készült, nagyon tetszett.
Szeretettel olvastam: Kata
Alkotó
Regisztrált:
2012-02-28
Összes értékelés:
1371
Időpont: 2017-05-05 16:04:24

válasz Klára (2017-05-05 08:52:44) üzenetére
Kedves Klára!
Megjegyzéseid köszönöm, jogos ajánlatod elfogadtam, és próbáltam így javítani...

Mert szép időnk elhúzott tőlünk gyorsan,
S magát nem hagyta lánc végére verni,
Okom se volt sosem panaszt emelni,
Hisz társaságban, vígakban mozogtam.

De mert vigaszhoz mind többször jutottam
Midőn lelkemre árny kezdett lebegni,
Fennen hirdettem: nincs ok félni semmi,
A seb begyógyult, megvigasztalódtam.

Az ősz halálát békésen szemléltem,
S bár szenvedője voltam fagynak, télnek,
Az új tavasz elé derűsen néztem,

De van, mitől én egyre jobban félek:
Legszebb virága létünknek, a vétlen
Szerelmünk is csak kettő percig élhet.
Alkotó
Klára
Regisztrált:
2012-08-19
Összes értékelés:
2247
Időpont: 2017-05-05 08:52:44

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves mandolinos!

Jól sikerült a szonett, gratulálok hozzá! :) Néhány megjegyzést azért engedj meg. Az első sorban talán jobb lenne a ritmizálás így: Idő bennünket otthagyott bár gyorsan, és a második tercinát is át kellene írnod, mert az is döcög egy kicsit. Egyébként élvezet olvasni. :)

Szeretettel: Klári

Legutóbb történt

black eagle bejegyzést írt a(z) A lóápoló 45. fejezet vége című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A lóápoló 44. fejezet című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A lóápoló 43. fejezet című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel Versek a gyerekkoromból 20 címmel

black eagle bejegyzést írt a(z) A lóápoló 42. fejezet című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A lóápoló 42. fejezet című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A lóápoló 41. fejezet című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Egyszer volt... című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Verstöredékek, két szólamra című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Kérdések című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Egyszer volt... című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Kérdések című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) 36b. SZONETTKOSZORÚ - Hajnalokban kerestelek című alkotáshoz

oroszlán alkotást töltött fel Zivatar után címmel

oroszlán bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...HK IV/1,2,3. című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)